Nem rózsaszín szemüveg, mégis boldogabbá teheti az életét: ezt jelenti a gyakorlati optimizmus

Nem a problémák hiánya tesz bennünket erőssé, hanem az a meggyőződés, hogy képesek vagyunk szembenézni velük.

Sokan úgy gondolják, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: vagy valaki alapvetően derűlátó, vagy hajlamosabb a borúlátásra. A modern pszichológia azonban egyre inkább azt mutatja, hogy a pozitív életszemlélet jelentős része tanulható. Nem arról van szó, hogy figyelmen kívül kell hagyni a problémákat vagy minden helyzetben a jó oldalt kell keresni. A valódi optimizmus ennél jóval árnyaltabb.

Ezt a szemléletet foglalja össze a „gyakorlati optimizmus” fogalma, amely egy olyan megközelítést jelent, amely egyszerre reális, tudatos és cselekvésközpontú. Lényege nem az, hogy letagadjuk a nehézségeket, hanem az, hogy felismerjük őket, majd aktívan keressük a lehetséges megoldásokat.

Az optimizmus nagy része tanulható

A szakemberek szerint a derűlátásnak csak kisebb része fakad genetikai adottságokból. Sokkal nagyobb szerepet játszanak a tapasztalatok, a gondolkodási minták és azok a szokások, amelyeket életünk során kialakítunk.

Ez azért fontos felismerés, mert azt jelenti, hogy a pesszimista hozzáállás sem feltétlenül végleges állapot. Ahogyan egy izmot edzéssel lehet fejleszteni, úgy a gondolkodásmód is formálható. A gyakorlati optimizmus nem velünk született adottságként tekint a pozitív szemléletre, hanem olyan készségként, amelyet nap mint nap lehet fejleszteni.

Agyunk természeténél fogva a negatívumokra figyel

Ha úgy érzi, hogy könnyebben észreveszi a problémákat, mint az örömteli eseményeket, nincs egyedül. Az emberi agy ugyanis evolúciós okokból érzékenyebb a veszélyekre és a negatív tapasztalatokra. Őseink túlélését az segítette, ha gyorsan felismerték a fenyegetéseket, ezért az agy ma is erősebben reagál a rossz hírekre, a kudarcokra vagy a kritikákra.

Ez az úgynevezett negatív torzítás azonban könnyen azt az érzést keltheti, hogy az életünkben több a rossz, mint a jó, még akkor is, ha ez valójában nincs így. A gyakorlati optimizmus nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a problémákat, hanem azt, hogy tudatosan megtanuljuk észrevenni azokat a pozitív dolgokat is, amelyek mellett egyébként elsiklanánk.

A nehézségek közepette mutatkozik meg igazán

A szemlélet alapjai részben olyan emberek megfigyeléséből születtek, akik rendkívül súlyos traumákat éltek át, mégis képesek voltak továbbhaladni az életben. Ami közös volt bennük, az nem a problémák tagadása vagy a vak reménykedés volt, hanem az erős céltudatosság.

Azok, akik valamilyen értelmes feladatot, küldetést vagy célt találtak maguknak, gyakran jobban tudtak megküzdeni a veszteségekkel és a krízisekkel. Nem azért, mert kevésbé szenvedtek, hanem mert volt valami, ami előre vitte őket.

Ez a felismerés a mindennapi életben is hasznos lehet. Egy munkahely elvesztése, egy szakítás vagy egy családi konfliktus természetesen fájdalmas esemény. Ugyanakkor azok, akik képesek megtalálni a következő lépést vagy egy új célt, általában könnyebben tudnak továbblépni.

Miben különbözik a mérgező pozitivitástól?

Az utóbbi években sok kritika érte az úgynevezett mérgező pozitivitást. Ez az a hozzáállás, amely minden helyzetben arra biztat, hogy „gondolkodjon pozitívan”, még akkor is, amikor valaki komoly veszteséget vagy fájdalmat él át.

A gyakorlati optimizmus éppen ennek az ellenkezője.

Nem állítja, hogy minden rendben van. Nem várja el, hogy valaki azonnal mosolyogjon egy nehéz helyzetben. Ehelyett teret ad az érzéseknek, a szomorúságnak, a csalódottságnak vagy akár a haragnak is.

A különbség az, hogy a negatív érzések elismerése után a figyelem fokozatosan a megoldások felé fordul. A kérdés nem az, hogy „miért történt ez velem?”, hanem az, hogy „mit tudok most tenni?”.

A bizonytalanság elviselése kulcsfontosságú készség

Az élet számos helyzetében nem maga a probléma okozza a legnagyobb stresszt, hanem az, hogy nem tudjuk, hogyan alakulnak majd a dolgok. Egy orvosi vizsgálat eredményére várni, bizonytalan munkahelyi helyzetben lenni vagy egy fontos döntés előtt állni sokszor nagyobb lelki terhet jelenthet, mint maga az esemény.

A gyakorlati optimizmus egyik fontos eleme annak elfogadása, hogy nem minden kérdésre kapunk azonnal választ. A mentálisan rugalmas emberek képesek együtt élni az átmeneti bizonytalansággal anélkül, hogy automatikusan a legrosszabb forgatókönyveket kezdenék el valóságként kezelni. Ez nem passzivitást jelent, hanem bizalmat abban, hogy bármi történjen is, képesek lesznek megbirkózni vele.

A pesszimizmus két csapdája

A pesszimista gondolkodásnak két jellegzetes buktatója van. Az egyik, hogy hajlamosak vagyunk túlbecsülni a rossz események bekövetkezésének esélyét. A másik, hogy alábecsüljük a saját erőnket és alkalmazkodóképességünket.

Ez a kettős torzítás könnyen bénító hatású lehet. Sokan emiatt nem mernek döntéseket hozni, új lehetőségeket kipróbálni vagy segítséget kérni.

A gyakorlati optimizmus ezzel szemben arra ösztönöz, hogy reálisabban mérjük fel a helyzetet. Elismeri a kockázatokat, de emlékeztet arra is, hogy általában sokkal több erőforrással rendelkezünk, mint elsőre gondolnánk.

Az optimizmus nem ugyanaz, mint a remény

A két fogalmat gyakran összekeverjük, pedig nem teljesen ugyanazt jelentik. A remény elsősorban annak érzése, hogy szeretnénk, ha a jövőben valami kedvezően alakulna. Az optimizmus ennél aktívabb hozzáállást takar.

A gyakorlati optimizmus abból indul ki, hogy a jövő alakításában a saját döntéseinknek és tetteinknek is szerepük van. Nem egyszerű várakozásról szól, hanem arról a meggyőződésről, hogy érdemes lépéseket tenni a kívánt célok elérése érdekében. Ez a szemlélet segíthet abban, hogy ne sodródjunk az eseményekkel, hanem a lehetőségeinkhez mérten aktívan alakítsuk a saját életünket.

Az optimizmus az egészségre is hatással lehet

Számos kutatás utal arra, hogy a pozitívabb szemlélet nemcsak a hangulatot javíthatja, hanem a testi egészségre is kedvező hatással lehet.

Nagy létszámú vizsgálatok szerint az optimistább embereknél alacsonyabb lehet a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke kockázata. Más kutatások összefüggést találtak az optimizmus és a hosszabb várható élettartam között is.

A szakértők szerint ennek hátterében több tényező állhat. Az optimistább emberek gyakrabban mozognak, nagyobb eséllyel tartják be az orvosi tanácsokat, ritkábban folytatnak egészségkárosító szokásokat, és a stresszhelyzeteket is eredményesebben kezelik.

A környezetünk is alakítja az optimizmusunkat

Bár az optimizmust sokan belső tulajdonságnak tekintik, jelentős hatással vannak rá azok az emberek is, akikkel rendszeresen kapcsolatban állunk. A családtagok, a barátok, a kollégák vagy akár a közösségi médiában követett tartalmak is formálhatják a világlátásunkat.

Ha állandóan panaszkodó, reményvesztett vagy cinikus hangok vesznek körül bennünket, könnyebben válhatunk mi magunk is borúlátóvá. Ezzel szemben a támogató, megoldásközpontú kapcsolatok segíthetnek abban, hogy a nehéz helyzetekben is megőrizzük a perspektívánkat. A gyakorlati optimizmus ezért nemcsak belső munka, hanem annak tudatos megválasztása is, hogy milyen emberekkel és milyen információkkal vesszük körül magunkat.

A gyakorlati optimizmus nyolc alappillére

A módszer egyik legfontosabb eleme a céltudatosság. Nem feltétlenül életre szóló küldetésre kell gondolni. Már az is sokat jelenthet, ha minden napra kijelölünk egy értelmes feladatot vagy olyan tevékenységet, amely örömet okoz.

Ugyancsak fontos az érzelmek tudatos kezelése. A nehéz érzések elnyomása helyett érdemes felismerni és megnevezni őket, majd olyan módszereket keresni, amelyek segítenek megnyugodni. Ez lehet egy séta, egy beszélgetés, a naplóírás vagy akár néhány percnyi légzőgyakorlat.

A szemlélet része a problémamegoldó gondolkodás, az önmagunkkal szembeni együttérzés, a képességeink fejlesztése, a jelenre való figyelem, a támogató emberi kapcsolatok ápolása és az egészséges szokások kialakítása is.

A túlzott optimizmus veszélyes is lehet

Bár az optimizmusnak számos előnye van, a túlzott derűlátás sem feltétlenül szolgálja az érdekeinket. Ha valaki következetesen alábecsüli a kockázatokat, könnyen figyelmen kívül hagyhat fontos figyelmeztető jeleket, elhalaszthat szükséges döntéseket vagy nem fordíthat kellő figyelmet az egészségére.

A gyakorlati optimizmus éppen azért különleges, mert egyensúlyt teremt a remény és a realitás között. Nem azt mondja, hogy minden rendben lesz, hanem azt, hogy a nehézségek ellenére is van értelme cselekedni és megtenni a szükséges lépéseket. Ez a szemlélet teszi egyszerre bizakodóvá és felelősségteljessé.

Napi néhány perc is számíthat

A gyakorlati optimizmus nem egyik napról a másikra alakul ki. Inkább egy rendszeresen gyakorolt mentális szokásnak tekinthető.

Már napi néhány perc tudatos odafigyelés is segíthet. Hasznos lehet például elképzelni egy aktuális probléma lehetséges pozitív kimenetelét, végiggondolni a megoldáshoz vezető lépéseket, vagy felidézni olyan korábbi helyzeteket, amelyekben sikeresen helytálltunk.

A cél nem az, hogy minden körülmények között boldognak érezzük magunkat. Sokkal inkább az, hogy a nehézségek közepette is megőrizzük a hitet abban, hogy képesek vagyunk továbblépni és alakítani a saját életünket.

Figyelmébe ajánljuk

Nem az optimisták nyernek? Tovább élhet, aki pesszimista, és nem kerget rózsaszín álmokat

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!