Ezeket látta már?

Szívbetegség: nem mindig a koszorúér a hibás!

2011.09.05. Módosítva: 2015.11.04.

Szívbetegség - nem mindig a koszorúerek! A koszorúerek elzáródása következtében kialakult szívroham esetén alapvető a gyors diagnózis, melyet az erek állapotának helyreállítása kell kövessen. Az utóbbi években honosodott meg egy igen érzékeny vizsgálat, mely a károsodott szívizomsejtekből felszabaduló troponint mutatja ki.

A hagyományos eljárásoknál korábban is érzékeny teszt mindazonáltal hátrányokkal is rendelkezik: a fehérje szintje más keringési rendszeri zavarokban (például a szívritmus rendellenességei, hirtelen vérnyomás-emelkedés, szívelégtelenség) is megemelkedhet, akár koszorúér-betegség hiányában is. A heveny szívroham szerte a világon egyike a legfontosabb halálokoknak, minden nyolcadik beteg annak következtében hal meg, hogy a szívben csökkent oxigénellátás.

Szívbetegség: nem mindig a koszorúér a hibás!

A betegek életkilátásai annál jobbak, minél hamarabb megkezdődik a sérült erek kezelése, ehhez azonban minél korábbi stádiumban fel kell ismerni a kórfolyamatot. A troponin szintjét mérő eljárás a hagyományos módszereknél hamarabb képes kimutatni az infarktust, azonban az APACE nevű, több egészségügyi centrum bevonásával végzett átfogó vizsgálat szerint az elváltozás megítélése korántsem annyira egyértelmű, mint azt eddig gondoltuk.

Az Európai Kardiológus Társaság párizsi kongresszusán bemutatott tanulmány 887 betegre terjedt ki, akiket sürgősségi egészségügyi ellátóhelyen mellkasi fájdalom miatt kezeltek. A vizsgálat a különböző kórokok elkülönítésére koncentrált: szívrohamról, vagy egyéb, koszorúereket nem érintő szívbetegségről van-e szó. Két csoportban tanulmányozták a hagyományos eljárásnak tekinthető EKG-elváltozásokat, illetve a troponinszint dinamikáját az ellátás első órája alatt.

Az eredmények szerint a szívrohamot inkább a fehérjeszint abszolút változása jellemezte hatásosabban, szemben a relatív változással: az érték 0,005 és 0,028 mikrogramm/liter között volt. Ezzel szemben az enzimszintben beálló további változások nem hordoztak semmilyen diagnosztikailag értékelhető információtöbbletet.

A kutatók viszont azt állapították meg, hogy a fehérje szintjében az egy óra alatt bekövetkező változást leíró görbe karakterisztikája is irányadó, és hozzásegíthet a helyes klinikai döntéshez. A görbe matematikai elemzése azért fontos, mert a mellkasi fájdalom jellege korbeli és egyéni sajátosságokat mutat, így a szakértők szerint a vizsgálat előzetes elvégzése kifejezetten ajánlott abban az esetben, amikor a szervezet számára nagyobb megterhelést jelentő diagnosztikus és terápiás eszközöket (például koszorúérfestés) szeretnének bevetni. Ily módon elkerülhető a felesleges vizsgálat alkalmazása.

Forrás: Medipress