Ezeket látta már?

A gégerák figyelmeztető jelei, okai és kezelési lehetőségei: ezeket mindenkinek tudnia kell

Betegségek
2010. január 18. 10:00
Módosítva: 18 órája
gégerák daganat  munkahely

A gége hámrétegéből kiinduló daganatos elváltozás (laphámrák), amely mind az előfordulás gyakoriságában, mind jelentőségében kiemelkedik a gége daganatai közül.

A gégerák előfordulása

A gégerák az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat felnőttkorban. Magyarországon nagyrészt a férfiak betegsége, a férfi:nő arány 20:1. A betegség elsősorban az 50-60 év közöttieket érinti, de 40-50 év és 60-70 év között is magas az előfordulási aránya – a három korosztálynak körülbelül 80%-os a részesedése az összes gégerákból. Elhelyezkedés (lokalizáció) szerint a hangszálak fölötti területről indul ki a gégerákok több mint fele, a hangszálak régiójából indul ki a gégerákok több mint 40%-a, a maradék 2-3% pedig a hangszálak alatti területről indul ki.

A gégerák okai

Az elsőszámú kockázati tényezők a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás, és ezek egymást erősítő (additív) hatása. Ezen kívül az azbeszt, a fapor, a nikkelszármazékok és a mustárgáz expozíció jelent kockázati tényezőt.

A gégerák tünetei

A hangszalagrák igen korai fázisban már állandó rekedtséget okoz, amely az idő múlásával egyre erősödik, ezért hetekig fennálló, makacs rekedtség esetén mindenképpen fül-orr-gégészhez kell fordulni, hogy felderítse annak okát.

A hangszálak feletti, gégebemeneti terület rákos elváltozása kezdetben tünetmentes, később féloldali, a nyeléskor a fülbe sugárzó fájdalom jelentkezhet. Gyakori a gégetájon érzett gombócérzés is.

A hangszálak alatti régió gégerákja csak akkor okoz tünetet, ha már eléri a hangszálakat, vagy ha annyira megnövekszik, hogy beszűkíti a gége keresztmetszetét és ezáltal hangos, nehezített légzést okoz.

A gégerák lefolyása

A gégerák kezdetben csak a hámrétegben található meg, később áttöri a környező szövetrétegeket és ráterjed a gége porcos vázára is, ezáltal fixálva az adott gégefelet. A gégerák terjedése során áttéteket ad először a nyaki nyirokcsomókba, majd később távoli szervekbe is.

A gégerák diagnózisa

Elsőként gégetükrös vizsgálatot végeznek. Ezzel az eszközzel láthatóvá válik a kifekélyesedett felszínű hám, amelyből szövetmintát (biopsziát) vesznek a pontos diagnózis felállításához. Ha a gégerák csak a hangszalagokat érinti, akkor az szürkésfehér felrakódást okoz az érintett hangszalagfél felszínén. A diagnózis kiegészítéseként, a környező szövetek és nyirokcsomók érintettségének megítélésére gyakran CT vizsgálatot is végeznek.

A gégerák terápiája

A kezelés sebészi beavatkozásból és/vagy sugárkezelésből áll. A gégerák elhelyezkedésétől és stádiumától függ, hogy melyik módszer választandó.

Ha a tumor a hangszalagokat érinti, akkor lehetőség szerint a sugárkezelést részesítik előnyben, mivel a beteg hangfunkciója jobb marad, mint egy esetleges műtétet követően. A gyógyulás aránya mindkét módszerrel 80-90%-os.

A hangszálak feletti régió gégerákját egyaránt kezelhetik besugárzással és sebészileg is, azonban itt lényegesen gyakoribb a műtéti megoldás.

A hangszálak alatti régióban igen ritkán kerül sor sugárkezelésre.

A 2 cm-nél nagyobb, valamint a környező szöveteket beszűrő gégerák esetén általában kombinált kezelést alkalmaznak. Ez általában egy elsődleges sugárkezelésből, majd a visszamaradt (reziduális), vagy kiújuló (recidíváló) tumorszövet sebészi eltávolításából áll. Az esetek egy részében azonban a műtéti kezelést egészítik ki műtét utáni, (posztoperatív) besugárzással.

A kezelésnek súlyos mellékhatásai lehetnek

A műtéti beavatkozás általában károsítja a beszéd és a nyelés folyamatát, így ezek rehabilitációja szükséges. A sugárkezelés az ízérzés elvesztését, szájszárazságot valamint bőrelváltozásokat (szőrzet kihullását, gyulladást, viszketést) és hegesedést okoz.

A gégerák korai felismerése és a rendszeres szűrés kulcsfontosságú a túlélés szempontjából

Különösen a veszélyeztetett csoportba tartozóknak – például aktív vagy korábban dohányzó férfiaknak, illetve olyan munkakörben dolgozóknak, ahol gyakori a porral vagy vegyi anyagokkal való érintkezés – érdemes évente legalább egyszer fül-orr-gégészeti kontrollvizsgálaton részt venniük.

Figyelmeztető jelek

A hang megváltozása (rekedtség, torz hang, hangképzési nehézség), a krónikus torokfájás vagy az állandó köhögés nemcsak banális fertőzés tünete lehet, hanem akár súlyosabb elváltozásé is – a hosszabb ideje fennálló panaszokat nem szabad elbagatellizálni. Ugyancsak figyelmeztető jel lehet a nyelési nehézség, a gombócérzés, a vér felköhögése, valamint a nyaki duzzanatok megjelenése.

A gégerák diagnózisának felállítása során alkalmazhatnak ún. direkt laringoszkópiát is, amely altatásban történik, és lehetővé teszi a daganat pontos feltérképezését, illetve a mélyebb biopsziavételt. A daganat kiterjedésének megítéléséhez sokszor MRI-t és PET-CT-t is használnak, különösen akkor, ha a nyaki nyirokcsomók vagy távoli szervek érintettsége is felmerül.

A terápiás döntés során nemcsak az elváltozás mérete és helye számít, hanem a beteg általános állapota, életkora és preferenciái is. A cél mindig az, hogy a lehető legtöbb funkció – különösen a hangadás és a nyelés – megmaradjon a daganat eltávolítása vagy visszaszorítása után. A műtét típusa lehet részleges (pl. csak a hangszalag eltávolítása) vagy teljes gégeeltávolítás (laringektómia), utóbbi esetben a beteg maradandó tracheosztómát (légcsőnyílást) kap.

A hangképzésre a teljes gégeeltávolítás után is van lehetőség: például tracheoesophagealis protézis, gégeelektróda vagy gége nélküli beszédtechnika (pl. gyomorhang) segítségével. A rehabilitáció során logopédus, foniáter, pszichológus és gyógytornász együtt dolgozik a beteggel. Ez különösen fontos a lelki feldolgozás, az új kommunikációs készségek elsajátítása és az életminőség javítása szempontjából.

A gégerák megelőzése érdekében a legfontosabb lépés a függőségek kezelése, a dohányzás teljes elhagyása, valamint az alkoholfogyasztás minimalizálása. A munkahelyi védelem, maszkviselés és a megfelelő szellőztetés is hozzájárulhat a kockázat csökkentéséhez. Egyre több kutatás utal arra is, hogy a HPV (humán papillómavírus) bizonyos törzsei – bár főként a szájüregi és garati rákoknál – szerepet játszhatnak a fej-nyaki daganatok kialakulásában. Emiatt a HPV elleni védőoltás hosszú távon a gégerák megelőzésében is segíthet, különösen a fiatalabb generációk számára.

Az érintettek és családtagjaik számára fontos a megfelelő tájékoztatás és lelki támogatás. Számos betegklub, civil szervezet és online fórum áll rendelkezésre, ahol megoszthatják tapasztalataikat, tanácsokat kérhetnek és megküzdési stratégiákat tanulhatnak. A korai diagnózis, a személyre szabott terápia és a komplex rehabilitáció lehetővé teheti a teljes életet még a súlyosabb stádiumban lévő betegek számára is.

Felhasznált irodalom:

Ribári Ottó: Fül-orr-gégészet; Paul Calabresi, Philip S. Schein: Medical Oncology

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz
# gégerák # hangszalagrák # gége # daganat # rákbetegség # rák # tünet

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés