Ezeket látta már?

Hideg verejték, szédülés, szorongás: ezek a szívritmuszavar tünetei

szívritmuszavar tünet jel vizsgálat

Szívritmuszavar az, amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól. Az esetek többségében veszélytelen a jelenség, ám egyes formái súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek.

A szívritmuszavar tünetei közé tartozik a szívdobogás vagy a szívdobogás érzése, amely épp úgy jelentkezhet egészséges szívű embereknél, mint a már szívbetegségben diagnosztizáltaknál, vagy a magas vérnyomásban, szívelégtelenségben szenvedő betegeknél.

11 fő tünet, amely szívritmuszavarra utalhat

Szívritmuszavar (aritmia) bármely életkorban előfordulhat, de az időseknél gyakribb. A legtöbb esetben a rutinvizsgálatok során azonosítják a betegséget - az aritmiában szenvedőknek gyakran más típusú szívproblémáik is vannak.

A szívdobogás tüneteihez bizonyos esetekben gyengeségérzés, szédülés, rossz közérzet, légszomj, mellkasi fájdalom, sápadtság vagy hideg verejték is társulhat, ami komolyabb szívritmuszavarra utalhat.

Ha ezeket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz, vagy menjen el a legközelebbi sürgősségi osztályra. Fontos, hogy kardiológushoz forduljon a nyomon követés és a legmegfelelőbb kezelés, a szövődmények megelőzése érdekében.

  1. szívdobogás;
  2. gyors vagy lassú szívverés;
  3. mellkasi fájdalom;
  4. légszomj;
  5. gombóc érzése a torokban;
  6. fáradtság;
  7. gyengeségérzés;
  8. szédülés vagy ájulás;
  9. rossz közérzet;
  10. szorongás;
  11. hideg verejtékezés.

Ha ezen tünetek bármelyikét tapasztalja, mielőbb forduljon orvoshoz, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt.

Kit veszélyeztet leginkább az aritmia kockázata?

A szívritmuszavarok minden nyilvánvaló ok nélkül is kialakulhatnak, akár a természetes öregedési folyamat eredményeként is. Néhány tényező azonban növelheti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát, ezek közé tartoznak:

  • szív- és érrendszeri betegségek, például érelmeszesedés, szívroham vagy szívelégtelenség;
  • korábbi szívműtét;
  • magas vérnyomás;
  • a szív születési rendellenességei;
  • pajzsmirigyproblémák, például pajzsmirigy-túlműködés;
  • cukorbetegség, különösen, ha az ellenőrizetlen, magas vércukorszinttel jár;
  • alvási apnoe;
  • kémiai egyensúlyhiány a vérben, például a kálium-, nátrium-, magnézium- és kalciumkoncentráció változása;
  • olyan gyógyszerek, mint például a digitalis vagy a szalbutamol, illetve fenilefrint tartalmazó influenza elleni gyógyszerek alkalmazása;
  • chagas-kór;
  • vérszegénység;
  • dohányzás;
  • túlzott kávéfogyasztás.

Ezenkívül az alkohol vagy a kábítószerhasználat is megváltoztathatja a szívritmust és növelheti a szívritmuszavar kockázatát.

Hogyan diagnosztizálják a szívritmuszavart?

A szívritmuszavart kardiológus diagnosztizálja, aki felméri a beteg kórtörténetét és tüneteit, valamint az esetleges gyógyszer- vagy drogfogyasztást. A szívritmuszavar diagnosztizálásának az elektrokardiogram (EKG) elengedhetetlen része. Nehezíti a diagnózis megállapítását, ha a ritmuszavar csak időszakosan jelenik meg, mivel a vizsgálatot a tünetek fennállásával egy időben kell elvégezni.

Milyen vizsgálatokkal diagnosztizálják a szívritmuszavart?

Az orvosi kivizsgáláson kívül néhány laboratóriumi vizsgálat is elrendelhető, amelyek elengedhetetlenek a diagnózis megerősítéséhez és az aritmia okának azonosításához:

  •  EKG-vizsgálat 
  • laboratóriumi vizsgálatok, például vérkép, magnézium, kalcium, nátrium és kálium vérszintje;
  • A troponin vérszintjének vizsgálata a szív összehúzódásának értékelésére;
  • pajzsmirigy vizsgálatok;
  • ergometrikus teszt;
  • 24 órás Holter monitorozás.

További kérhető vizsgálatok például az echokardiográfia, a szívmágneses rezonancia vagy a magszcintigráfia.

Az EKG-diagnosztika lehetséges módozatai:

  • Az EKG-vizsgálat során elektródokat rögzítenek a mellkasra és a végtagokra, így vizsgálják a szív elektromos tevekénységét.
  • Egy másik diagnosztikai módszer a Holter-vizsgálat. A Holter egy hordozható EKG-készülék, amely 24 órán vagy akár 7 napon keresztül is képes figyelni a szívműködést, így az időszakos ritmuszavarokat könnyebb felderíteni.
  • Létezik egy otthon tartható EKG-fajta, amelyet akkor kell használni, ha a beteg szívritmuszavarra utaló tüneteket észlel magán (eseménymonitorozás).

További vizsgálati módszerek:

  • szívultrahang: hanghullámok segítségével vizsgálja a szív méretét, szerkezetét és mozgását;
  • terheléses EKG: szobabiciklin vagy futópadon végzett mozgás közben EKG-val vizsgálják a szívműködést (a szívritmuszavarok gyakran terhelésre jelentkeznek);
  • billenőasztalos vizsgálat: ájulásos rosszullétek esetén alkalmazott vizsgálati módszer: a pácienst vízszintes asztalon fekve lassan álló helyzetbe billentik, ezalatt figyelik a szívműködést;
  • elektrofiziológiai vizsgálat: egy vékony elektródát vagy katétert juttatnak a beteg szívébe, ennek a segítségével megfigyelhető a szív elektromos tevékenysége, és kimutathatóvá válhat a ritmuszavar forrása.

Hogyan történik a szívritmus kezelése?

Az aritmia kezelése az aritmia tüneteitől, súlyosságától és a szövődmények kockázatától függ. Általában enyhébb esetekben a kezelés magában foglalhat egyszerű útmutatást, életmódbeli szokások megváltoztatását, időszakos orvosi ellenőrzést vagy az aritmiát okozó gyógyszerek alkalmazásának abbahagyását.

Súlyosabb szívritmuszavar esetén a kezelés történhet például az orvos által felírt gyógyszerekkel vagy műtéttel.

Ez a kezelés legfontosabb célja:

  •  a pulzusszám ellenőrzése és a szív túl gyors vagy túl lassú működésének megakadályozása;
  • a vérrögképződés és ezzel a stroke megelőzése;
  • a szív normális ritmusának helyreállítása (ha lehetséges);
  • ha egyéb szívritmuszavart okozó orvosi problémák állnak a hátterében, akkor azok megszüntetése.

Hogyan lehet megelőzni a szívritmuszavart?

Néhány életmódbeli változtatás segíthet megelőzni a szívritmuszavar kialakulását, például:

  • egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás;
  • rendszeres testmozgás;
  • elhízás vagy túlsúly esetén fogyás;
  • a dohányzás kerülése;
  • az alkoholfogyasztás csökkentése;
  • a szívműködést serkentő szereket, például fenilefrint tartalmazó gyógyszerek használatának kerülése.

Ezenkívül fontos a stresszt és szorongást okozó helyzetek elkerülése, hogy megelőzzük a szívritmuszavar vagy más szívproblémák kockázatát.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ezek a pitvarlebegés tünetei: a heves szívdobogás az egyik

Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

szívritmuszavar

Források:

  • Mayo Clinic. Heart arrhythmia: Diagnosis and Treatment.
  • Mayo Clinic. Heart arrhythmia: Symptoms and causes.
  • Sossalla Samuel; Vollmann, Dirk. Arrhythmia-Induced Cardiomyopathy Causes, Clinical Significance, and Treatment. Dtsch Arztebl Int. 115. 19; 335–341, 2018
  • Waldmanna, V.; Marijon, E. Cardiac arrhythmias: Diagnosis and management. Rev Med Interne. 37. 9; 608-615, 2016
Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához