Így jelezheti a lába az érszűkületet – nem csak járás közben jelentkezhet a fájdalom

Séta közben fájni kezd a vádlija, megállás után viszont rövid időn belül elmúlik? Ezt könnyű izomfájdalomnak vagy az életkor természetes velejárójának gondolni, pedig akár a láb verőereinek szűkülete is állhat mögötte.

Az érszűkület hallatán sokan elsősorban a szív koszorúereire gondolnak, pedig az érelmeszesedés a szervezet más verőereit is érintheti. Ha a lábakat ellátó artériák beszűkülnek vagy elzáródnak, perifériás artériás betegségről, röviden PAD-ról beszélünk.

A folyamat hátterében leggyakrabban az érelmeszesedés áll. Az artériák falában zsírt, koleszterint, kalciumot és más anyagokat tartalmazó plakkok halmozódnak fel, amelyek fokozatosan szűkíthetik az ér belső átmérőjét. Emiatt kevesebb oxigéndús vér jut el a láb szöveteihez.

A probléma azonban nem áll meg a lábnál. A perifériás érbetegség arra is utalhat, hogy az érelmeszesedés más artériákban is jelen van. Ezért a PAD-ban szenvedőknél fokozott a szív- és érrendszeri események, köztük a szívinfarktus és a stroke veszélye.

Ez az egyik legjellemzőbb tünete a láb érszűkületének

Az érszűkület egyik klasszikus tünete az úgynevezett intermittáló sántítás. Ennek jellegzetessége, hogy járás vagy más fizikai terhelés közben fájdalom, görcsös érzés, feszülés vagy nehézség jelentkezik a lábban, leggyakrabban a vádliban.

Az érintettnek emiatt meg kell állnia. Pihenéskor az izmok oxigénigénye csökken, ezért a fájdalom néhány perc alatt enyhülhet vagy teljesen megszűnhet. Amikor azonban újra elindul, bizonyos távolság megtétele után ismét jelentkezhet.

Ez annyira jellegzetes lehet, hogy az érintett akár azt is megfigyelheti: körülbelül ugyanannyi gyaloglás után kezd fájni a lába.

A fájdalom helye attól is függhet, hol található a szűkület. Nem kizárólag a vádli érintett: kellemetlen érzés jelentkezhet a combban, a csípő környékén vagy a farizmokban is.

Fontos ugyanakkor, hogy nem minden perifériás érbetegség okozza ezt a klasszikus tünetet. Vannak, akiknek egyáltalán nincs panaszuk, mások pedig olyan bizonytalan tüneteket tapasztalnak, amelyeket könnyű ízületi, izom- vagy gerinceredetű problémának gondolni.

A hideg láb és a nehezen gyógyuló seb is árulkodó lehet

A romló vérellátásnak más jelei is lehetnek. Feltűnhet például, hogy az egyik láb vagy lábfej hidegebb a másiknál. A bőr színe megváltozhat, sápadtabbá, kékes-lilás árnyalatúvá válhat.

Előfordulhat a láb zsibbadása vagy gyengesége, a lábszőrzet ritkulása, illetve a lábkörmök növekedésének lassulása is. Férfiaknál az erek állapotával összefüggő merevedési zavar is jelentkezhet.

Különösen fontos figyelmeztető jel, ha a lábfejen vagy a lábujjakon kialakuló kisebb sérülés, seb vagy fekély feltűnően lassan gyógyul. A sebgyógyuláshoz megfelelő vérkeringésre és oxigénellátásra van szükség, ezért a rossz artériás keringés jelentősen megnehezítheti a regenerációt.

Súlyosabb állapotban már nyugalomban is jelentkezhet fájdalom. Ez gyakran éjszaka erősödik, amikor a beteg fekszik, és átmenetileg enyhülhet, ha lelógatja a lábát az ágyról.

Mi köze a láb érszűkületének a szívinfarktushoz?

A láb érszűkülete önmagában nem úgy okoz szívinfarktust, hogy a lábban lévő plakk egyszerűen „felvándorol” a szívhez. A kapcsolat ennél fontosabb és összetettebb.

A perifériás artériás betegség legtöbbször ugyanannak az egész szervezetet érintő érelmeszesedéses folyamatnak az egyik megjelenési formája, amely a szív koszorúereiben is kialakulhat.

Ha a szívizmot ellátó koszorúerekben képződnek plakkok, azok szűkíthetik az ereket. Ha pedig egy instabil plakk megreped, a felszínén vérrög keletkezhet, amely részben vagy teljesen elzárhatja az artériát. Ha emiatt a szívizom egy területe nem kap elegendő vért és oxigént, szívinfarktus alakulhat ki.

A lábban felfedezett érszűkület ezért egyfajta figyelmeztetés lehet: az érrendszer más részein is jelen lehet az érelmeszesedés.

A stroke kockázatával is összefügg

Hasonló összefüggés áll fenn a stroke esetében is. Az agyat ellátó erekben, illetve az agy felé vezető nyaki verőerekben szintén kialakulhat érelmeszesedés.

Ha egy agyi artéria elzáródik, vagy egy máshol kialakult vérrög, illetve annak egy darabja eljut az agyi keringésbe, iszkémiás stroke következhet be.

A perifériás érbetegség tehát nem azt jelenti, hogy biztosan stroke vagy infarktus fog bekövetkezni. Azt viszont igen, hogy az érintett olyan érrendszeri betegségben szenved, amely mellett ezeknek az eseményeknek a kockázata magasabb lehet.

Ezért az érszűkület kezelésekor nem elegendő kizárólag arra koncentrálni, hogy a beteg ismét hosszabb távot tudjon fájdalom nélkül megtenni. Ugyanilyen fontos a teljes szív- és érrendszeri kockázat csökkentése.

A dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező

A perifériás artériás betegség kialakulásának egyik legjelentősebb kockázati tényezője a dohányzás. A dohányfüstben található anyagok károsítják az erek belső felszínét, elősegítik az érelmeszesedést, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a véralvadást is.

A kockázatot növeli az életkor, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség is. Szerepet játszhat az elhízás, a mozgásszegény életmód és az érelmeszesedés családi halmozódása is.

Ezek közül több ugyanaz a rizikófaktor, amely a koszorúér-betegség és a stroke kialakulásában is fontos szerepet játszik.

Különösen nagy figyelmet igényelhet a cukorbetegség és a dohányzás együttes jelenléte, mivel mindkettő jelentősen ronthatja az erek állapotát.

Egy egyszerű vizsgálat is jelezheti az érszűkületet

Ha felmerül a perifériás artériás betegség gyanúja, az orvos először kikérdezi a beteget a panaszokról és a kockázati tényezőkről. A fizikális vizsgálat során többek között a láb pulzusát, hőmérsékletét, bőrének állapotát és az esetleges sebeket is ellenőrizheti.

Az egyik leggyakrabban alkalmazott vizsgálat a boka-kar index meghatározása. Ennek során összehasonlítják a bokán és a karon mért vérnyomást. Ha a láb artériáiban jelentős szűkület található, a bokán mért érték alacsonyabb lehet.

Szükség esetén Doppler-ultrahang, CT- vagy MR-angiográfia, illetve más érvizsgálat is következhet.

A kivizsgálás azért is fontos, mert a járás közben jelentkező lábfájdalomnak számos más oka lehet. Gerincbetegség, ízületi probléma, idegkárosodás vagy izombetegség is okozhat hasonló tüneteket.

Mozgással is kezelhető az érszűkület?

Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy annak, akinek éppen járáskor fáj a lába, rendszeres gyaloglást javasolhatnak. A megfelelően felépített, lehetőleg szakember által irányított járástréning azonban a perifériás artériás betegség kezelésének fontos része lehet.

A rendszeres mozgás javíthatja a járásteljesítményt, és idővel növelheti azt a távolságot, amelyet a beteg fájdalom nélkül képes megtenni.

A kezelés azonban ennél jóval többről szól. A dohányzás abbahagyása kiemelten fontos, emellett rendezni kell a vérnyomást, a koleszterinszintet és cukorbetegség esetén a vércukorszintet is.

Az orvos a beteg állapotától és egyéni kockázatától függően koleszterinszint-csökkentő, vérlemezkék összecsapódását gátló vagy más gyógyszert is rendelhet.

Súlyosabb érszűkület esetén katéteres értágítás, sztent beültetése vagy érsebészeti műtét is szükségessé válhat.

A láb állapotára különösen oda kell figyelni

Előrehaladott perifériás érbetegségben egy apró sérülésből is komoly probléma lehet, ha a szövetek nem jutnak megfelelő mennyiségű vérhez.

Érdemes rendszeresen ellenőrizni a lábfejet, különösen cukorbetegség esetén. A sérüléseket, hólyagokat, berepedéseket és sebeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, főként akkor, ha nem kezdenek gyógyulni.

Ha a vérkeringés kritikusan lecsökken, a szövetek károsodhatnak, fekély, fertőzés, végső esetben pedig szövetelhalás is kialakulhat. Kezeletlen, súlyos állapotban akár amputációra is szükség lehet.

Ekkor nem szabad várni

Azonnali orvosi ellátást igényelhet, ha egy korábban panaszmentes láb hirtelen nagyon fájdalmassá, hideggé és sápadttá válik, zsibbadás vagy érzéskiesés jelentkezik, illetve gyengül vagy megszűnik a láb mozgatásának képessége.

Ezek akut végtagi iszkémiára, vagyis a láb vérellátásának hirtelen és súlyos csökkenésére utalhatnak. Ilyenkor az idő kulcsfontosságú, mert tartós vérellátási zavar esetén a szövetek gyorsan károsodhatnak.

A lassan kialakuló tüneteket sem érdemes azonban hónapokig figyelmen kívül hagyni. Ha séta közben rendszeresen ugyanazon a ponton kezd fájni vagy görcsölni a lába, majd pihenésre megszűnik a panasz, érdemes kivizsgáltatni.

A láb érszűkülete ugyanis jóval többet árulhat el annál, milyen állapotban vannak a végtag erei. A perifériás artériás betegség az egész érrendszert érintő érelmeszesedés egyik jele lehet, ezért felismerése lehetőséget ad arra is, hogy időben csökkentsék a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

Ez is érdekelheti

Ezzel jelzi a lába, ha vérrög alakult ki – így ismerheti fel a trombózist

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!