A szem nem hazudik: ezt az 5 komoly betegséget veszi észre rajta először az orvos

Sokan vallják azt, hogy a szem a lélek tükre, de talán kevesen gondolnák, hogy részben életmódunké is. A táplálkozással összefüggő betegségek – többek között az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség – egyre nagyobb arányú megjelenésének, valamint az életkor kitolódásának következtében manapság egyre többen küzdenek látásproblémával.

Habár a látás károsodása közvetlenül nem veszélyezteti az életet, mégis – súlyosságától függően – komoly korlátozást jelenthet a függetlenségre, a mobilitásra, a teljesítőképességre, az élet minőségére nézve.

Vegyük sorra, mit tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szemünk egészségét!

Sárgarépa: vicc vagy tény?

A kisgyermekes magyar családoknál hallható "Egyél sárgarépát, hogy tudjál fütyülni!" biztatás valóságtartalmának tudományos hátterét eddig még nem sikerült igazolni. Úgy tűnik viszont, hogy a külhonban több helyen ismert tradicionális tanács, miszerint "Egyél sok sárgarépát, hogy jól láss a sötétben!", szakmai berkekben is megállja a helyét. A sárgarépa ugyanis béta-karotint tartalmaz, amelyet szervezetünk képes A-vitaminná alakítani. Az A-vitamin a látás épségének fenntartásához elengedhetetlen. Hiányának korai jele az alacsony intenzitású fényhez való romló alkalmazkodás (farkasvakság, hemeralopia).

A megfelelő A-vitamin ellátottság érdekében törekedjünk a változatos, vegyes táplálkozásra! Étrendünkben kapjanak helyet a karotinoid-tartalmú növényi eredetű táplálékok is, pl. kajszibarack, sárgadinnye, sütőtök, paradicsom, spenót, brokkoli, kukorica.

Mindemellett – túlzásoktól mentesen – szerepeltessük étrendünkben a nagyobb A-vitamintartalmú állati eredetű élelmiszereket is: belsőségeket (10-14 naponként egyszer), tojássárgáját (másod- harmadnaponta), tejet és tejtermékeket (naponta), tengeri halakat (hetente legalább egyszer). Ha a fenti szempontokra figyelünk, nagyobb az esély arra, hogy kevésbé romlik a szürkületben, sötétben látás és a színérzékelés, és ezzel együtt csökkenhet a látás elvesztésének kockázata öregkorban.

Szabadgyökök és gyökfogók

A fejlettebb országokban a látáskárosodások két fő oka a szürkehályog és a korfüggő makula degeneráció (az éleslátás helyének, azaz a szem sárgafoltjának elfajulása). Mindkét állapot kialakulásánál összefüggést találtak a növekvő korral, az elhízással és a cukorbetegséggel.

A fő rizikót valószínűleg az oxidatív károsodás jelenti. Testünk sejtjei – így a szem sejtjei is – normális működésük során termelnek úgynevezett szabad gyököket. Idővel azonban – ha a normális közömbösítő folyamatok nem kielégítőek – ezek a részecskék károsíthatják a szöveteket és a szerveket, amely előidézhetik a korosodással együtt járó látáskárosodást.

Több kutatás alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a károsító szabadgyököket hatástalanító ún. antioxidáns tápanyagok – különösen az A-, C-, E-vitamin, valamint a karotinoid pigmentek, a lutein és a zeaxantin – segíthetnek megelőzni vagy késleltetni az öregkori vakság megjelenésének ezen formáit.

Az említett két színanyag – a lutein és a zeaxantin – a szem retinájában is nagy koncentrációban megtalálható. Feltételezések szerint ezeknek a színanyagoknak a nagyobb vérszintje megvédheti a retinát a fény károsító hullámhosszú sugárzásától. A lutein és a zeaxantin bizonyos élelmiszer nyersanyagokban nagyobb mennyiségben megtalálhatóak, pl. a kukoricában, a spenótban, tojássárgájában.

Látható tehát, hogy mint a legtöbb krónikus állapot, így a szürkehályog és a makula degeneráció megelőzése is összefüggésben van az egészséges táplálkozással.

Homályos látás

A szürkehályog (cataracta) kialakulását a szemlencse elszürkülése jellemzi. A szemlencse – amely normális állapotban átlátszó – a szem színes része, a szivárványhártya (írisz) mögött található. Alapvetően vízből és fehérjékből áll, és a retina (ideghártya, amely a szem legbelső burka) sárgafoltjára fókuszálja a fénysugarakat. Legtöbb embernél a szürkehályog lassan alakul ki, és fokozatosan károsítja a látást. Szerencsére a cataracta viszonylag egyszerű sebészeti beavatkozással gyógyítható.

Arra, hogy megfelelően tudjunk olvasni, írni, sötétben vezetni, valamint, hogy felismerjük a színeket, a legélesebb látás helye, a már fentebb említett sárgafolt tesz képessé bennünket. Ennek a területnek az elfajulása (makula degeneráció) a látás fokozatos, fájdalommentes elvesztéséhez vezet, amely viszont – a szürkehályoggal ellentétben – többnyire nem gyógyítható. Kialakulása kapcsán a táplálkozás jelentőségéről már beszéltünk. Léteznek azonban egyéb, károsító tényezők is, melyeket fontos megismerni, hogy tenni tudjunk a megelőzésért:

• Tartós napsugárzás;
• Dohányzás;
• Bizonyos keringési problémák, mint pl. a magas vérnyomás

Szemünk fénye

Sokan talán nem is gondolnák, de már egy születendő gyermek szemfejlődésére is hatással lehet a várandós édesanya táplálkozása. Kiemelten fontos az anya étrendjének zsírsavösszetétele. Az egyik többszörösen telítetlen zsírsav (az ún. dokozahexaénsav, röviden DHA), ugyanis a terhesség utolsó hónapjaiban felhalmozódik az embrió agyában, és szerepet játszik az agy és a retina (ideghártya) fejlődésében.

Az anyatejnek is magas a DHA tartalma, ezért a koraszülöttek esetében – ahol kimarad a méhen belüli fejlődésnek ez a szakasza – a DHA pótlásában sokat segíthet a szoptatás, vagy a DHA tartalmú tápszerek. Az állapotos és a szoptató anyák számára ezért is különösen fontos a DHA-ban gazdag tengeri halak (pl. makréla, hering, lazac) fogyasztása.

Látástól vakulásig

Földünk éhezés sújtotta részein a látás elvesztése és az alultápláltság összetartozó fogalmak. A fejlődő országokban a megelőzhető gyermekkori vakság vezető okaként tartják számon az A-vitamin hiányt, amely a szaruhártya kiszáradásához, átlátszatlanná válásához és így vaksághoz vezet. A világon minden évben 250.000-500.000 gyermek vakul meg az A-vitamin hiánya miatt, akiknek a hetven százaléka a vakság kialakulásától számított 1 éven belül meghal.

Az A-vitamin hiány megelőzése fontos feladatot jelent ebben a térségben nemcsak a vakság, hanem – az A-vitaminnak a szervezet védekező rendszerére kifejtett pozitív hatása révén – a gyermekbetegségek, és a halálozás csökkentése miatt is.

Szemmel tartott egészség

Ahhoz, hogy látásunkat sokáig a legjobb állapotában megőrizzük, összefoglalóul tanácsos figyelembe venni az alábbi ajánlásokat:

• Naponta együnk kellő mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget, minél nagyobb arányban a sötétsárga és mélyzöld színűeket.
• Használjunk ultraibolya sugárzás ellen védő napszemüveget, hogy megvédjük szemünket a károsító sugaraktól.
• Ellenőriztessük rendszeresen egészségi állapotunkat, különösen olyan betegségekre nézve, melyek növelik a degeneratív szembetegségek kialakulásának kockázatát (pl. magas vérnyomás).
• Ne dohányozzunk!
• Rendszeresen járjunk szemvizsgálatra.

A szem nem hazudik: de mit vehet észre rajta az orvos?

A szem vizsgálata során nemcsak a látásélességről kaphatunk képet. A szemfenék erei, a retina, a látóideg és a szem egyéb struktúrái olyan elváltozásokat is mutathatnak, amelyek a szervezet más betegségeire hívják fel a figyelmet. Ez különösen azért fontos, mert egyes kórképek hosszú ideig alig okoznak tünetet. A szem tehát nem önmagában „árulja el” a betegséget, de bizonyos jelek alapján az orvos további kivizsgálást kezdeményezhet.

1. Cukorbetegség

A tartósan magas vércukorszint károsíthatja a retina apró ereit, és kialakulhat diabéteszes retinopátia. A szemfenéki vizsgálat során az orvos olyan éreredetű eltéréseket, apró vérzéseket vagy egyéb jeleket észlelhet, amelyek cukoranyagcsere-zavarra utalhatnak.

Különösen fontos, hogy a diabéteszes retinopátia kezdetben akár teljesen tünetmentes is lehet. Mire a beteg látásromlást tapasztal, már jelentősebb szemfenéki elváltozás is kialakulhat. Ezért cukorbetegség esetén a rendszeres szemészeti ellenőrzés a kezelés fontos része.

2. Magas vérnyomás

A szemfenéki erek állapota a keringési rendszer működéséről is adhat információt. Tartósan magas vérnyomás esetén a retina ereiben jellegzetes változások alakulhatnak ki, amelyek a szemfenéki vizsgálat során felismerhetők.

A magas vérnyomás különösen alattomos, mert sokáig nem feltétlenül okoz panaszokat. A szemfenéki eltérések ezért nem önmagukban bizonyítják a hipertóniát, de fontos figyelmeztető jelek lehetnek, amelyek miatt vérnyomásmérésre és szükség esetén további kivizsgálásra kerülhet sor.

3. Érelmeszesedés és más érrendszeri betegségek

A retina erei közvetlenül megfigyelhetők, ezért bizonyos érrendszeri eltérések nyomai a szemfenéken is láthatóvá válhatnak. Az érfalak változásai, illetve egyes keringési problémák felhívhatják a figyelmet arra, hogy a szervezet más területein is érdemes ellenőrizni a szív- és érrendszeri kockázatokat.

Különösen fontos jel lehet, ha valaki hirtelen, fájdalom nélkül veszít a látásából. Ennek hátterében a retina vérellátásának zavara is állhat, amely sürgős kivizsgálást igényel, és bizonyos esetekben az agyi érbetegségek kockázatára is felhívhatja a figyelmet.

4. Neurológiai betegségek

A látóideg a központi idegrendszer része, ezért bizonyos neurológiai betegségek a szemen keresztül is adhatnak figyelmeztető jelet. A látóidegfő duzzanata, illetve egyes látótérkiesések például olyan eltérésnek számítanak, amelynek hátterében nem feltétlenül elsődlegesen szemészeti betegség áll.

A látóidegfő kétoldali duzzanata például megnövekedett koponyaűri nyomással is összefügghet, ami sürgős orvosi kivizsgálást tehet szükségessé. Más esetekben a látás megváltozása, a színek érzékelésének romlása vagy a szemmozgással összefüggő fájdalom hívhatja fel a figyelmet a látóideg gyulladására vagy más neurológiai eltérésre.

5. Máj- és epeúti betegségek

Ha nem maga a szemgolyó, hanem a szemfehérje sárgul el, az már nem egyszerűen látásproblémát jelezhet. A sárgás elszíneződés a vér bilirubinszintjének emelkedésével, vagyis sárgasággal függhet össze.

Ennek számos oka lehet: májbetegség, epeúti elzáródás, illetve bizonyos vérképzőszervi problémák egyaránt állhatnak mögötte. A szemfehérje sárgulása ezért olyan jel, amelyet nem érdemes pusztán kozmetikai változásként kezelni. Ha újonnan jelenik meg, orvosi kivizsgálás indokolt.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Nem minden szemészeti elváltozás jelent súlyos betegséget, de bizonyos tüneteket nem szabad kivárni. Sürgős vizsgálat szükséges hirtelen látásvesztés, újonnan megjelenő sötét „függöny” vagy árnyék a látótérben, nagy számú új úszkáló homály és fényfelvillanások, illetve erős szemfájdalommal és látásromlással járó vörös szem esetén.

A szem tehát valóban sokat elárulhat az egészségünkről – de a legfontosabb, hogy a szokatlan jeleket ne próbáljuk otthon megfejteni. Egy szemfenéki eltérés sokféle okból kialakulhat, ezért a pontos diagnózishoz szemészeti vizsgálatra, szükség esetén pedig labor- vagy képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.

Figyelmébe ajánljuk!

Ha ilyen a látása, azonnali orvosi beavatkozásra van szükség - ne vegye félvállról

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!