A gégerák figyelmeztető jelei, okai és kezelési lehetőségei: ezeket mindenkinek tudnia kell
A gége hámrétegéből kiinduló daganatos elváltozás (laphámrák), amely mind az előfordulás gyakoriságában, mind jelentőségében kiemelkedik a gége daganatai közül.
A gégerák előfordulása
A gégerák az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat felnőttkorban. Magyarországon nagyrészt a férfiak betegsége, a férfi:nő arány 20:1. A betegség elsősorban az 50-60 év közöttieket érinti, de 40-50 év és 60-70 év között is magas az előfordulási aránya – a három korosztálynak körülbelül 80%-os a részesedése az összes gégerákból. Elhelyezkedés (lokalizáció) szerint a hangszálak fölötti területről indul ki a gégerákok több mint fele, a hangszálak régiójából indul ki a gégerákok több mint 40%-a, a maradék 2-3% pedig a hangszálak alatti területről indul ki.
A gégerák okai
Az elsőszámú kockázati tényezők a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás, és ezek egymást erősítő (additív) hatása. Ezen kívül az azbeszt, a fapor, a nikkelszármazékok és a mustárgáz expozíció jelent kockázati tényezőt.
A gégerák tünetei
A hangszalagrák igen korai fázisban már állandó rekedtséget okoz, amely az idő múlásával egyre erősödik, ezért hetekig fennálló, makacs rekedtség esetén mindenképpen fül-orr-gégészhez kell fordulni, hogy felderítse annak okát.
A hangszálak feletti, gégebemeneti terület rákos elváltozása kezdetben tünetmentes, később féloldali, a nyeléskor a fülbe sugárzó fájdalom jelentkezhet. Gyakori a gégetájon érzett gombócérzés is.
A hangszálak alatti régió gégerákja csak akkor okoz tünetet, ha már eléri a hangszálakat, vagy ha annyira megnövekszik, hogy beszűkíti a gége keresztmetszetét és ezáltal hangos, nehezített légzést okoz.
A gégerák lefolyása
A gégerák kezdetben csak a hámrétegben található meg, később áttöri a környező szövetrétegeket és ráterjed a gége porcos vázára is, ezáltal fixálva az adott gégefelet. A gégerák terjedése során áttéteket ad először a nyaki nyirokcsomókba, majd később távoli szervekbe is.
A gégerák diagnózisa
Elsőként gégetükrös vizsgálatot végeznek. Ezzel az eszközzel láthatóvá válik a kifekélyesedett felszínű hám, amelyből szövetmintát (biopsziát) vesznek a pontos diagnózis felállításához. Ha a gégerák csak a hangszalagokat érinti, akkor az szürkésfehér felrakódást okoz az érintett hangszalagfél felszínén. A diagnózis kiegészítéseként, a környező szövetek és nyirokcsomók érintettségének megítélésére gyakran CT vizsgálatot is végeznek.
A gégerák terápiája
A kezelés sebészi beavatkozásból és/vagy sugárkezelésből áll. A gégerák elhelyezkedésétől és stádiumától függ, hogy melyik módszer választandó.
Ha a tumor a hangszalagokat érinti, akkor lehetőség szerint a sugárkezelést részesítik előnyben, mivel a beteg hangfunkciója jobb marad, mint egy esetleges műtétet követően. A gyógyulás aránya mindkét módszerrel 80-90%-os.
A hangszálak feletti régió gégerákját egyaránt kezelhetik besugárzással és sebészileg is, azonban itt lényegesen gyakoribb a műtéti megoldás.
A hangszálak alatti régióban igen ritkán kerül sor sugárkezelésre.
A 2 cm-nél nagyobb, valamint a környező szöveteket beszűrő gégerák esetén általában kombinált kezelést alkalmaznak. Ez általában egy elsődleges sugárkezelésből, majd a visszamaradt (reziduális), vagy kiújuló (recidíváló) tumorszövet sebészi eltávolításából áll. Az esetek egy részében azonban a műtéti kezelést egészítik ki műtét utáni, (posztoperatív) besugárzással.
A kezelésnek súlyos mellékhatásai lehetnek
A műtéti beavatkozás általában károsítja a beszéd és a nyelés folyamatát, így ezek rehabilitációja szükséges. A sugárkezelés az ízérzés elvesztését, szájszárazságot valamint bőrelváltozásokat (szőrzet kihullását, gyulladást, viszketést) és hegesedést okoz.
A gégerák korai felismerése és a rendszeres szűrés kulcsfontosságú a túlélés szempontjából
Különösen a veszélyeztetett csoportba tartozóknak – például aktív vagy korábban dohányzó férfiaknak, illetve olyan munkakörben dolgozóknak, ahol gyakori a porral vagy vegyi anyagokkal való érintkezés – érdemes évente legalább egyszer fül-orr-gégészeti kontrollvizsgálaton részt venniük.
Figyelmeztető jelek
A hang megváltozása (rekedtség, torz hang, hangképzési nehézség), a krónikus torokfájás vagy az állandó köhögés nemcsak banális fertőzés tünete lehet, hanem akár súlyosabb elváltozásé is – a hosszabb ideje fennálló panaszokat nem szabad elbagatellizálni. Ugyancsak figyelmeztető jel lehet a nyelési nehézség, a gombócérzés, a vér felköhögése, valamint a nyaki duzzanatok megjelenése.
A gégerák diagnózisának felállítása során alkalmazhatnak ún. direkt laringoszkópiát is, amely altatásban történik, és lehetővé teszi a daganat pontos feltérképezését, illetve a mélyebb biopsziavételt. A daganat kiterjedésének megítéléséhez sokszor MRI-t és PET-CT-t is használnak, különösen akkor, ha a nyaki nyirokcsomók vagy távoli szervek érintettsége is felmerül.
A terápiás döntés során nemcsak az elváltozás mérete és helye számít, hanem a beteg általános állapota, életkora és preferenciái is. A cél mindig az, hogy a lehető legtöbb funkció – különösen a hangadás és a nyelés – megmaradjon a daganat eltávolítása vagy visszaszorítása után. A műtét típusa lehet részleges (pl. csak a hangszalag eltávolítása) vagy teljes gégeeltávolítás (laringektómia), utóbbi esetben a beteg maradandó tracheosztómát (légcsőnyílást) kap.
A hangképzésre a teljes gégeeltávolítás után is van lehetőség: például tracheoesophagealis protézis, gégeelektróda vagy gége nélküli beszédtechnika (pl. gyomorhang) segítségével. A rehabilitáció során logopédus, foniáter, pszichológus és gyógytornász együtt dolgozik a beteggel. Ez különösen fontos a lelki feldolgozás, az új kommunikációs készségek elsajátítása és az életminőség javítása szempontjából.
A gégerák megelőzése érdekében a legfontosabb lépés a függőségek kezelése, a dohányzás teljes elhagyása, valamint az alkoholfogyasztás minimalizálása. A munkahelyi védelem, maszkviselés és a megfelelő szellőztetés is hozzájárulhat a kockázat csökkentéséhez. Egyre több kutatás utal arra is, hogy a HPV (humán papillómavírus) bizonyos törzsei – bár főként a szájüregi és garati rákoknál – szerepet játszhatnak a fej-nyaki daganatok kialakulásában. Emiatt a HPV elleni védőoltás hosszú távon a gégerák megelőzésében is segíthet, különösen a fiatalabb generációk számára.
Az érintettek és családtagjaik számára fontos a megfelelő tájékoztatás és lelki támogatás. Számos betegklub, civil szervezet és online fórum áll rendelkezésre, ahol megoszthatják tapasztalataikat, tanácsokat kérhetnek és megküzdési stratégiákat tanulhatnak. A korai diagnózis, a személyre szabott terápia és a komplex rehabilitáció lehetővé teheti a teljes életet még a súlyosabb stádiumban lévő betegek számára is.
Felhasznált irodalom:
Ribári Ottó: Fül-orr-gégészet; Paul Calabresi, Philip S. Schein: Medical Oncology
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
