Ezeket látta már?

Szemészeti betegkalauz: gyakori alapfogalmak közérthetően

szemész, szemészet, vizsgálat, alapfogalmak, szakkifejezések

Szemész szakorvos kezeli? Ezekkel a fogalmak elkerülhetetlenül találkozik majd, ha a szem bármely részéről, szövetéről vagy működéséről esik szó - beleértve a szemet érintő normális és kóros folyamatokat és a szemészeti rendelőben vagy műtőben használt eszközöket, kezeléseket is.

Szemészeti alapfogalmak: anatómia és a szem gyógyításhoz kapcsolódó kórtani fogalmak

A szemészeti ellátásban és a szemről írt ismeretterjesztő írásokban gyakran jelennek meg olyan kifejezések, amik a legtöbb olvasónak nem sokat mondanak, bár a szem betegségei és a szemészeti kezelési módszerek megértéséhez érdemes velük tisztában lenni. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa és glaukóma specialistája a legfontosabb szemészeti alapfogalmakról tájékoztat.

20-20-20 szabály: egyszerű és biztos módszer a látásromlás ellen - olvasson tovább!

Csarnokvíz

A szemben a szivárványhártya (írisz) széli része mögött fekvő képlet. A sugártest hámja termeli a csarnokvizet, ami az elülső és a hátulsó szemcsarnokot tölti ki. A csarnokvíz a szaruhártyát (kornea) és a szemlencsét táplálja, elszállítja az anyagcsere termékeket, és fenntartja a megfelelő szemnyomást.

Mindezt az teszi lehetővé, hogy a termelődött csarnokvíz, miután feladatát a szemben ellátta, a szaruhártya külső része és a szivárványhártya külső része közötti csarnokzug képletein keresztül elvezetődik a szemből, és a vénás folyadék (vér) elvezető rendszerbe csatlakozik. A csarnokvíz termelése és elvezetődése egyensúlyban kell, hogy legyen. Ha az egyensúly megbomlik (ez a gyakorlatban az elvezetés csökkenése miatt fordul elő), a szemben a nyomás megemelkedik.

Szemnyomás

A csarnokvíz nyomása meghatározza a szem minden szövetében és rétegében fennálló nyomást. Tehát a szemen belüli nyomás (a szemnyomás) a csarnokvíz nyomásának felel meg. A szemnyomás a szemészeti vizsgálat keretében egyszerűen megmérhető. Értéke normális esetben felnőtteken nagyjából 15 és 21 Hgmm közötti.

A zöld hályog (glaukóma) számos esetben a csarnokvíz elvezetésének romlásával (csökkenésével) jár együtt. Ilyenkor a szemnyomás megemelkedik, ami a látóideget alkotó idegrostok és idegsejtek elpusztulását okozza.

Asztigmia

A szem egyik gyakori fénytörési hibája. Asztigmia esetén a szaruhártya görbülete nem azonos minden átmérőben (tehát nem olyan, mint egy gömbölyű labda részlete), hanem valamelyik átmérőben lényegesen nagyobb vagy kisebb, mint az arra merőleges átmérőben (olyan, mint amikor egy felfújt labdát megnyomunk, és ezzel az egyik irányban lelapítjuk a másik irányhoz képest).

Asztigmia esetén az a probléma, hogy a nézett tárgyról a szembe érkező fény nem egyetlen pontban gyűlik össze a retinán, hanem elmosódó, szellemképes foltot alkot. Emiatt a látás elmosódottá válik. Az asztigmia ezért szemüveges korrekciót igényel.

OCT vizsgálat

Az optikai koherencia tomográfiás vizsgálat (OCT) bizonyos szembetegségek kimutatására, diagnosztizálására, nyomon követésére szolgál. Segítségével az ideghártya (retina) rétegei külön- külön vizsgálhatók, ami nagyon fontos a betegségek pontos azonosításában, és a kezelések eredményességének megítélésében. Az OCT vizsgálat nem invazív, fényképezés szerű vizsgálat. Mind az éleslátás területéről ad információt (ami például makula degeneráció esetén fontos), mind a zöld hályog okozta idegsejtvesztés mérésére alkalmas.

Réslámpa

A réslámpa minden szemészeti vizsgálat elengedhetetlen eszköze. Mivel a szem kicsi, részletes megtekintése csak mikroszkóp-szerű nagyításban végezhető. Ezt biztosítja a réslámpa, mely a megvilágító fénynyaláb vékony (résszerű) hatásával a szem rétegeinek mélységi megítélését az egyszerű nagyítókhoz képest jelentősen megnöveli. A készülékből kijövő résfény segítségével a szem szinte minden rétege feltérképezhető különböző nagyításokban. A vizsgálat során a beteg a fejét egy áll-homlok tartóval ellátott tartóba támasztja, ami az elmozdulás-mentességet biztosítja - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

CFF vizsgálat

A CFF a centrális kritikus fúziós frekvencia elnevezés rövidítése. A CFF vizsgálattal a látóideg egy bizonyos funkcióját vizsgáljuk, ami a látóideg gyulladása vagy daganat általi nyomása esetén előbb és jellegzetesebben csökken, mint a látásélesség. A CFF vizsgálat mutatja meg, hogy milyen gyakoriság (frekvencia) esetén látjuk a különálló fényjeleket egybefüggő fényként.

A teszt során a vizsgált egyre gyorsabban villogó fényt lát, ami egyszercsak folyamatosan világító fénnyé válik a számára (a határ ismételt vizsgálatoknál mindig azonos frekvenciánál van, ezért nevezik az értéket kritikus értéknek). A betegnek akkor kell jeleznie, amikor ezt tapasztalja. A vizsgálat eredménye egy frekvenciaérték (például másodpercenként 40 fényvillanás, azaz kb. 40 Hz). Ha az érték kevesebb (pl. 20 Hz), az a látóideg károsodására utal.

Glaukóma, zöld hályog

A zöld hályog - azaz a glaukóma- igen veszélyes és alattomos szembetegség, mely megfelelő kezelés nélkül folyamatos látásromlást, kedvezőtlen esetben pedig látásvesztést is okozhat. A betegség magyar neve félrevezető, hiszen nem egy hályog keletkezik a szemben, hanem fokozatosan pusztulnak az idegrostok/idegsejtek, így azok nem képesek a szemben a fény által keltett információt az agyba közvetíteni. Mint fentebb említettük, a zöld hályog gyakran jár a szemnyomás emelkedésével, ám ez nem törvényszerű. Az elnevezés nem egyetlen állapotot takar, hanem több különböző betegséget foglal össze annak alapján, ahogyan az idegrostok és idegsejtek pusztulnak.

A különböző zöld hályog típusok kezelése eltérő, de mindenképpen a teljes életen át tartó kezelésre, illetve ellenőrzésre van szükség. A zöldhályog több formája is öröklődik vagy családi halmozódást mutat, ezért a glaukómás beteg vérrokonainak vizsgálata panaszmentesség esetében is indokolt.

Retina (ideghártya)

A szem falának legbelső rétege a retina, azaz az ideghártya. A retina tartalmazza a fényt érzékelő sejteket (receptorok) valamint a fényt feldolgozó és az agy felé továbbító idegsejteket. Az ideghártya összesen 10 sejtrétegből áll. A fényérzékelő sejtek két fő csoportra oszthatók: a csapok feladata a színek és a centrális éleslátás biztosítása, a pálcikák pedig gyenge megvilágításban (pl. este) biztosítják a látást. Ahhoz, hogy a fényérzékelő sejtek megfelelően működhessenek, szükség van olyan sejtekre, melyek melanint (pigmentszemcsét) tartalmaznak. Ezek a sejtek retina legkülső rétegében helyezkednek el.

Szürkehályog (katarakta)

A szemlencse a teljes anyagcseréjét a szem belső folyadéka (csarnokvíz) biztosítja, mivel a lencse erekkel nem áll kapcsolatban. Az élet előrehaladtával a szemlencse anyagcseréje romlik. Folyadékot vesz fel a csarnokvízből, emiatt domborúbbá válik, ami a fénytörést is megváltoztatja. Mivel a szemlencse anyagcseréje fokozatosan romlik az öregedés során, átlátszósága is fokozódó mértékben romlik.

Előrehaladott esetben a szemre kívülről ránézve a pupilla területe (amin keresztül rálátunk a szemlencsére) szürkésnek látszik. Innen ered a szürkehályog név. Mivel manapság a jó látás iránti igény általános, a szemlencse kezdődő elszürkülése már fiatalabb (középkorú) életkorban zavaró lehet, és műtétet igényelhet. Egyes ártalmak, öröklött jellemzők is elősegíthetik a szürkehályog viszonylag fiatal életkorban való kialakulását.

Szürkehályog műtét (katarakta műtét)

Szürkehályog műtétre akkor kell sort keríteni, amikor a látásromlás már akadályozza a beteget a mindennapi feladatok elvégzésében (pl. járművezetés, vásárlás). A rutin műtét altatás nélkül, szemcseppes érzéstelenítésben történik. A szemlencse külső, héjszerű rétegén, azaz a szemlencse tokon belül történik a műtét. A tok nem szürkül el a szürke hályog kifejlődése során sem, azaz átlátszó marad, tehát a jó látást nem befolyásolja. A tokon belüli, elszürkült szemlencse anyagot eltávolítjuk, és a helyére olyan műlencsét ültetünk be, melynek fénytörését (diopriáját) a beteggel egyeztetve választjuk ki.

A beültetett műlencse tehát nem csupán tiszta látást biztosít, de a szem eredendő fénytöréséi hibájának jelentős csökkentésére vagy megszüntetésére is alkalmas. A beültetett lencse a továbbiakban az egész élet során a szemben marad. További teendőt, kezelést, cserét stb. nem igényel.

Rövidlátás (miópia)

A rövidlátást az esetek legnagyobb részében az okozza, hogy a szem tengelyhossza a normálisat meghaladja. A hosszabb szemgolyó miatt a látott tárgy képe nem a retinán keletkezik, hanem még a retina előtt, a szem belsejében. Emiatt, szemüveg nélkül a rövidlátó szem csak elmosódottan, homályosan látja a tárgyakat. A szemüveglencse alapvetően szórólencse, azaz mínuszos dioptriájú. Ez a fény szemben megtett útját megnyújtja, így a kép a retinára kerül, és a látás élessé válik.

Fontos tudni, hogy a nagyobb fokú rövidlátás nem csupán szemüveg probléma. A szem megnyúlásával a retina és a szem egyéb rétegei károsodhatnak, emiatt rövidlátás esetén rendszeres szemészeti kontroll is szükséges az élet során.

Távollátás (hipermetrópia)

Távollátás esetén - ellentétben a rövidlátással- a szem hossza kisebb a normálisnál. Emiatt a látott kép a retina mögött jönne létre. A rövidlátást domború, azaz plusszos szemüveglencsével kell korrigálni. Fontos tudni, hogy a rövidlátással ellentétben (ami a kamaszkorban alakul ki jellemzően) a túllátás már csecsemő kortól fennállhat, és szemüveges javítást igényel.

Ennek hiányában a legtöbb esetben kancsalság, a kancsalságok egy részében pedig tompalátás jön létre, ami felnőtt korban már nem szüntethető meg. A túllátóság idősebb életkorban zárt zugú zöld hályogra (glaukómára) hajlamosít.

Öregszeműség (presbiópia)

Az életkor növekedésével a szemlencse rugalmassága csökken, emiatt a közelre látás 40 éves kor felett folyamatosan romlik. A közeli (kb. 1-2 méteren belüli) tárgyakról a fény még erősen széttartó, amikor a szembe jut. Ahhoz, hogy a fénysugarakat a szemlencse a retinára vetítse, domborúbbá kell válnia, mint amennyire domború távolra nézéskor. Ez a képesség csökken 40 éves kor után, 5 évente mintegy fél dioptriával. Amikor valaki eléri a 65 éves kort, a lencse már teljesen elvesztette alkalmazkodási képességét. Ez kb. 3,5 plusz dioptria szemüvegigényt jelent, ami a további életévek alatt már nem fokozódik. A fénytörési hibák és a szemlencse domborúságának változása a szürkehályog képződése folyamán módosíthatják a közeli szemüveg dioptria értékét, hiszen a távoli (alap) fénytörés és a közelre nézéshez szükséges többlet szemüvegigény összegződik.

Forrás: egeszsegkalauz.hu