Lehet, hogy volt már szélütése, de nem tud róla – Jelek, amik korábbi csendes stroke-ra utalhatnak
A néma stroke alattomos, sokan nem is veszik rögtön észre, ám bizonyos tünetek később is utalhatnak rá.
Sokan úgy gondolják, a stroke kizárólag súlyos, drámai esemény, amit nem lehet nem észrevenni. Valójában azonban előfordulhat úgynevezett "néma szélütés" (silent stroke) is, mely tünetei annyira enyhék vagy átmenetiek, hogy az érintett észre sem veszi, mi történt vele. Mégis ezek a rejtett károsodások komoly következményekkel járhatnak, és fontos időben felismerni az árulkodó jeleket. Hogy mégis hogyan történhet meg, hogy valaki stroke-on esik át anélkül, hogy tudna róla? Mely tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni?
Mi is az a néma stroke?
A „néma” vagy „csendes” stroke valójában egy olyan agyi infarktus, amely során az agy kis területén megszűnik a vérellátás, de a tünetek vagy nem elég erősek, vagy a beteg nem tulajdonít nekik jelentőséget. Ezek a mikroszkopikus károsodások gyakran csak képalkotó vizsgálatok – például MRI – során derülnek ki, gyakran más, véletlenszerű okból végzett vizsgálat részeként.
A Medical News Today szerint az ilyen néma szélütések nem kevésbé veszélyesek, mint a klasszikus stroke-ok: megnövelik a demencia, a mozgáskoordinációs problémák és egy későbbi, súlyosabb stroke kockázatát is.
Ezek a leggyakoribb árulkodó jelek
Bár a „néma” stroke nem okoz hirtelen bénulást vagy beszédzavart, mégis vannak olyan enyhe tünetek, amelyek már gyanút kelthetnek. Ilyen lehet például a szokatlan feledékenység, a döntéshozatali nehézségek, a koordinációs zavarok vagy a finommozgások bizonytalanná válása.
Ezek mellett a személyiségben, hangulatban vagy viselkedésben bekövetkező változások, különösen idősebb korban, szintén jelezhetnek korábbi szélütést. A fáradékonyság, koncentrációs problémák, illetve az, ha az illető elveszíti érdeklődését korábbi kedvenc tevékenységei iránt, szintén figyelmeztető jelek lehetnek.
Kik vannak különösen veszélyben?
A néma stroke gyakrabban fordul elő magas vérnyomással élőknél, cukorbetegeknél, dohányosoknál és azoknál, akiknél pitvarfibrilláció áll fenn.
Az American Heart Association kutatásai szerint az idősebb kor, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind fokozza a rizikót. Egy másik tanulmány szerint az idősebb emberek több mint 20%-ánál mutatható ki néma agyi infarktus, és a prevalencia az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik, például a 70 év felettiek körében 30–40%.
Különösen veszélyes, ha az illető már átesett már ún. TIA- n, ami gyakran megelőzi a komolyabb stroke-ot. (A TIA rövid ideig tartó, átmeneti tüneteket okoz, de komoly figyelmeztetés a szervezet részéről).
Mi történik, ha nem veszik észre időben?
A gyakori, ismétlődő „silent stroke”-ok lassan, alattomosan károsítják az agyat, ami hosszú távon demenciához, járásproblémákhoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet.
Mivel ezek a változások lassan, fokozatosan alakulnak ki, gyakran az érintett környezete veszi észre először, hogy „valami nem stimmel” – például a megszokott rutinok elmaradnak, vagy a beszélgetések során romlik a figyelem és a reakcióidő.
Hogyan lehet felismerni és megelőzni?
Az egyetlen biztos módszer a „néma” stroke-ok felismerésére az agyi képalkotó vizsgálat.
Megelőzés tekintetében a klasszikus szív-érrendszeri rizikófaktorok kezelése a legfontosabb: vérnyomáskontroll, vércukorszint és koleszterin szinten tartása, dohányzás abbahagyása, rendszeres mozgás.
Mit tegyen, ha kiderül, átesett már csendes stroke-on?
Ha kiderül, hogy átesett egy úgynevezett csendes stroke-on, érdemes azt komoly figyelmeztetésként kezelni. Először is fontos egy neurológiai és kardiológiai kivizsgálás, hogy feltárják a háttérben álló okokat – például magas vérnyomást, szívritmuszavart vagy cukorbetegséget. A rizikófaktorok alapján az orvos gyógyszeres kezelést javasolhat, például vérnyomáscsökkentőt, véralvadásgátlót vagy koleszterinszint-csökkentőt. Ugyanilyen fontos a célzott életmódváltás: a rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás, a mediterrán típusú étrend, a dohányzás elhagyása és az alkohol mérséklése mind bizonyítottan csökkentik egy újabb stroke kockázatát. Mivel a néma stroke hosszabb távon hatással lehet a memóriára és a gondolkodásra is, ajánlott figyelni a kognitív tünetekre, és szükség esetén neurológus vagy pszichológus segítségét kérni. A korai felismerés és a megelőzés kulcsfontosságú: a néma stroke a szervezet utolsó figyelmeztetése is lehet, mielőtt egy komolyabb agyi katasztrófa következne be.
Összegezve
- A néma stroke gyakran tünetmentes, de komoly következményekkel járhat.
- Enyhe tünetek, például feledékenység, koordinációs problémák figyelmeztethetnek rá.
- Idősebb korban és szív-érrendszeri kockázati tényezőkkel nagyobb a gyakorisága.
- Az agyi képalkotó vizsgálatokkal diagnosztizálható a néma stroke.
- A megelőzéshez fontos az egészséges életmód.
Csendes sztrók: nagyobb a demencia esélye, ha észre sem vette
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
