Mindenki ezt nézi most!

Szalmonellózis A02.2 ICD-11: 1A09 (Szalmonella, szalmonella-fertőzés, ételmérgezés, salmonellosis)

Szalmonellózis - a betegség oka, tünetei, lefolyása, komplikációi és kezelése

szalmonellózis, szalmonella, tünetei, kezelése, lefolyása, gyógyítása

A szalmonellózis egyike azon betegségeknek, melyeket (leegyszerűsítve) ételmérgezéseknek nevezünk.

Mi a szalmonellózis?

A szalmonellózis az egyik legismertebb és leggyakoribb fertőző betegség. A Salmonella baktérium az esetek többségében az elfogyasztott, fertőzött élelmiszerekkel jut be a szervezetünkbe. A betegség jellegzetes tünetei a hasmenés, a hányás, a hasi fájdalmak és a láz. A szalmonellózis általában rövid időn belül magától is elmúlik, gyógyszeres kezelésre nincs szükség.

Szalmonellózis oka és kialakulása

A Salmonella baktériumok nemzetségébe pálcika alakú, gram-negatív kórokozók tartoznak. Két fajuk és hat alfajuk van, ezeken belül pedig közel 2600 szerotípust azonosítottak. Az egyik leggyakoribb, legtöbbet tanulmányozott baktériumfaj, mely az emberen kívül hideg- és melegvérű állatokat egyaránt képes megfertőzni, emellett pedig a környezetünkben is megtalálható. Bizonyos Salmonella-típusok (pl. a Salmonella typhi és a Salmonella parathypi) kizárólag az emberi bélrendszerben telepedhetnek meg. A Salmonella a háziállatok többségének bélrendszerében megtalálható baktérium, és onnan az élelmiszer-előállítási, előkészítési folyamatok során szinte bármikor megfertőzheti a húst, szárnyasok esetén a tojást is. Ugyanakkor zöldségek és gyümölcsök felületén is megtelepedhet a kórokozó, sőt még mogyorófélékben, olajos magvakban és növényi csírákban is kimutattak már fertőzést okozó Salmonella-szerotípusokat.

A Salmonella-bak tériumok érzékenyek a hőre, 70 C-fok felett elpusztulnak (ezért is olyan fontos alaposan átsütni, átfőzni az ételeket). A Salmonella-bak tériumok érzékenyek a hőre, 70 C-fok felett elpusztulnak (ezért is olyan fontos alaposan átsütni, átfőzni az ételeket). Forrás: Shutterstork.com

A Salmonella-fertőzések három nagyobb tünetegyüttesbe sorolhatóak: a hányással és hasmenéssel járó gasztroenteritiszre, a tífuszra és paratífuszra (ilyenkor a nyirokrendszert támadja meg a baktérium, onnan kiindulva pedig szisztémás, az egész testet érintő betegséget okoz) , illetve a bélrendszeren kívüli helyi fertőzésekre. A szalmonellózis elsősorban a gasztroenteritiszt jelöli. Ennek okozója a legtöbbször a Salmonella typhimurium és a Salmonella enteritidis szerotípus.

A fertőződés történhet közvetve vagy közvetlenül: a Salmonella vagy a szennyezett élelmiszerrel, vízzel kerül a szervezetbe, vagy pedig a fertőzött állattal való közvetlen kapcsolattal (pl. háziállatokkal való játék, a róluk való gondoskodás során). A gyomorból a bélrendszerbe jut, ahol megtelepszik és elszaporodik, ennek a következménye pedig bélrendszeri gyulladás. Az egészséges szervezet általában sikeresen felveszi a harcot a baktériumok ellen, a becslések szerint csak az esetek 10-20 százalékában okoz „aktív”, tünetekkel járó betegséget a szervezetbe kerülő Salmonella.

Milyen ételekkel terjedhet a Salmonella?

Hagyományosan a tojással, illetve a nyers tojással készült élelmiszerekkel (majonézzel), vagy tejtermékekkel (pl. fagylaltokkal) hozzuk összefüggésbe a szalmonellózist. Ezeken kívül azonban számtalan más élelmiszerben megtalálható a kórokozó, a következő élelmiszerek okoztak szalmonellózis-járványt az elmúlt évtizedekben:

  • nyers csirkehús
  • darált húsok
  • gyümölcsök (pl. sárgadinnye)
  • zöldségek (pl. uborka, paradicsom)
  • csírák
  • földimogyoró
  • pisztácia
  • tej és tejtermékek

Epidemiológia

A szalmonellózis a világon mindenhol megtalálható betegség. Bár életkortól függetlenül bárkit érinthet, a betegek 27-30 százaléka 5 éven aluli. A fertőzés előfordulásában nincs különbség a két nem között.

A szalmonellózis az egyik leggyakoribb ételmérgezés, a mai napig évente több tízmillió embert érint világszerte. Az Európai Unióban minden harmadik ételmérgezés esetért a Salmonella a felelős.

Az elmúlt évtizedekben azonban az élelmiszer-biztonság fejlődésének, törvényi szabályozásának és a rendszeres ellenőrzéseknek hála jelentősen csökkent a megbetegedések aránya.

Hazánkban évente átlagosan 1000 szalmonellás fertőzést diagnosztizálnak. Hazánkban évente átlagosan 1000 szalmonellás fertőzést diagnosztizálnak. Forrás: Shutterstork.com

Szalmonellózis rizikófaktorai

Mivel a Salmonella elleni első védvonalat a gyomor savas közege jelenti, fokozottan veszélyezteti a fertőzés azokat, akik savcsökkentő gyógyszereket, protonpumpa-gátlókat szednek.

Szintén nagyobb veszélyben vannak az újszülöttek és a csecsemők, a 60 éven felüliek, az immungyenge és immunhiányos betegek (pl. transzplantáltak). Őket ráadásul nemcsak maga a fertőződés, de a tünetek szövődményeként kialakuló kiszáradás is jobban veszélyezteti.

Az élelmiszer eredetű szalmonellózis mellett a szakemberek szerint egyre nő azon esetek száma, amikor a fertőzés kedvtelésből tartott egzotikus állatokra, hüllőkre és kétéltűekre, szárnyasokra, vagy rágcsálókra vezethető vissza.

A szalmonella tünetei

A szalmonellózis a legtöbbször akut gasztroenteritisz formájában jelentkezik. Tünetei:

Szalmonellózis diagnosztizálása

Mivel az ételmérgezés viszonylag gyakori megbetegedés és jellegzetes tünetei vannak, általában a házi- vagy családorvos diagnosztizálja. Ugyanakkor, a betegséget okozó vírus, baktérium azonosításához laborvizsgálat szükséges.

A szalmonellózis diagnosztizálása friss székletminta elemzésével (tenyésztéssel) történik. Önmagában a tünetek alapján nehéz meghatározni, hogy valóban Salmonella-fertőzéssel állunk-e szemben, a tünetek ugyanis szinte megkülönböztethetetlenek más, bakteriális eredetű, akut hasmenéssel járó betegségek tüneteitől.

Orvosnál a szalmonellózissal

Sokat segíthet a betegség megállapításánál, ha feljegyezzük:

  • milyen élelmiszereket fogyasztottunk az első tünetek jelentkezése előtti 12-24 órában
  • kapcsolatba kerültünk, kerülhettünk-e háziállatokkal, házi kedvencekkel
  • kapcsolatba kerülhettünk-e fertőzött élelmiszerrel (főzés, vásárlás, előkészítés során)
  • volt-e lázunk, és ha igen, milyen magas
  • hánytunk-e, és ha igen, hányszor
  • volt-e hasmenésünk, és ha igen, hányszor és milyen jellegű
  • a velünk egy háztartásban (vagy egy „konyhán”) lévőknek vannak-e hasonló tünetei

Szalmonellózis lefolyása és kimenetele

A betegség lappangási ideje legfeljebb 2 nap, az első tünetek a fertőzött étel vagy ital elfogyasztása után 6-48 órával jelentkeznek. A lappangási idő függ a szervezetbe került kórokozók számával: minél kevesebb baktériumot „fogyaszt el” valaki, annál később számíthat a tünetekre.

A lázas állapot két-három napon belül múlik el, a hasmenés pedig maximum 7 napig tart. A teljes gyógyulás után a beteg székletében még akár 5-7 hétig is kimutatható a Salmonella.

A szalmonellózis nem jár együtt védettség kialakulásával, vagyis, nemcsak egyszer eshetünk át a betegségen.

Vészhelyzet szalmonellózis esetén

Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha a következőket tapasztaljuk:

Szalmonellózis komplikációi

Nagyon ritka, hogy a szalmonellózis krónikussá váljon, ilyenkor akár évekig is elhúzódhat a hasmenés. Szintén ritka (esélye 10% alatti), hogy a szalmonellózis következményeként bacteremia, illetve lokalizált, fertőzések alakuljanak ki.

A szalmonellózis egyik legsúlyosabb szövődménye a kiszáradás lehet, de megfelelő kezeléssel ez megelőzhető. Az esetek alig néhány százalékában fordul elő, hogy a kiszáradás miatt kórházi kezelésre szoruljon valaki.

A szalmonellózissal összefüggő halálozás aránya 1 százalék alatt van, a komplikációk általában csak a fokozott rizikójú csoportokba tartozókat (pl. az idősebbeket, immunhiányos betegeket) veszélyezteti.

A szalmonellózissal összefüggő akut gasztroenteritisz megnövelheti az irritábilis bél szindróma (IBS), illetve a colitis kialakulásának az esélyét. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a szalmonellózis szövődménye ún. reaktív arthritisz, az ízületeket érintő gyulladás akár hónapokig is elhúzódhat, és esetenként krónikussá is válhat.

Szalmonellózis kezelési lehetőségei

A betegség általában rövid időn belül magától, gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlik. A kezelés célja éppen ezért a kiszáradás, a túlságosan nagy mértékű folyadék- és elektrolitvesztés megelőzése.

Komplikációmentes szalmonellózis esetén az antibiotikumok nem gyorsítják meg a gyógyulást, viszont annak az esélye, hogy a székletvizsgálat eredménye egy hónap elteltével is pozitív legyen (vagyis a szervezetben „megmaradjon” a Salmonella), megnövekedett. A rutinszerű antibiotikumos kezelés éppen ezért nem javasolt.

A szövődmények elkerülése érdekében azonban érdemes megfontolni az antibiotikumos terápiát bizonyos csoportoknál, például az újszülötteknél, az idősebb korosztály tagjainál, a súlyosan immungyenge betegeknél, vagy a súlyos ízületi betegséggel küzdőknél.

Szalmonellózis megelőzése

Más, hasonló hasmenéses fertőző betegségekhez hasonlóan a szalmonellózis megelőzésében rendkívül nagy szerepe van a megfelelő higiéniás és élelmiszer-biztonsági szabályok ismeretének és betartásának.

A higiénia – például a kézmosás – különösen fontos abban az esetben, ha megbetegedett valaki, vagy éppen szalmonellás beteget ápol. A beteg székletével ugyanis folyamatosan ürülhetnek a szervezetből a kórokozók is.

Jelenleg is folynak a kutatások egy, a szalmonellózis elleni védőoltás kifejlesztésén.

Mit tehetünk otthon szalmonellózis esetén?

  • A legfontosabb a folyadékpótlás: ez tiszta vizet, később hígított gyümölcslevet, gyenge teát, esetleg zsírtalanított hús- vagy zöldséglevest jelentsen. Igyekezzünk apró kortyokat inni!
  • Bár a legtöbb szalmonellás betegnek egyébként sincs nagyon van étvágya, segíthet a háborgó gyomor megnyugtatásában, ha néhány órát koplalunk.
  • A speciális rehidráló folyadékok (melyeket gyógyszertárban szerezhetünk be, általában por formájában) nemcsak a vizet, de a fontos tápanyagokat és elektrolitokat is pótolják.
  • A nagyon magas lázat gyógyszerrel próbálhatjuk meg csökkentetni, a hűtőfürdő csak azoknál javasolt, akik „bírják”, gyerekeknek nem ajánlott.
  • Nagyon fontos, hogy a gyógyulás ideje alatt kímélő ételeket fogyasszon a beteg. Az ételek legyenek könnyen emészthetőek, semleges ízűek (a fűszeres, csípős fogások nem javasoltak). A legjobbak a sós keksz vagy ropi, a banán, az alma, a vízzel készült zabkása, a főtt rizs, a főtt krumpli, a párolt zöldségek, a pirítós.
  • Tartózkodjunk az alkoholtól, a koffeintartalmú italkotól és a dohányzástól!
  • A sérült, felborult egyensúlyú bélflóra helyreállításhoz érdemes probiotikumokat fogyasztani, vagy gyógyulás után probiotikum-tartalmú élelmiszereket beépíteni az étrendünkbe.

GYAKORI KÉRDÉSEK A SZALMONELLÓZISRÓL

Lehet érezni az étel ízén, látni a külsején, hogy Salmonellával fertőzött?

A Salmonella nem változtatja meg az élelmiszerek ízét, szagát vagy külsejét.

Vegán vagyok, nem eszek állati eredetű termékeket, lehetek-e mégis szalmonellás?

Bár a szalmonellózis a legtöbbször nyers hússal, tojással vagy ezekből készült termékekkel kerül a szervezetbe, nagyon gyakori, hogy szennyezett zöldségek, salátafélék, olajos magvak vagy gyümölcsök, esetleg az ezekből készült nyers termékek okozzák a betegséget.

Vehetek be hasmenés elleni gyógyszert, ha szalmonellás vagyok?

Általában azt javasolják, hogy az ételmérgezést okozó baktériumoktól, vírusoktól jobb minél gyorsabban „megszabadulni”, még akkor is, ha ez néhány napos kellemetlenséggel jár. A hasmenés elleni, vény nélkül kapható gyógyszerek lelassíthatják a gyógyulást. Alkalmazásukat mindenképpen beszéljük meg az orvosunkkal!

Terjeszthetem a szalmonellát, ha nincsenek tüneteim?

Előfordulhat, hogy valaki nem fogyaszt a szennyezett élelmiszerből, csak előkészíti azt, így a kórokozó nem kerül be az ő szervezetébe, másokéba viszont igen. Például főzés közben nem mossa meg a kezét, csak azután, hogy végzett az ételkészítéssel. Ezért rendkívül fontos, hogy betartsuk az élelmiszerbiztonságra vonatkozó szabályokat, a tárolás, előkészítés, tálalás minden lépésénél.

Nagyon ritkán, de előfordulhat az is, hogy a korábban szalmonella-fertőzésen átesett tünetmentes hordozóvá válik, és akár évekig ürülhet a szervezetéből a kórokozó.

Szalmonellózis: tudományos hírek, érdekességek

Nemcsak az élelmiszerek, de a kedvtelésből tartott állatok, így az egzotikus hüllők, teknősök, kígyók, szárnyasok is lehetnek a szalmonella-fertőzés forrásai. Egyre többen tartanak például tyúkokat, kacsákat ám a róluk való gondoskodás során nem tartják be a megfelelő higiéniás szabályokat, ez pedig a szalmonellózisos esetek számának növekedéséhez vezethet – figyelmeztetnek amerikai szakemberek.

A koplalás, böjtölés kiemelten fontos lehet a Salmonella baktériummal való fertőződés során. Állatkísérletek során kiderült, hogy a szigorú böjtre fogott egereknél sokkal kevesebb tünet jelentkezett, és minimális volt a bélrendszer szöveteinek roncsolódása, gyulladása is.

Forrás:

Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly

Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser

Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci

Medscape

MedicineNet

Forrás: egeszsegkalauz.hu