Világszerte közel 570 millió ember él krónikus légzőszervi betegséggel, a COPD pedig már a harmadik vezető halálok, miközben Magyarországon a becslések szerint 500–600 ezer COPD-s betegből tavaly kevesebb mint 290 ezren részesültek diagnosztizált betegként ellátásban.
- Világszerte közel 570 millió ember él krónikus légzőszervi betegséggel, a COPD a harmadik vezető halálok.
- Magyarországon 500–600 ezerre becsülik a COPD-s betegek számát, de kevesebb mint 290 ezret diagnosztizáltak és láttak el.
- A tüdőrák halálozási aránya Magyarországon a vizsgált országok között a legmagasabb, a legtöbb esetet későn ismerik fel.
- Szakemberek szerint a megelőzés, a korai diagnózis, a modern szűrési és terápiás módszerek, illetve a dohányzás visszaszorítása nélkülözhetetlen.
- A dohányzás visszaszorítását és a leszokás támogatását már fiatal korban kell kezdeni, külön hangsúlyozva a hátrányos helyzetűek elérését és megfelelő centrumok kialakítását.
Világszerte közel 570 millió ember él krónikus légzőszervi betegséggel, a COPD pedig már a harmadik vezető halálok, miközben Magyarországon a becslések szerint 500–600 ezer COPD-s betegből tavaly kevesebb mint 290 ezren részesültek diagnosztizált betegként ellátásban. A tüdőrák esetében ugyancsak súlyos a helyzet, Magyarországon 77,9 haláleset jut 100 ezer lakosra, a betegség korai felismerése ezért kulcskérdés. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján felszólaló szakemberek szerint a légzőszervi betegségek terhének csökkentéséhez a korszerű szűrések és kezelések mellett a dohányzás visszaszorítására, a leszokás támogatására és már a fiatalokat elérő megelőzésre is szükség van.
A krónikus légzőszervi betegségek egyre jelentősebb terhet jelentenek az egészségügyi rendszerek számára. 2023-ban világszerte több mint 569 millió ember élt ilyen betegséggel és 4,2 millió haláleset volt ezeknek tulajdonítható – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szeptemberi, Ország tüdője című konferenciáján.
Az adatokból az is kiderült, hogy asztmával 362,7 millió, krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) pedig 214,6 millió ember él. Kedvező tendencia ugyanakkor, hogy 1990 és 2023 között 25,7 százalékkal csökkent a krónikus légzőszervi betegségek életkor szerint standardizált halálozási rátája. A COPD ennek ellenére továbbra is a világ harmadik vezető haláloka: 2023-ban 3,4 millió ember haláláért volt felelős. Ráadásul a következő évtizedekben tovább növekedhet a betegség terhe: a konferencián ismertetett előrejelzés szerint 2050-re 23 százalékkal emelkedhet a COPD-s esetek száma. Ebben a népesség növekedése és öregedése mellett a különböző kockázati tényezőknek is szerepük van.
Sokan kimaradnak
Dr. Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója szerint Magyarországon az egyik legfontosabb probléma, hogy a COPD-s betegek jelentős része nem kerül be az ellátórendszerbe. A szakmai becslések szerint 500–600 ezer COPD-s beteg lehet az országban, miközben 2025-ben csak közel 300 ezer diagnosztizált beteg részesült ellátásban. A diagnosztizált esetek száma a koronavírus-járvány után még mindig nem tért vissza a pandémia előtti szintre. Ehhez társul a magas kórházi teher is: nemzetközi összehasonlítás szerint az asztma és COPD miatt történő magyarországi kórházi felvételek aránya nagyjából kétszerese volt az OECD-átlagnak.
Különösen fontos a korai felismerés, kiemelt szerepe lenne az alacsony dózisú CT-nek
A tüdőrák esetében szintén súlyos a magyarországi helyzet. Az előadásokból kiderült, hogy Magyarországon 77,9 tüdőrák miatti haláleset jutott 100 ezer lakosra, ami a vizsgált országok között a legmagasabb érték volt. Az egyik legnagyobb probléma a késői felismerés. Az európai adatok szerint a tüdőrákos esetek 50–70 százalékát csak a negyedik stádiumban diagnosztizálják, így a túlélési esélyek alacsonyak. A késlekedés a betegút több pontján megjelenhet: a betegek egy része későn fordul orvoshoz, majd az első orvosi vizsgálattól a diagnózisig és a kezelés megkezdéséig is értékes idő telhet el. A korai felismerés egyik fontos eszköze lehet a magas kockázatú csoportok úgynevezett alacsony dózisú, LDCT-vel történő célzott szűrése. Magyarországon már több program vizsgálta ennek lehetőségeit.
A dohányzás visszaszorítása továbbra is alapvető feladat
A konferencián külön hangsúlyt kapott a megelőzés. A dohányzás visszaszorítása ugyanis továbbra is az egyik legfontosabb cél, ezen a területen azonban nehéz gyors eredményeket elérni. A hagyományos cigaretták mellett egyre nagyobb figyelmet igényelnek az új típusú dohány- és nikotintermékek is, például a hevített elektromos termékek.
A szakemberek szerint már az iskolákban szükség van arra, hogy a fiatalok hiteles információkat kapjanak ezeknek a termékeknek a káros hatásairól. Különösen fontos a hátrányos helyzetű fiatalok elérése, amihez új kommunikációs csatornákra is szükség lehet. A megelőzés mellett a leszokás támogatását is erősíteni kell: megfelelő centrumokra van szükség, miközben a dohányzásról való leszokás segítése minden olyan egészségügyi szakember feladata, aki kapcsolatba kerül a beteggel. A dohányzás következményei pedig nem kizárólag a dohányzókat érintik: a környezetükben élő nemdohányzók is ki lehetnek téve a káros anyagoknak. A konferencián a lehetséges szabályozási eszközök között a nikotin adóztatása és a hozzáférés korlátozása is szóba került.
Szalóki Katalin hozzátette, hogy a légzőszervi betegségek terhének mérsékléséhez egyszerre van szükség a megelőzésre, a korai diagnózisra, a jól szervezett betegutakra és a korszerű terápiák alkalmazására. A COPD és a tüdőrák példája is azt mutatja, hogy minél korábban sikerül felismerni a betegséget és megfelelő ellátásba juttatni a beteget, annál nagyobb lehet az esély az állapotromlás, a kórházi kezelések és a korai halálozás visszaszorítására.
8 tipp, amivel könnyebben leszokhat a dohányzásról
- Passzív dohányzás: 2,7 milliárd ember érintett, köztük több mint 700 millió gyermek
- Majdnem belehalt az alkoholizmusába a legenda! Phil Collins veséi az összeomlás szélén álltak
- A „biztonságos dohányzás” mítosza összeomlott: riasztó dolgokat találtak a vape-ekben
- Mi történik a szervezetben az utolsó cigaretta után? A test meglepően gyorsan reagál
- A dohányzásról való leszokás buktatói – ezeket a hibákat követik el a legtöbben
- Mit tesz az aggyal 14 év alkoholfüggőség? Ádám története megmutatja a józanság igazi arcát
Gyakori kérdések a COPD-ről és a dohányzásról való leszokásról
A COPD, vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegség olyan tartós légúti betegség, amely nehézlégzést, köhögést és fokozott váladékképződést okozhat. Kialakulásában a dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező, de a betegség azoknál is előfordulhat, akik soha nem dohányoztak. A dohányzás abbahagyása a COPD megelőzésének és kezelésének is az egyik legfontosabb eleme.
Az alábbi kérdések és válaszok közérthetően foglalják össze, mit érdemes tudni a COPD tüneteiről, felismeréséről, kezeléséről és a dohányzásról való leszokás lehetőségeiről.
Gyakori kérdések a COPD-ről
1. Mi az a COPD?
A COPD az angol chronic obstructive pulmonary disease rövidítése, magyarul krónikus obstruktív tüdőbetegség. Olyan tartós tüdőbetegség, amelyben a légutak beszűkülnek, a tüdő szövetei károsodhatnak, ezért a levegő kiáramlása nehezebbé válik. Két fontos formája a krónikus hörghurut és a tüdőtágulat. A betegség nem gyógyítható meg véglegesen, de megfelelő kezeléssel lassítható a romlása és enyhíthetők a tünetek.
2. Milyen tünetek utalhatnak COPD-re?
A leggyakoribb tünetek:
- tartós köhögés, esetenként köpetürítéssel;
- terhelésre jelentkező, később akár nyugalomban is fellépő légszomj;
- sípoló légzés;
- mellkasi szorító érzés;
- csökkent terhelhetőség és fáradékonyság;
- gyakran visszatérő légúti fertőzések.
A panaszok sokszor fokozatosan, évek alatt alakulnak ki, ezért könnyű őket az öregedésnek vagy a dohányzás természetes következményének tulajdonítani. A tartós köhögés és a terhelésre jelentkező légszomj azonban nem tekinthető egyszerűen ártalmatlan „dohányos tünetnek”.
3. Csak a dohányosoknál alakulhat ki COPD?
Nem. A dohányzás a COPD egyik legfontosabb kockázati tényezője, de a betegség nem kizárólag dohányosokat érint. Kialakulásához hozzájárulhat a passzív dohányzás, a munkahelyi porokkal és vegyi anyagokkal való tartós érintkezés, a légszennyezés, illetve bizonyos genetikai tényezők, például az alfa-1-antitripszin-hiány is.
4. Hány év dohányzás után alakulhat ki COPD?
Nincs olyan meghatározott időtartam vagy cigarettamennyiség, amely után biztosan kialakul a betegség. A kockázat általában a dohányzással töltött évek és az elszívott cigaretták mennyiségének növekedésével emelkedik, de az egyéni érzékenység is számít.
A COPD gyakran középkorú vagy idősebb felnőtteknél válik felismerhetővé, miközben a tüdő károsodása már korábban elkezdődhet. A tünetek hiánya ezért nem jelenti feltétlenül azt, hogy a dohányzás nem okozott károsodást.
5. Hogyan diagnosztizálják a COPD-t?
A diagnózis felállításának egyik legfontosabb vizsgálata a spirometria, vagyis a légzésfunkciós vizsgálat. Ennek során a páciens egy készülékbe lélegzik, amely méri a ki- és belélegzett levegő mennyiségét, valamint a kilégzés sebességét.
Az orvos a tüneteket, a dohányzási előzményeket és a vizsgálati eredményeket együtt értékeli. Szükség lehet mellkasröntgenre, vérvizsgálatra, oxigénszintmérésre vagy más vizsgálatokra is, különösen akkor, ha más betegség lehetősége is felmerül.
6. Gyógyítható a COPD?
A COPD okozta tüdőkárosodás jelenleg nem fordítható vissza teljesen, a betegség azonban kezelhető. A megfelelő terápia segíthet a légszomj enyhítésében, a fizikai aktivitás megőrzésében és a rosszabbodások megelőzésében.
A kezelés része lehet a dohányzás abbahagyása, a hörgőtágító inhalációs gyógyszerek alkalmazása, egyes esetekben a belélegzett gyulladáscsökkentők használata, a tüdőrehabilitáció és az ajánlott védőoltások felvétele. Súlyos esetben oxigénkezelésre is szükség lehet.
7. Mi történik, ha valaki COPD mellett tovább dohányzik?
A folytatódó dohányzás fenntartja a légutakat károsító hatást, gyorsíthatja a tüdőfunkció romlását, és növelheti a légúti rosszabbodások, valamint más dohányzással összefüggő betegségek kockázatát.
A leszokás ezért a már diagnosztizált COPD esetén is az egyik legfontosabb beavatkozás. Akkor is érdemes abbahagyni a dohányzást, ha a betegség már előrehaladott: a további károsodás kockázata csökkenthető, és a kezelés eredményessége is javulhat.
8. Javulhat a légzés a dohányzás abbahagyása után?
Igen, bár a javulás mértéke egyénenként eltérő. A légutak irritációja és a köhögés idővel mérséklődhet, a tüdőfunkció romlása pedig általában lassabbá válhat, mint a tovább dohányzóknál.
Fontos különbség, hogy a dohányzás abbahagyása nem regenerálja teljesen az elpusztult tüdőhólyagocskákat, és nem szünteti meg a már kialakult COPD-t. Ettől függetlenül jelentős egészségnyereséget hozhat, és a betegség bármely szakaszában érdemes megtenni ezt a lépést.
Gyakori kérdések a dohányzásról való leszokásról
9. Hogyan lehet a leghatékonyabban leszokni a dohányzásról?
A legeredményesebb megközelítés általában a viselkedéses támogatás és – ha indokolt – a gyógyszeres segítség kombinációja. A leszokás nem pusztán akaraterő kérdése: a nikotinfüggőség biológiai és pszichés összetevőkkel is jár.
A lehetőségek közé tartozik:
- egy konkrét leszokási nap kijelölése;
- a dohányzást kiváltó helyzetek és szokások feltérképezése;
- orvosi vagy szakemberi tanácsadás;
- nikotinpótló készítmények, például tapasz, rágógumi vagy szopogatótabletta;
- orvossal egyeztetett, vényköteles leszokást segítő gyógyszeres kezelés.
A WHO irányelve a viselkedéses támogatást és a bizonyítékokon alapuló gyógyszeres lehetőségeket egyaránt hangsúlyozza.
10. Segíthetnek a nikotintapaszok és a nikotinos rágógumik?
Igen. A nikotinpótló készítmények a cigarettafüst káros égéstermékei nélkül juttatnak nikotint a szervezetbe, és csökkenthetik a megvonási tüneteket, valamint a rágyújtás iránti vágyat.
A nikotintapasz folyamatosabb nikotinellátást biztosít, míg a rágógumi vagy a szopogatótabletta a hirtelen jelentkező sóvárgás kezelésében segíthet. Egyeseknél a tapasz és egy rövid hatású nikotinpótló készítmény kombinációja hatékonyabb lehet, mint az egyik önmagában.
A megfelelő készítmény és adag kiválasztásához gyógyszerész vagy orvos segítsége kérhető, különösen fennálló betegségek vagy rendszeresen szedett gyógyszerek esetén.
11. A nikotinos e-cigaretta segíthet a leszokásban?
Az e-cigaretta nem kockázatmentes, és a használata nem jelenti automatikusan a dohányzásról való leszokást. A nikotintartalmú változatok fenntarthatják a nikotinfüggőséget, az aeroszol pedig a hagyományos cigarettafüsttől eltérő, de nem feltétlenül ártalmatlan anyagokat tartalmazhat.
COPD esetén különösen fontos a légutakat irritáló belélegezhető anyagok kerülése. A legjobb cél a cigaretta és az e-cigaretta elhagyása, lehetőleg bizonyított leszokástámogatással. Az e-cigarettára történő teljes átállás és a kettős használat nem azonos a teljes dohányzásmentességgel.
12. Milyen elvonási tünetek jelentkezhetnek a leszokás után?
A nikotinmegvonás során előfordulhat:
- erős dohányzási vágy;
- ingerlékenység, nyugtalanság;
- koncentrációs nehézség;
- alvászavar;
- fokozott étvágy;
- átmeneti hangulati változás.
A tünetek rendszerint az első napokban a legerősebbek, majd fokozatosan enyhülnek, bár a rágyújtás iránti vágy bizonyos helyzetekben később is visszatérhet. A nikotinpótlás és a tanácsadás segíthet átvészelni ezt az időszakot.
13. Hízással jár a dohányzás abbahagyása?
Előfordulhat mérsékelt súlygyarapodás, mert a nikotin befolyásolja az étvágyat és az energiafelhasználást, a dohányzás helyét pedig néha nassolás veszi át. Ez azonban nem törvényszerű, és nem indok a leszokás elhalasztására.
A rendszeres, állapothoz igazított mozgás, a kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő folyadékbevitel és az előre megtervezett egészséges nassolnivalók segíthetnek. COPD esetén a testsúly megőrzése különösen fontos: a túlzott fogyás és az izomvesztés ugyanúgy ronthatja a terhelhetőséget, mint a jelentős túlsúly.
14. Érdemes-e leszokni akkor is, ha valaki évtizedek óta dohányzik?
Igen. Nincs olyan életkor vagy dohányzással töltött idő, amely után a leszokás már értelmetlen lenne. A dohányzás abbahagyása csökkentheti a további tüdőkárosodás kockázatát, és mérsékli számos szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegség kockázatát is.
A már kialakult COPD nem feltétlenül javul látványosan, de a betegség romlásának lassítása és a szövődmények kockázatának csökkentése önmagában is jelentős eredmény.
15. Mit tegyen, ha a korábbi leszokási kísérletei sikertelenek voltak?
A visszaesés gyakori, és nem jelenti azt, hogy a leszokás lehetetlen. Érdemes megvizsgálni, mi váltotta ki a visszatérést: stressz, társasági helyzet, alkohol, kávézás vagy erős megvonási tünetek.
A következő próbálkozásnál segíthet a személyre szabott terv, a kiváltó helyzetek előzetes kezelése, a viselkedéses támogatás, illetve a megfelelő gyógyszeres vagy nikotinpótló segítség. Több próbálkozásra is szükség lehet, ezért egy sikertelen kísérlet után is érdemes folytatni.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha tartós köhögés, köpetürítés, sípoló légzés vagy terhelésre jelentkező légszomj jelentkezik, különösen dohányzási előzmény mellett, indokolt a háziorvosi kivizsgálás. A korai felismerés segíthet a megfelelő kezelés időben történő megkezdésében.
Sürgős segítség szükséges, ha a légszomj hirtelen súlyossá válik, nyugalomban is kifejezett, elkékül az ajak, zavartság jelentkezik, vagy erős mellkasi fájdalom lép fel. A COPD hirtelen rosszabbodása sürgős orvosi ellátást igényelhet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
