Tükröm, tükröm, mondd meg... (az íriszdiagnosztikáról)
Az íriszdiagnosztika lelkünk tükrének vizsgálatával foglalkozik miközben testünk állapotáról is képet ad.
A szem.... Szép és kifejező testrészünk: tudunk kommunikálni, érzelmet kifejezni, valakit bizalmunkról, vonzalmunkról, megvetésünkről –egyáltalán a kapcsolatunkról- biztosítani a segítségével. És ez még nem minden: pupillánk, szivárványhártyánk állapota bizony testünk szerveiről is rengeteg információt tartogat: a hozzáértő diagnoszta számára minden benne van.
Forrás: Napidoktor
A pupilla alapállapotban kerek, fekete folt szivárványhártyánk közepén. Kicsit sem állandó a mérete, a fényviszonyok, hangulataink, nemi vágyunk, energiaszintünk mind-mind hatnak rá. Ha erős a fény, pupillánk kitágul, ha sötétedik, beszűkül, az energikusabb emberek pupillájának átmérője nagyobb, mint fáradékonyabb társaiké.
A diagnózis felállítása úgy zajlik, hogy a diagnoszta egy nagyító és egy kislámpa segítségével megvizsgálja a pupilla külső kerületének vonalát, a szivárványhártyán levő esetleges színváltozásokat, vonalakat. Aztán azt, hogy ezek pontosan hol vannak a szemben. Létezik egy úgynevezett írisztérkép, ami megmutatja, hogy melyik zóna melyik szervhez tartozik: amelyik zónában az elváltozás van a szemen, az a szerv beteg-gyulladt, daganatos stb.
(Ha szivárványhártyánkra képzelünk egy órát, könnyen elhelyezhetjük az egyes zónákat:12 óránál van az agyunk, hat óránál a vese, 7-nél a máj.) A traumák is hagynak nyomot: állítólag Péczely Ignác, az íriszdiagnosztika atyja úgy kezdett foglalkozni a szemmel, hogy felfedezte: törött lábú páciensének szemén pontosan ugyanott van egy vonal, mint a bagolyén, akinek gyermekkorában eltörte a lábát. Péczely így kezdett el rajta gondolkodni: lehet, hogy fiziológiás állapotunk leképeződik a szemünkön?
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nagyon sok a szkeptikus: természetesen sokan és sokféleképp próbáltak pro és kontra pálcát törni a szemtréning mellett vagy ellen. A vita még nem dőlt el, és valószínűleg nem is fog a közeljövőben...Az biztos, hogy a magyarországi 1997. évi egészségügyi törvény biztosítja a lehetőséget mind államilag elfogadott képzések szervezésére, mind államilag elfogadott szakmai vizsga és képesítés megszerzésére.
Én úgy gondolom, hogy aki hisz benne, éljen vele, lehet, hogy hamarabb kiderül az egészségügyi probléma, mint hagyományos diagnosztikai eljárások segítségével, de ha súlyos a baj, az orvos azért élvezzen elsőbbséget: tudjuk: " ahol vágni kell, ott vágni kell."
Az eredeti cikk itt olvasható:
Szerző: Kiss Katalin
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
