Alig van ereje, fáradékony? Szívelégtelenség is okozhatja a kardiológus szerint
A kimerültség, fáradékonyság hátterében szívprobléma is állhat.
A szívelégtelenség eleinte csak olyan általános tüneteket produkál, mint a kimerültség, a köhögés, a csökkenő terhelhetőség, de már ezekkel a panaszokkal is fontos orvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel és életmóddal a folyamat jelentősen lassítható.
Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa a kivizsgálás lehetőségeiről és jelentőségéről beszélt.
Milyen tünetek utalhatnak szívelégtelenségre?
- Ödéma a bokánál
A szívelégtelenség vezető tünete a járóképes pácienseknél az alsó végtagon megjelenő ödéma. (Az ágyhoz kötött betegeknél a gravitáció miatt az ödéma nem láthatóan, a mélyen fekvő területeken jelentkezik.) Az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a zokni nagyon mélyen bevág a lábszárukba, bokájukba és a cipőjük szűknek tűnik.
- Indokolatlan kimerültség
Ha a szív gyengesége miatt nem jut elég vér az izmokba, a szervekbe, a korábban természetes, mindennapos tevékenység is fárasztónak tűnhet.
- Légszomj
A légszomj, a zihálás főként fizikai aktivitás közben jelentkezhet, de később akár alvás közben is ébredhet arra a páciens, hogy levegőért kapkod. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet.
- Erős szívdobogás
A gyors, erős szívdobogás (palpitáció) azért alakul ki, mert a szív így próbálja normalizálni a vérkeringést.
- Köhögés
A tüdőben pangó folyadék miatti köhögés gyakran fehér vagy rózsaszínes váladékot hoz felszínre.
- Étvágytalanság, hányás
Előfordulhat, hogy emésztőrendszer elégtelen vérellátása miatt a beteg úgy érzi, teli van, nem tud enni, akár hányingert, hányást is tapasztalhat.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
Ha valaki az ismertetett tünetekkel vagy akár csak ennél enyhébb panaszokkal fordul orvoshoz, és a kikérdezés, a fizikális vizsgálatok során felmerül a szívelégtelenség gyanúja, további vizsgálatokra van szükség, hogy kizárjuk vagy beigazoljuk ezt a diagnózist. Ráadásul a betegségnek különböző típusai vannak, így a szisztolés – és a diasztolés szívelégtelenség, valamint a bal oldali -, a jobb oldali - és a globális szívelégtelenség, amelyek különböző kezelést igényelnek. Már csak a különbségtétel miatt is nagyon fontos idejében orvoshoz fordulni.
– hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek:
- Laborvizsgálat
A vérvizsgálattal nem csak egy szívelégtelenségre specifikus anyag (pitvari natriuretikus peptid / nt-proBNP) jelenlétét lehet kimutatni, de más, a szív-és érrendszer működését befolyásoló betegséget is vizsgálni lehet.
- Mellkas röntgen
A szív esetleges megnagyobbodása és a tüdőben felhalmozódó folyadék is láthatóvá válhat a röntgennel, illetve kizárhatók más, hasonló tüneteket okozó betegségek.
- EKG
A nyugalmi EKG eredményében láthatóvá válik számunkra a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, az esetleges szívritmuszavarok. Információt kapunk többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok mellékhatásairól is.
- Szívultrahang
A szívultrahang egy alapvető vizsgálati módszer a szívelégtelenség diagnosztizálásához. Az ultrahang felhasználásával készült képek alapján a kardiológus meg tudja állapítani, mennyire hatékony pumpál a szív, az úgynevezett ejekciós frakció nevű mutató pedig segíti a betegség súlyosságának meghatározását. Szívultrahanggal el lehet különíteni a szisztolés és a diasztolés szívelégtelenséget, valamint az eredmények jelenthetik a kezelés kiindulópontját is.
- 24 órás Holter EKG
Ez a vizsgálat azért lehet fontos, mert szívritmuszavar is okozhat szívelégtelenséget, a 24 órás Holter EKG-vel pedig erre derülhet fény.
- Terheléses EKG, terheléses szívultrahang
A terheléses vizsgálatok során információ nyerhető a szív terhelésre adott válaszáról. Gyakran a csökkent terhelhetőség okaira is következtetni lehet az eredmény alapján, ami a kezelést jelentősen befolyásolhatja.
- További vizsgálatok
Bizonyos esetekben olyan speciálisabb vizsgálatokra is szükség lehet, mint a szívkatéterezés, a szív CT, a szív MRI, vagy az izotópos vizsgálatok.
Ha az eredmények alapján megszületik a szívelégtelenség diagnózisa, meg kell kezdeni a gyógyszerekre és a megfelelő életmód felépítésére irányuló kezelést.
Olvasta már?
- Néha bedobban, néha kihagy a szív: ilyen károkat okoz a szívritmuszavar
- Bedobbanó szív, szorongás, hátfájás, reflux: így jelez a stressz a testünkben
- Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?
- Heves, szapora pulzus: rosszindulatú daganat egyik tünete is lehet
- Vérnyomás és pulzus - ezt az 5 dolgot tudják a legtöbben rosszul
- Pulzusmérés otthon: így mérje az ujjával
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Szívinfarktus: ez a 3 tünet már hetekkel korábban segít felismerni
