Különös mintázatot találtak a tudósok 93 országban.
Miért van az, hogy egyesek látszólag mindent elérnek, mégsem elégedettek az életükkel, míg mások jóval kevesebbel is boldognak érzik magukat? Egy amerikai professzor szerint a válasz részben egy meglepően egyszerű egyenletben rejlik.
Sokan úgy gondolnak a boldogságra, mint valamire, ami vagy megadatik, vagy nem. A Harvard professzora szerint azonban ennél jóval nagyobb beleszólásunk lehet abba, hogyan érezzük magunkat.
Mitől lesz valaki igazán boldog? A pénztől, a sikertől, az egészségtől, a jó génektől vagy attól, hogy megtalálja azt a munkát, amelyben kiteljesedhet? A kérdésre rengeteg válasz született már. A boldogságot nehéz egyetlen tényezőre visszavezetni, ráadásul az is változhat az élet során, hogy éppen mitől érezzük jól magunkat.
A magyarok többsége pontosan tudja, mely tényezők járulnak hozzá egy hosszú, kiegyensúlyozott és tartalmas élethez: a kevesebb stressz, az egészség megőrzése, a szeretteinkkel töltött minőségi idő és a pénzügyi biztonság szerepelnek a lista élén.
A „meghalok a boldogságtól” majdnem szó szerint valóra vált.
Nem a problémák hiánya tesz bennünket erőssé, hanem az a meggyőződés, hogy képesek vagyunk szembenézni velük.
Albert Einstein nemcsak a fizikáról gondolkodott egészen másképp, hanem arról is, hogyan működik az emberi elme.