Ezeket látta már?

Szívinfarktus éjszaka: ezekből a jelekből tudhatja, ha a hőség megviselte a szívét

mellkasi fájdalom, fejfájás, szédülés, oka, jele, szívinfarktus tünete éjszaka

Így függ össze a kánikula és a hőingás a szívinfarktussal.

Az European Heart Journal című folyóiratban megjelent tanulmány több mint 27 000 szívinfarktusos beteget vizsgált 1987 és 2014 között. A kutatók összevetették megnézték, hogy a szívinfarktus napján milyen volt az időjárás. A tudósok arra jutottak, hogy 2001 és 2014 között a korábbiakhoz képest több hőséggel összefüggő szívinfarktus történt. A kánikula csökkentheti a vérnyomást, ami miatt a szív gyorsabban ver, így nagyobb eséllyel alakulhat ki szívinfarktus is.

A hőingás is megviselheti a szívet

De nemcsak a meleg viselheti meg a szívet, hanem a nagy napközbeni hőingás is. Egy 2018-as, több mint 30 000 betegén végzett vizsgálat kimutatta, hogy több szívroham fordult elő azokon a napokon, amikor a legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklete közötti különbség nagyon nagy volt. A kutatók erre úgy jöttek rá, hogy a kórházi nyilvántartásokat összevetették az adott település időjárási adataival.

A szakemberek arra jutottak, hogy a szívroham kockázata körülbelül 5%-kal növekedett ha 5 fokot emelkedett a napi hőingás, illetve a 25 fokot meghaladó hőmérséklet-ingadozások idején is megnőtt a szívinfarktusos esetek száma.

Az 5 legfontosabb nyári tanács szívbetegeknek

1. Igyon elegendő vizet!

Rendszeresen kortyoljunk vizet, különösen, mialatt és miután fizikai aktivitást végeztünk. Ez alatt akár olyan könnyű mozgásokat is érthetünk, mint kertészkedés, otthoni munkák vagy séta. Ha unalmasnak találjuk a tiszta vizet, facsarjunk bele valamilyen gyümölcsöt, de a túl sok koffeines ital és az alkohol a melegben különösen kerülendő! Az idősebbek sokszor nem érzik a szomjúságot, őket érdemes gyakrabban figyelmeztetni az ivásra, a dehidratáció elkerülése végett.

2. Védekezzen a nap ellen!

Nem csak a szívbetegeknek fontos a naptej-használat, mindenkinek ajánlatos legalább 15 faktoros naptejet használni a szabadban tartózkodáskor. A széles karimájú kalap, a napszemüveg és a könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözék is megóvhat a túlhevüléstől. Mindezzel együtt sem ajánlatos a legmelegebb órákat, vagyis 11-15 óra közti időszakot a tűző napon tölteni.

3. Tartson szünetet!

Még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet tartani a szívbetegeknek, amikor leülnek, akár lefekszenek, esetleg lezuhanyoznak és regenerálódnak egy kicsit. A nagy meleg ugyanis még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az alkalmazkodás.

4. Figyeljen ezekre a tünetekre!

A szívbetegeknek és a környezetüknek is tisztában kell lenniük azokkal a jelekkel, amelyek a meleg miatti kimerültségre, vagy akár hőgutára utalnak. Az előbbire utaló tünetek a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger, a sötét színű vizelet.

Ha ezeket tapasztaljuk, pihenjünk le, tegyünk magunkra hideg borogatást, kapcsoljuk be a ventillátort, vagy ha lehet, keressünk légkondicionált helyiséget. Hőguta esetén viszont – amelyre a gyors, gyenge pulzus és légvétel, a zavarodottság, a kipirult, forró bőr és akár az eszméletvesztés utalhat – hívjunk mentőt!

5. Kérjen segítséget a szakorvostól!

A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami esetleg arra engedi következtetni a betegeket, hogy csökkenthetik az adagot vagy el is hagyhatják az adott szert, ez azonban veszélyes lehet! Vagyis akár panaszt okoz a meleg, akár úgy érzi a páciens, hogy változtatni kell a gyógyszerelésén, a legfontosabb teendő, hogy keresse fel a kardiológusát!

Kockázatosabb a szívroham éjszaka és hétvégén?

Az amerikai Mayo Klinika kutatócsoportja arra tett kísérletet, hogy számszerűen kimutassa, mekkora az a kockázat, amire már több tanulmány is utalt: annak a páciensnek, akit éjjel vagy hétvégén visznek kórházba szíve kritikus állapota miatt, kevesebb a túlélési esélye, mint annak, aki munkanapon vagy nappal szorul sürgős segítségre.

A kutatók 48 korábbi tanulmányt elemeztek, amelyek európai országok és az Egyesült Államok összesen csaknem kétmillió betegének adatait dolgozták fel - olvasható a British Medical Journal című szaklap friss számában.

Az elemzésből az derül ki, hogy 5 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, ha éjjel vagy hétvégén került szívrohammal kórházba a beteg, mintha a hét "rendes" munkaóráiban szorult volna sürgős segítségre.

A tanulmány szerint Amerikában évente körülbelül egymillióan szenvednek szívrohamot, így közülük mintegy ötezerrel többen halhatnak meg a kórházba kerülés időpontja miatt.

A szívinfarktus legsúlyosabb formája a STEMI (az ST-szegmentum emelkedésével járó miokardiális infarktus), amelyről akkor beszélhetünk, ha a vérrög teljesen elzárja a koszorúeret.

A STEMI-infarktussal kórházba szállított páciensekről azt mutatta ki az elemzés, hogy nekik éjszaka és hétvégén átlagosan negyedórával többet kell várniuk az úgynevezett sürgősségi angioplasztikára, vagyis az ér ballonkatéteres tágítására, mely igen hatékony eljárás, de fontos, hogy a lehető leggyorsabban sor kerüljön rá.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Migrén: ne hiányozzon a saját életéből! Ezt teheti a migrén okozta bénító fejfájás ellen

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

szívinfarktus

Forrás: clevelandheartlab
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához