Ikrek közötti petefészekszövet-átültetés - megszületett Európában az első csecsemő! Az egy hónapos és néhány napos Victoria nem mindennapi csecsemő: ő az első Európában, aki ikrek közötti petefészekszövet-átültetés eredményeképpen született - meddő anyától.
Speciális étrenddel is kezelhető néhány genetikai mutáció. Egy, a Genetics című szaklap áprilisi számában megjelent cikk szerint amerikai tudósok egy lépéssel közelebb kerültek a génhibák étrenddel történő kezelésének kifejlesztéséhez.
Ha a testvérednek gutaütése volt, benned is nőhet a kockázat! Kutatók szerint a stroke kockázatát az is segít meghatározni, ha egy pillantást vetünk testvérünk agyérgörccsel kapcsolatos kórtörténetére. Egy svéd tanulmány kimutatta, hogy azokban az emberekben, akiknek testvére agyérgörcsöt szenvedett, 64 százalékkal magasabb a betegség kialakulásának kockázata, mint azokban, akiknek nem fordult elő a családjában ilyen esemény.
Prosztatarákot állapítottak meg a Kairói Amerikai Egyetem (AUC) kutatói egy 2200 éves egyiptomi múmiánál, ami a betegség genetikus eredetét bizonyítja.
A képzőművészetben egy időben igen sok kisnövésű ember szerepelt… Az alacsony növés önmagában nem betegség, régebben 147 cm alatt definiáltak egy „mérethatárt”, de ennek nincsen értelme. A korábban törpenövésként jelölt betegség egy igen széles csoportot képez, amelybe kb. 200 különböző típus tartozik – ezek nagy része igen ritka. Az alacsony növés mintegy 70%-áért az achondroplasia nevű betegség a felelős.
Áttörés a skizofrénia genetikai hátterének megértésében? A skizofréniás esetek legalább felénél megtalálhatóak azok a génváltozatok, melyekről a Nature Genetics című szakfolyóiratban vasárnap számoltak be amerikai kutatók.
Reményt keltő a molekuláris szike a Duchenne-féle izomdegeneráció kezelésében. Ígéretesnek tűnik a molekuláris szike használata a halálos izomsorvadásban szenvedő betegek esetén – állítják a London College University munkatársai.
Egy nemrég megjelent brit tanulmány szerint – melynek szerzője Amitava Banerjee, a Birmingham Egyetem előadója - a genetika nagyobb szerepet játszik a szívrohamra, mint a stroke-ra való hajlam továbbörökítésében.