Agyvérzés után ezek a terápiák segíthetnek rehabilitálódni

#Stroke #agyvérzés #kognitív rehabilitáció #rehabilitáció
2020.09.01.

Stroke során kisebb vagy nagyobb mértékben sérülhetnek a kognitív képességek is, a memóriától a problémamegoldásig. Számíthat-e javulásra a beteg? Milyen módszerek segíthetik a rehabilitációt?

A stroke összetett probléma, sokféle agyterületet érinthet, ezeken keresztül pedig számtalan funkció zavarát okozhatja, de a sérülések mértéke is egyénenként eltérő lehet. Az, hogy mennyire súlyos következményekkel jár valakinél a stroke, más tényezőktől is függ, így azt sem lehet előre megjósolni, mikor fog valaki felépülni, illetve, milyen maradandó károsodásokkal kell számolni. A rehabilitációra adott válaszok is egyénenként eltérőek lehetnek, van, akinél gyorsabb és látványosabb a javulás, másnál lassabb és nehezebben észrevehető.

Nem lehet tudni, milyen sérülések maradnak

A stroke okozta kognitív problémákról nem lehet előre megmondani, hogy mikor „múlnak el” ezek, vagy hogy megmarad-e valamilyen zavar hosszú távon is. A kognitív problémák felismerését, a rehabilitáció megkezdését késleltetheti, hogy gyakran csak hosszabb idő után, a hétköznapokba való visszatéréskor észlelik ezeket. Az első napokban, hetekben sokszor nincs is szükség bizonyos képességekre, így nem is veszi észre a beteg vagy az őt otthon ápoló hozzátartozók, hogy valamivel gond van. Az is előfordulhat, hogy a beteg állapotában spontán javulás következik be, éppen akkora, mire eljutnának a diagnózisig.

A kognitív képességek zavarai általában a stroke-ot követő első néhány hónapban a legsúlyosabbak, de a beteg állapotának a javulása is az első 3-6 hónapban a leglátványosabb. Természetesen, később is lehetséges javulás, ám ez általában sokkal lassabb folyamat.

Arra is érdemes felkészülni mind a betegnek, mind a hozzátartozóknak, hogy az érintett kognitív képességei soha nem térnek vissza az agyvérzést megelőző állapotba. A kezdeti javulás utáni romlásra azonban nem kell számítani, és jó néhány olyan módszer van, mellyel megkönnyíthető az élet.

A legfontosabb tudnivalók a kognitív rehabilitációról

Jelenleg nincs olyan módszer, mely képes lenne tökéletes mértékben „megjavítani” az agyat, vagyis visszájára fordítani az agyvérzés során végbement változásokat, és visszaállítani az agy korábbi állapotát. A kognitív képességeket célzó rehabilitáció a változásokkal való új megküzdési stratégiák, módszerek elsajátítására, esetleg kompenzációs technikák megtanulására koncentrál. Azon az elven alapul, hogy az agy folyamatosan képes a változásra és rendkívül hatékonyan képes az alkalmazkodásra, tanulásra. Ebben a folyamatban általában ergoterápiával foglalkozó szakember lesz a beteg segítségére, de neurológus, pszichiáter, pszichológus is tagja lehet a rehabilitációs csapatnak.

Élet a stroke után: ezért nem ismeri fel a beteg a rokonait és a tárgyakat

Az egyik első lépés természetesen a károsodás felmérése, annak meghatározása, hogy mely kognitív képességek sérültek és milyen mértékben. Ez a felmérés sok esetben rendkívül frusztráló lehet a beteg számára, hiszen éppen azokkal a tevékenységekkel foglalkozik, melyek nehézséget okoznak. Fontos azonban, hogy megfelelő diagnózis legyen a kezünkben, hiszen így a megoldást is könnyebb megtalálni.

A kognitív rehabilitáció mindig egyénre szabott. Nagyon sokféle módszert alkalmazhatnak, a memória- és figyelemfejlesztő gyakorlatoktól a mozgásterápián keresztül a gyakorlati, praktikus módszerek betanításáig. Nagyon fontos a rendszeres gyakorlás. A kapott feladatokat újra és újra el kell végezni, az ismétlés maga is stimulálja az agyat, és hozzájárul ahhoz, hogy a kognitív képességek javuljanak. Minél többet gyakorol és ismétel tehát a beteg, annál jobb eredményekre lehet számítani.

Forrás: EgészségKalauz