Magas vérnyomásnak a folyamatosan fennálló 140/90 Hgmm (higanymilliméter) feletti vérnyomásértékeket nevezik. A magas vérnyomás családi halmozódást mutathat, és gyakrabban fordul elő idős embereknél. Egy részük nem gyógyítható, de egészséges életmóddal és gyógyszereléssel kontroll alatt tartható.
Általában nincsenek, amíg komplikációk nem jelentkeznek.
A hipertónia, amelyet a köznyelvben magas vérnyomásnak hívunk, egy igen gyakori betegség, amelynek jellemzője, hogy az ütőereken (artériákon) átfolyó vér folyamatosan magas nyomást gyakorol az ütőerek (artériák) falaira.
A magas vérnyomás, más néven hipertónia, azt jelenti, hogy a vér tartósan magasabb nyomással áramlik az erekben, mint az optimális értékek. Ez hosszú távon károsíthatja az érfalakat, növeli a szívbetegségek, a stroke, a vesekárosodás és egyéb szövődmények kockázatát. Sokáig tünetmentes lehet, ezért gyakran „néma gyilkosnak” is nevezik, hiszen későn derülhet ki, amikor már károsodás is kialakult.
A magas vérnyomás gyakran nem okoz egyértelmű tüneteket, ezért rendszeres vérnyomásmérés szükséges. Egyes esetekben jelentkezhet fejfájás, szédülés, fáradtság, orrvérzés, mellkasi fájdalom vagy látászavar. Ezek a tünetek azonban nem specifikusak, és más betegségeknél is előfordulhatnak. Emiatt nem szabad csak a tünetekre hagyatkozni a diagnózis felállításakor.
A hipertónia megelőzésében és kezelésében nagy szerepe van az életmódváltásnak. Ajánlott a sófogyasztás mérséklése, a testsúly normalizálása, a rendszeres testmozgás, a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése, valamint a zöldségben és gyümölcsben gazdag, kiegyensúlyozott étrend. Ha ezek nem elegendőek, vagy már kialakult a hipertónia, orvosi javaslatra gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.
A kezeletlen magas vérnyomás súlyos szövődményeket okozhat, például szívrohamot, agyvérzést, szívelégtelenséget, vesekárosodást, látásromlást vagy érszűkületet. (Fokozott a rizikó magas koleszterinszinttel társulva) Ezek a szövődmények gyakran maradandó egészségkárosodáshoz vagy akár halálhoz is vezethetnek. Ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés és az orvosi kontroll.
Nem minden esetben szükséges azonnal gyógyszert szedni, enyhébb emelkedésnél elegendő lehet az életmódbeli változtatás. Azonban, ha a vérnyomás tartósan magas, vagy már szövődmények alakultak ki, az orvos gyógyszert javasolhat. A gyógyszeres kezelést mindig egyénre szabottan, orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni. Ha gyógyszert írnak fel, azt folyamatosan kell szedni, még akkor is, ha a vérnyomás rendeződik, hiszen a kezelés elhagyása újra emelkedéshez vezethet.
Igen, a PCOS (policisztás ovárium szindróma) magas vérnyomás mellett növelheti a kardiovaszkuláris problémák kockázatát. A PCOS gyakran társul inzulinrezisztenciával, elhízással és gyulladással, amelyek mind fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását, különösen akkor, ha a betegnek magas a vérnyomása is.
Bár a magas vérnyomás (hipertónia) diagnózisához nem elsődlegesen használt a vizeletvizsgálat, de esetenként szükség lehet rá, különösen akkor, ha a magas vérnyomás hátterében vesebetegség áll. A vizeletvizsgálat segíthet kimutatni olyan elváltozásokat, mint a fehérjevizelés (proteinuria), vér a vizeletben (hematuria) vagy kóros ionszintek, amelyek mind utalhatnak vesekárosodásra. A vesefunkciók romlása ugyanis nemcsak következménye, hanem oka is lehet a magas vérnyomásnak. Ezért a vizeletvizsgálat fontos része a hipertónia kivizsgálásának, különösen másodlagos okok keresésekor.
Igen, hipertónia esetén az ABPM (ambuláns vérnyomás-monitorozás) arra szolgál, hogy 24 órán át folyamatosan mérje és rögzítse a vérnyomás értékeket a beteg mindennapi tevékenységei közben. Ez a vizsgálat segít pontosabb képet kapni a vérnyomás ingadozásairól, megkülönböztetni az úgynevezett „fehérköpeny-hipertóniát” a valódi magas vérnyomástól, és felismerni az éjszakai vérnyomásproblémákat, mint például az éjszakai hipertóniát. Az ABPM alapján az orvos jobban tudja személyre szabni a kezelést és értékelni a gyógyszeres terápia hatékonyságát. Emellett a vizsgálat segít a szív- és érrendszeri kockázat pontosabb felmérésében is.
Önmagában a magas vérnyomás általában nem okoz székrekedést, de közvetetten mégis összefügghetnek. A székrekedés gyakrabban a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek mellékhatása lehet. Például kalciumcsatorna-blokkolók ezek közismerten lassítják a bélmozgást, és székrekedést okozhatnak. Ritka esetekben az is előfordulhat, hogy valaki a székelés erőltetése miatt vérnyomás-emelkedést tapasztal, különösen ha az alapbetegségként már fennáll hipertónia.
Igen, a magas vérnyomás a metabolikus szindróma egyik jellemző eleme, és gyakran társul a szindróma többi tényezőjével. Bár önmagában a hipertónia nem okoz metabolikus szindrómát, megléte jelzi, hogy az anyagcsere-folyamatokban már kedvezőtlen változások zajlanak. A magas vérnyomás gyakran együtt fordul elő inzulinrezisztenciával, hasi elhízással és kóros vérzsírszintekkel. Emiatt a hipertóniás betegek fokozottan veszélyeztetettek a metabolikus szindróma kialakulására.
Igen, a magas vérnyomás összefügghet a potenciazavarral, mivel a tartósan emelkedett vérnyomás károsíthatja az ereket, beleértve a pénisz artériáit is. Az érfalak merevvé válása és az érelmeszesedés csökkenti a véráramlást, ami megnehezíti a merevedés kialakulását. Emellett bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is okozhatnak erekciós zavart mellékhatásként. A rizikó csökkentése érdekében fontos a vérnyomás szabályozása, egészséges életmód és szükség esetén a gyógyszeres kezelés felülvizsgálata orvosi irányítással.
Egyre több a magas vérnyomással küzdő gyerek.
Vezető hazai szakemberek az orvosszakmák közötti együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.
Nyugodt környezetben, megfelelő testhelyzetben, kellően kipihent állapotban, jó eszközzel kell mérni - csakis úgy kaphat megbízható vérnyomás értékeket.
A Vakcinainfós orvosokhoz az alábbi kérdés érkezett.