Az ún. PFO általában tünetmentes, és gyakran véletlenül derül ki, például egy szívvizsgálat során.
Képzelje el, hogy évtizedeken át teljesen egészségesnek érzi magát. Sportol, dolgozik, utazik, és semmi nem utal arra, hogy a szíve nem pont úgy működik, ahogy kellene. Aztán egy rutin orvosi vizsgálat, vagy egy váratlan egészségügyi esemény során az orvos közli: „Van egy nyílás a szívében, ami a születése óta ott van.” Ez az állapot a patent foramen ovale, röviden PFO, amely az emberek nagyjából negyedénél előfordul. A legtöbben soha nem is tudják, hogy ezzel élnek, hiszen gyakran semmilyen panaszt nem okoz, ám bizonyos helyzetekben komoly szerepe lehet az egészségügyi kockázatok növekedésében.
PFO, azaz egy lyuk a szíven
A PFO a szív két felső ürege, a jobb és bal pitvar között található apró nyílás, amely a magzati korban még elengedhetetlen. Ilyenkor ugyanis a magzat a méhlepényen keresztül jut oxigénhez, a tüdő még nem működik, így a vérnek át kell jutnia a jobb pitvarból közvetlenül a bal pitvarba. Normál esetben a születés után, amikor a tüdő átveszi az oxigénellátás szerepét, ez a nyílás bezáródik. Előfordul azonban, hogy ez nem történik meg, és a foramen ovale nyitva marad – ezt nevezzük PFO-nak.
Milyen tünetei lehetnek?
A PFO alattomos jelenség, mert a legtöbbször teljesen tünetmentes. Sok ember csak akkor értesül róla, amikor egy más okból végzett szívvizsgálat során kiderül a jelenléte. Azonban bizonyos helyzetekben – főleg, ha más egészségügyi tényezők is közrejátszanak – a probléma szerepet játszhat olyan eseményekben, mint a stroke. Ilyenkor apró vérrögök vagy levegőbuborékok juthatnak át a jobb pitvarból a bal pitvarba, onnan pedig az agyba, ahol elzárhatnak egy eret.
Bár a PFO közvetlen tüneteket ritkán okoz, egyes betegek arról számolnak be, hogy gyakran tapasztalnak migrént (különösen aurával kísért migrént), és kutatások szerint bizonyos típusú migrének előfordulása gyakoribb PFO-s pácienseknél. Emellett búvárok esetében növelheti a dekompressziós betegség kockázatát, mivel a gázbuborékok könnyebben jutnak a véráramon keresztül az agyba vagy más szervekbe. Ritkább esetekben fáradékonyság, mellkasi nyomásérzet vagy megmagyarázhatatlan szédülés is jelentkezhet, de ezek nem kifejezetten a PFO-ra jellemzőek, ezért a diagnózis felállításához mindig speciális vizsgálatok szükségesek.
Hogyan derül ki, hogy valakinek PFO-ja van?
Mivel a PFO gyakran rejtve marad, többnyire más problémák kivizsgálása során fedezik fel. A diagnózis leggyakrabban echokardiográfiával történik, amely során ultrahang segítségével vizsgálják a szív szerkezetét. Van úgynevezett „buborék-teszt” is, amely során apró légbuborékokat juttatnak a véráramba, és figyelik, átjutnak-e a pitvarok közötti nyíláson.
Kezelés – mikor szükséges, és mikor nem?
Nem minden esetben indokolt a PFO kezelése. Ha a betegnek soha nem volt stroke-ja, TIA-ja, illetve nincsenek egyéb kockázati tényezői, sokszor elegendő a rendszeres ellenőrzés. Azonban, ha a PFO feltételezhetően hozzájárult egy agyi érkatasztrófához, az orvos mérlegelheti a beavatkozást.
A kezelési lehetőségek között szerepel a gyógyszeres terápia – például véralvadásgátlók alkalmazása a vérrögképződés megelőzésére –, valamint a katéteres zárás, amely során a combvénán keresztül bevezetett eszközzel lezárják a nyílást.
Élet PFO-val
A PFO-val élők többsége semmilyen korlátozást nem tapasztal a mindennapokban. Sokszor csak tudni róla, hogy jelen van, és orvosi felügyelet mellett élni a megszokott életet, elegendő. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy bizonyos események – mint egy váratlan stroke – esetén a háttérben meghúzódó PFO felismerése és kezelése életmentő lehet.
Szívelégtelenség gyerekeknél: ezekre a jelekre figyeljen
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
