Kihagyott a szívem egy ütemet, ez már szívritmuszavar?

2023.10.19.

szívritmuszavar szívritmus tachycardia bradycardia szabálytalan szívverés

Miért fontos ellenőrizni saját szívritmusunkat? Honnan tudhatjuk, hogy nem megfelelően ver a szívünk?

Szívritmuszavarnak nevezzük, amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól, a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem megfelelően működik. A megváltozott szívritmus lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia) vagy egyenetlen is.

Szívritmuszavart a legtöbb ember tapasztalt már élete során:

leggyakoribb tünete, hogy a szív kihagy egy ütést, vagy szabálytalanul ver. Ezek a ritmuszavarok az esetek többségében veszélytelenek, ám egyes formái súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek. Fontos megjegyezni, hogy a zavar érzékelt mértéke nem feltétlenül áll arányban az általa hordozott veszéllyel.

A normálisan működő szív az alapja az általános egészségnek, az egészséges életvitel lehetőségének. A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, évente több mint 17 millió ember halálát okozva a világon. A legtöbb ember olyan életmódot él, amely számos kockázatot jelent a szív egészségére nézve, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a szívünk állapotával, és azzal, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, a következmények súlyosságát.

A szabálytalan szívverésnek sokféle oka lehet - ellenőrizzük a pulzusunkat! Forrás: EgészségKalauz

A szívbetegségek egyik legfőbb jele a szívritmuszavar (aritmia), vagyis a szív szabálytalan verése. Szívritmuszavarokról beszélünk, amikor a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem megfelelően működik, ezáltal a szívtúl gyorsan, túl lassan, vagy szabálytalanul kezd el verni.

A szabálytalan szívverésnek számos oka lehet, különböző lehet az időtartama és az intenzitása is. Egy egészséges embernél egy néhány pillanatig tartó szabálytalan szívverés általában ártalmatlan, de ha ez a jelenség hosszabb ideig tart, vagy gyakran visszatér, akkor az akár súlyosabb betegségre is utalhat.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy szívritmuszavaruk van, így az őket fenyegető kockázatokról sem tudnak – és a kockázatok elkerüléséért sem tesznek semmit. Az idei Szívritmus Hete világszerte a nem diagnosztizált szívritmuszavar veszélyeire szeretné felhívni a figyelmet.

A pitvarfibrilláció növeli a stroke kockázatát

A szívritmuszavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció: a szív nem ritmusosan húzódik össze, és ezt a legtöbb esetben a pulzus mérésekor is lehet érezni. A szívpitvar rendszertelen összehúzódása miatt a vér áramlása is eltér a normálistól, egy része visszamaradhat a pitvarokban, ott megalvadhat, és vérrög képződhet.

A vérrög a véráramba jutva érelzáródást okozhat, az agyban pedig stroke-ot. A pitvarfibrilláció mintegy ötszörösére növeli a stroke kockázatát, és a stroke egyik leggyakoribb kiváltó okának is tekinthető. Évente közel 3 millió ember kap stroke-ot pitvarfibrilláció következtében.

Milyen a normális szívverés?

A stroke kockázatának csökkentése miatt is fontos, hogy felismerjük az esetleges szívritmuszavart – ha erre utaló jeleket észlelünk, forduljunk orvoshoz. A pitvarfibrilláció terápiájában kiemelt szempont a stroke megelőzése: ma már elérhetőek olyan modern véralvadásgátló készítmények, amelyek a hagyományos terápiákhoz képest jelentősen csökkentik a stroke kockázatát, alkalmazásuk kevesebb szövődménnyel jár, és a pitvarfibrilláló betegek számára hatékonyabb, biztonságosabb és kényelmesebb kezelést biztosítanak.

A rendszeres pulzusméréssel sok, még nem diagnosztizált ember is felismerheti a szívritmuszavar kockázatát, és megelőzheti a komoly bajt azzal, hogy orvoshoz fordul, és megkezdi a szükséges terápiát.

A szívritmuszavar fajtái

A szívritmuszavarok többféleképpen csoportosíthatók.

Az egyik csoportosításuk a pulzusszám alapján történik: ha percenként több mint 100-at ver a szív, az tachycardiának, ha 60-nál kevesebbet, az bradycardiának tekinthető.
A másik csoportosítás a ritmuszavar kialakulási helye alapján történik. Az ún. szupraventrikuláris aritmiák esetében a szívritmuszavar oka a pitvarban, illetve a pitvar–kamra átvezető részben található, a kamrai ritmuszavarok (ventrikuláris aritmiák) esetében pedig a szívkamrák falában. A kamrai ritmuszavarok sokkal veszélyesebbek.
A szívritmuszavarok közé tartozik az ún. extraszisztolé, azaz a pluszütés, amely a leggyakoribb ritmuszavar. A legtöbbször tünetmentesen történik. Extraszisztolé kialakulását segíti elő a stressz, a testmozgás, a koffein és a nikotin.

A szívritmuszavar jellemző tünetei

Tachycardia (gyors szívműködés) tünetei lehetnek: ritmusos és „összevissza érzettel” kísért gyors pulzus, rendszertelen szívverés, kihagyások és extra dobbanások – amelyek a pulzus kitapintásakor is érezhetők. Továbbá előfordulhat – a ritmuszavar okozta elégtelen szívműködés miatt – vérnyomásesés is. Tachycardia esetén a teljesítőképesség csökken, emellett jellemző – és érthető – az érintett személy félelme, ijedsége is. Szívtáji fájdalom (angina pectoris) is jelentkezhet – különösen koszorúér-betegség esetén – a szív oxigénhiánya miatt. Felléphet látászavar, légszomj, eszméletvesztés is.
Bradycardia esetén, vagyis a szív lassú működésekor ugyancsak megjelenik a teljesítőképesség romlása, az aluszékonyság, valamint a gyengeség. Ilyenkor is előfordulhat idegesség és félelemérzet, ezen túlmenően látászavarok, eszméletvesztés, illetve veseműködési zavarok.
Extraszisztolé során nem is gyors, és nem is lassú a szívverés; ilyenkor vagy egy-egy ütés kimarad, vagy egy-egy pluszdobbanás jelentkezik. Ez sokszor nem okoz panaszokat (de elektrokardiográfiával kimutatható).

Mikor forduljon orvoshoz?

Bármilyen szív- és érrendszeri betegséghez társul a fenti tünetek valamelyike, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Az egészséges szívre nézve nem jelent veszélyt minden ritmuszavar – erről azonban kardiológiai vizsgálat nyomán kell döntést hozni.