A szívroham és a krónikus stressz kapcsolata
A hajszál az első olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában.
A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltő tényezők hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker.
Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem (http://www.uwo.ca) kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhető a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelőző hónapokban a pácienst ért stressz szintje.
A stresszhormonnak is nevezett szteroid hormon, a kortizol mennyiségét általában vérben, vizeletben vagy nyálban mérik, ezek a mérések azonban csak az adott pillanatban meglévő stressz szintjét mutatják meg.
A kutatók a vizsgálat során 56, szívrohamon átesett, valamint 56, más okból kórházba került férfi 3-3 centiméteres hajszálmintáját elemezték. A hajszál nagyobb kortizol tartalma arra utalt, hogy a megelőző három hónapban magasabb volt a szívrohamon átesett páciensek stressz-szintje, mint a kontrollcsoporté.
A két csoport nem különbözött jelentősen egymástól a meglévő diabétesz, magas vérnyomás, dohányzás vagy a koronáriabetegségekre vonatkozó családi kórtörténet alapján, noha a szívrohamot elszenvedetteknek némileg magasabb volt a koleszterinszintjük.
Mindezeket a tényezőket figyelembe véve a haj kortizolszintje bizonyult a szívroham legmarkánsabb előrejelzőjének.
