Stroke: ha ezeket a tüneteket érzi, már veszélyben van!

Vizsgálat

2024. június 02. 21:04

agyi infarktus agyvérzés stroke sztrók tünetei

A stroke vagy agyvérzés általában hirtelen jelentkezik, de vannak előjelei.

Tünetek esetén már nagy a baj

Stroke-ról akkor beszélünk, amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik vagy vérzés lép fel. A stroke tünetei meglehetősen ijesztőek, és attól függenek, hogy az agy melyik részén alakult ki agyvérzés vagy agyi infarktus. Ennek megfelelően kialakulhat látás-, beszéd- vagy mozgászavar, féloldali- vagy teljes bénulás.

A stroke tüneteit nem szabad összekeverni a TIA (tranzitorikus ischemias attack) tüneteivel, amely csak meghatározott ideig tart és nincs visszafordíthatatlan hatása a szervezetre. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a TIA nagyon fontos előjele a stroke-nak!

A TIA vagy más néven ministroke az átmeneti agyi keringészavart jelenti, amit minden esetben érdemes kivizsgáltatni. A TIA tünetei megegyezhetnek a stroke tüneteivel, de ministroke esetében ezek néhány perc múlva, legkésőbb 24 órán belül megszűnnek.

A stroke és a TIA (transiens ischaemiás attack) közös vonása, hogy jellemzően hirtelen kezdődnek az idegrendszeri tünetek, amelyek az alábbiak lehetnek:

A személy nem képes felemelni vagy megtartani mindkét karját, mert gyengeséget érez az egyikben, előfordulhat, hogy nem tudja mozgatni azt.
Az arc egyik oldala lebénul, a személy nem tud szimmetrikusan mosolyogni, az egyik szájszéle és/vagy szeme lekonyul, a nyelvét nem tudja kinyújtani, nyelési nehézségei vannak.
Zavarossá válik a beszéd, a személy esetleg akkor sem tud megszólalni, ha szeretne.
Egyensúlyzavar, járási nehézség, esetleg fejfájás, látászavar is felmerülhet.

Nem minden egyes tünetek alakul ki minden esetben, de ha több is megjelenik, mindenképpen gondolni kell stroke-ra és TIA-ra. Ha a panaszok enyhébbek és néhány percen belül elmúlnak, könnyen lehet, hogy „csak” az utóbbi jelenségen, vagyis az átmeneti agyi keringészavaron estünk át.

Milyen tényezők hajlamosíthatnak a stroke-ra?

Ezek a rizikófaktorok:

Nyaki érszűkület

A szűkült nyaki erek semmiféle érzékelhető tünetet nem okoznak, ám hatalmas kockázatot rejtenek a stroke kialakulása szempontjából. Egy osztrák vizsgálatban 435 embert követtek nyomon két éven keresztül, akik mind nyaki érszűkülettel rendelkeztek. Ezt minden esetben nyaki ultrahangos és ún. Doppler ultrahangos vizsgálat igazolta.

A kutatás végén összegzett eredményekből kiderült, hogy azoknak az embereknek, akiknek a nyaki artériáiban zsíros plakkok rakódtak le, hatszor nagyobb az esélyük a stroke-ra, mint azoknak, akik másféle, nem ilyen típusú plakkal élnek.

Magas vérnyomás

Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki, a stroke miatt elhunytak 60-80 százalékánál bizonyosodik be a korábban jelenlévő hipertónia. A katasztrófa közvetlen oka, hogy az agy egyik nagyobb ere megreped és a vér szó szerint elönti, így megbénítja az adott agyi területet.

Magas koleszterinszint

A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát.

Mindezek eredményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.

Cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség és a vele gyakran együtt járó metabolikus szindróma növelik az érelmeszesedés kockázatát, ugyanakkor a diabétesz károsítja a szervezet vérrögoldó képességét is, ezzel pedig fokozza a stroke kialakulásának esélyét.

Dohányzás

A dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, mivel növeli a vérrög képződés kockázatát. A dohányosokban ezen kívül csökken a termelt nitrogén-oxid mennyisége, ami által a folyamatok az erek összehúzódása irányába tolódnak el. A vérrögképződés és az érösszehúzódás végül nagymértékben növeli az artériás érelzáródások, vagyis az infarktus, a stroke, vagy az érszűkület kialakulásának esélyét.

A kivizsgálás segíthet a megelőzésben

- Nagyon fontos, hogy mindazok, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek – és idetartoznak a meglévő szív- és érrendszeri betegségek is – rendszeresen, egy-két évente vizsgáltassák ki magukat. Ha megfelelő orvosi kezeléssel és életmódváltással sikerül csökkenteni és stabilizálni a vérnyomást, kezelni a véralvadási problémákat, valamint normalizálni a vércukorszintet és koleszterinszintet, rengeteget tehetünk a stroke megelőzéséért – hangsúlyozza Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.