Miért nem ébred fel valaki reggel? Ezek lehetnek az alvás közbeni halál okai

Az éjszakai hirtelen halál számos orvosi állapot következménye lehet.

Az éjszakai pihenés, az alvás a test és a lélek regenerálódásának egyik legfontosabb ideje. Mégis előfordul, hogy valaki álmában, minden előjel nélkül veszti életét. Ilyenkor gyakran a hozzátartozókban merül fel a kérdés: mi állhat a háttérben? Az orvostudomány számos olyan állapotot ismer, amely alvás közben, észrevétlenül okozhat hirtelen halált – a szívbetegségektől kezdve a légzési problémákon át egészen bizonyos anyagcsere- vagy idegrendszeri zavarokig.

Szívproblémák – a legfőbb kockázati tényező

A hirtelen szívleállás az egyik leggyakoribb ok, ami az éjszaka folyamán következik be. Ez akkor történik, amikor a szív működése hirtelen megszűnik, és sürgős orvosi segítség nélkül a halál perceken belül bekövetkezik. Egy kutatás szerint az ilyen események közel egynegyede éjjel 10 és reggel 6 óra között fordul elő.

A szívmegállás hátterében több tényező is állhat:

• szívinfarktus, azaz a szív koszorúereinek elzáródása
• súlyos szívritmuszavarok (pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia)
• pangásos szívelégtelenség, amely folyadék felhalmozódásához és fulladásos tünetekhez vezethet
• stroke, amely gyakran szívritmuszavar következménye

Mindezek kockázatát tovább növelik a krónikus betegségek, például a magas vérnyomás és a cukorbetegség.

Légzési elégtelenség – amikor a tüdő nem működik megfelelően

A légzőrendszer betegségei, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az intersticiális tüdőbetegségek vagy a cisztás fibrózis, fokozatosan rontják a tüdő oxigénfelvevő képességét. Ez az oxigénszint eséséhez, majd végül légzésleálláshoz vezethet.

A közelgő halál egyik jellegzetes tünete a Cheyne–Stokes-légzés, amelyet szabálytalan, váltakozó erősségű légzés jellemez. Ez gyakran a légzés teljes leállásához vezet.

1-es típusú cukorbetegség és az „ágyban bekövetkező halál szindróma”

Az 1-es típusú cukorbetegek körében ismert jelenség az úgynevezett dead in bed syndrome. A halálesetek mintegy 5%-át teszi ki, oka sokszor a hipoglikémia, vagyis az alacsony vércukorszint, amely éjszaka észrevétlenül jelentkezhet. Bár nappal a vércukorszint jól kontrollálható, éjszaka a szervezet kevésbé tud reagálni a veszélyes esésekre.

Szén-monoxid-mérgezés – a láthatatlan veszély

A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, amely gyakran észrevétlenül szivárog a lakásokban. Belélegzése szédülést, szabálytalan szívverést, majd halált okozhat. Alvás közben különösen alattomos, hiszen a gázmérgezést szenvedő személy nincs tudatában a veszélynek. Ennek megelőzésére a szén-monoxid-érzékelő a leghatékonyabb megoldás.

Gyógyszerek és tudatmódosító szerek

Egyes gyógyszerek, különösen ha alkohollal együtt szedik őket, gátolhatják az agy légzőközpontját. Az opiátok, benzodiazepinek és nyugtatók ebbe a csoportba tartoznak. A kábítószerek – például a kokain vagy az amfetamin – szintén növelik az éjszakai hirtelen halál esélyét. Az alkoholfogyasztás önmagában is végzetes lehet.

Epilepszia és a SUDEP jelensége

Az epilepsziások több mint húszszoros eséllyel halnak meg hirtelen, mint az egészséges emberek. A SUDEP (hirtelen váratlan halál epilepsziában) legtöbbször éjszaka történik, és gyakran a roham alatti szív- vagy légzésleállás áll a hátterében. Bár a pontos okok nem tisztázottak, a jelenség súlyos kockázatot jelent a betegek számára.

Parasomniák – amikor az álmok veszélyessé válnak

Bizonyos alvászavarok, például az alvajárás vagy a REM alvási viselkedészavar, veszélyes szituációkat teremthetnek. Az alvajáró személy akár ki is eshet egy erkélyről, míg a REM alvászavarban szenvedők álmukban végrehajtott mozdulataikkal sérüléseket szenvedhetnek el.

Traumás agysérülés

Egy fejsérülés következményei sokszor nem azonnal jelentkeznek. Az éjszakai hirtelen halál mögött olykor korábban szerzett traumás agysérülés áll, amely agyödémához vagy belső vérzéshez vezethet. A fejfájás, hányinger vagy pupillatágulat figyelmeztető jel lehet.

Fulladás – apró, de végzetes veszélyek

Az éjszakai fulladás lehet a hányás, idegen test, alkohol vagy gyógyszer lenyelésének következménye. Veszélyes lehet például, ha valaki szopogatótablettával a szájában alszik el – ilyenkor az apró tárgy elzárhatja a légutakat.

Mit tehet a megelőzésért?

• Rendszeres szűrővizsgálatok: a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a tüdőproblémák időben felismerve sokkal jobban kezelhetők.
• Alvási zavarok kivizsgálása: a tartós horkolás, az éjszakai légzéskimaradás vagy a reggeli fáradtság mind intő jelek lehetnek alvási apnoéra.
• Életmód és szokások: az egészséges étrend, a dohányzás mellőzése, a mértékletes alkoholfogyasztás és a rendszeres testmozgás jelentősen csökkenti a kockázatokat.
• Biztonságos otthon: szén-monoxid-érzékelő felszerelésével, valamint a gyógyszerek és altatók körültekintő használatával sok tragédia megelőzhető.

Figyelmébe ajánljuk

Ezek okozhatják azt, hogy egyeseket álmukban ér a halál

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!