Végezze el ezt az egyszerű tesztet, ha gyakran megszédül vagy meginog állás közben

Szédüléses panaszok esetén érdemes elvégezni ezt ez egyszerű tesztet.

Előfordult már, hogy bizonytalannak érezte a járását, megszédült sötétben, vagy úgy érezte, nem ott van a teste, ahol lennie kellene? Az egyensúlyzavar mögött sokszor egészen hétköznapi okok állnak, máskor viszont az idegrendszer jelzéseiről van szó. A Romberg-teszt egy egyszerű, mégis beszédes vizsgálat, amely segíthet eligazodni ebben a kérdésben.

Mi az a Romberg-teszt, és mit vizsgál valójában?

A Romberg-teszt egy neurológiai vizsgálati módszer, amely az egyensúly fenntartásának mechanizmusát térképezi fel. Egészen pontosan azt figyeli meg, hogy a szervezet hogyan boldogul akkor, amikor a látás – az egyik legfontosabb tájékozódási kapaszkodónk – kiesik.

Az egyensúly megtartásához három rendszer összehangolt működésére van szükség: a látásra, a belső fül egyensúlyszervére, valamint az úgynevezett mélyérzékelésre, amely az izmokból és ízületekből érkező információkat közvetíti az agy felé. A Romberg-teszt azt segít eldönteni, hogy ezek közül valamelyik nem működik-e megfelelően.

Mikor kérik az orvosok a Romberg-teszt elvégzését?

A vizsgálatot leggyakrabban akkor végzik el, ha a páciens bizonytalan járásról, szédülésről, elesésekről vagy furcsa „lebegő” testérzésről számol be. Neurológiai kivizsgálás része lehet akkor is, ha felmerül idegrendszeri érintettség, például perifériás idegbántalom, gerincvelői eltérés vagy egyes autoimmun betegségek gyanúja.

Nem ritka, hogy a Romberg-teszt szerepet kap vitaminhiány – különösen B12-vitamin-hiány –, cukorbetegséghez társuló idegkárosodás, illetve sclerosis multiplex kivizsgálásakor is. Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában nem ad diagnózist, inkább irányt mutat abban, merre érdemes tovább keresni az okokat.

Hogyan zajlik a Romberg-teszt az orvosi rendelőben?

A vizsgálat menete egyszerű, és néhány percet vesz csupán igénybe. A páciens összezárt lábakkal, egyenesen áll, karjait a teste mellett tartja. Először nyitott szemmel kell megőriznie az egyensúlyát, majd csukott szemmel is ugyanebben a testhelyzetben marad.

Az orvos azt figyeli, hogy a szem becsukása után megjelenik-e fokozott imbolygás, bizonytalanság vagy akár elesési hajlam. Ha a nyitott szemmel stabil állás csukott szemmel jelentősen romlik, azt pozitív Romberg-jelnek nevezik, ami az érzőidegi vagy egyensúlyi rendszer érintettségére utalhat.

Elvégezhető-e a Romberg-teszt otthon?

Sokan felteszik a kérdést: ha időnként bizonytalannak érzik magukat, kipróbálhatják-e ezt a tesztet otthoni környezetben. A válasz óvatos igen – de fontos feltételekkel.

Otthon is megfigyelheti, hogy stabilan tud-e állni összezárt lábakkal, majd csukott szemmel. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy biztonságos környezetben tegye ezt: legyen kapaszkodó a közelben, vagy álljon Ön mellett valaki, aki szükség esetén segíteni tud. Ha a szem becsukásakor azonnali bizonytalanság, szédülés vagy elesésveszély jelentkezik, a tesztet nem szabad erőltetni.

Az otthoni próbálkozás azonban nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Inkább jelzésértékű lehet: ha a bizonytalanság egyértelműen fokozódik, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.

Mit jelent, ha pozitív a Romberg-teszt?

Ha a Romberg-teszt során a szem becsukásakor hirtelen romlik az egyensúly, az arra utal, hogy a szervezet túlságosan a látásra támaszkodik a testhelyzet érzékelésében. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha az idegrendszer azon pályái sérültek vagy működnek zavartan, amelyek a test helyzetéről és mozgásáról adnak visszajelzést az agynak.

Gyakori ok lehet a perifériás idegkárosodás, amikor az alsó végtagokból érkező érzőinformációk nem jutnak el megfelelően a központi idegrendszerbe. Ilyen idegbántalom kialakulhat például cukorbetegség talaján, hosszabb ideje fennálló anyagcserezavarok esetén, vagy egyes toxikus hatások következtében. Ilyenkor a beteg sokszor arról számol be, hogy sötétben bizonytalanabb a járása, lépcsőn lefelé fél, vagy „nem érzi pontosan a talajt”.

Szintén klasszikus ok a B12-vitamin-hiány, amely a gerincvelő hátsó kötegeit is érintheti. Ez az állapot alattomosan alakul ki, és nemcsak egyensúlyzavarral, hanem zsibbadással, fáradékonysággal, memória- és koncentrációs nehézségekkel is társulhat. A Romberg-teszt ilyenkor gyakran már korai fázisban eltérést mutat.

A pozitív teszt egyes autoimmun idegrendszeri betegségekben, például szklerózis multiplexben is előfordulhat, különösen akkor, ha a betegség az érzőpályákat érinti. Ezekben az esetekben az egyensúlyzavar gyakran hullámzó jellegű, és más neurológiai tünetekkel – látászavarral, izomgyengeséggel, fokozott fáradékonysággal – együtt jelentkezik.

Ritkábban, de szóba jöhetnek gerincvelői elváltozások, például porckorongsérvhez társuló nyomási tünetek, gyulladásos vagy daganatos folyamatok. Ilyenkor a Romberg-teszt eredménye mindig további képalkotó és neurológiai vizsgálatokat tesz szükségessé.

Fontos elkülöníteni, hogy a Romberg-teszt nem elsősorban a belső fül betegségeire jellemző, mert klasszikus egyensúlyszervi zavar esetén a páciens nyitott szemmel sem igazán stabil. Ha viszont a bizonytalanság főként a szem becsukásakor jelenik meg, az inkább érzőidegi eredetre tereli a gyanút.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a bizonytalan egyensúlyérzés, szédülés visszatérően jelentkezik, sötétben romlik, vagy zsibbadással, látászavarral, izomgyengeséggel társul, nem érdemes halogatni a kivizsgálást. A Romberg-teszt ilyenkor egy apró, de fontos lépés lehet annak megértésében, hogy a test milyen jelzéseket küld – és mi állhat a háttérben.

Figyelmébe ajánljuk

Miért szédülök, ha normális a vérnyomásom? Ezek lehetnek a szédülés rejtett okai

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!