Ezeket látta már?

Ókori prosztatarák - és a genetika

Orvosi lexikon
2012. február 01. 11:31
Módosítva: 2015. november 04. 13:49

Prosztatarákot állapítottak meg a Kairói Amerikai Egyetem (AUC) kutatói egy 2200 éves egyiptomi múmiánál, ami a betegség genetikus eredetét bizonyítja.

Ez a második legrégebbi ismert prosztatarák-lelet, a legkorábbi esetet egy 2700 éve élt szkíta uralkodó csontvázának vizsgálatakor azonosították - az ő földi maradványai Oroszországban kerültek napvilágra. A mostani kutatásról a Journal of Paleopathology című folyóiratban számoltak be az AUC tudósai.

Ókori prosztatarák - és a genetika

Forrás: MTI


A kutatók a lisszaboni Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzött három egyiptomi múmiát vetették alá komputeres tomográfiának. A 0,33 milliméteres pixelfelbontású felvételeken fedezték fel az M1-esként ismert múmiánál több apró, kerek, tömött csontelváltozást a 2200 éve elhunyt férfi gerincének deréki és ágyéki részén, a medencecsontjaiban, valamint az alsó végtagjaiban. A radiológiai kép áttétes prosztata-tumorra utal.

A legutóbbi időkig a tudósok a rákos megbetegedések elterjedését az iparosodás, az élelmiszerben és a környezetben előforduló rákkeltő anyagok számlájára írták.

"A rosszindulatú daganatos megbetegedések napjaink égető kérdésévé váltak, ennek megfelelően a szakemberek folyamatosan próbálják megfejteni, hogy hogyan evolválódott ez a kór. A lisszaboni Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzött múmia egy lépéssel közelebb viszi a tudományt a betegség okainak feltárásához és gyógyításához" - hangsúlyozta Szalima Ikram, az AUC egyiptológus-professzora.

Hozzátette: a mostani kutatások újabb bizonyítékkal szolgálnak, hogy a rákos megbetegedések mögött sokkal inkább genetikai, mintsem környezeti okok húzódnak.

"Az ókori világban ismeretlenek voltak a genetikailag módosított élelmiszerek, az adalékanyagok, a környezetszennyeződés, így a rákos megbetegedések nem hozhatók összefüggésbe az iparosodással" - fogalmazott Szalima Ikram, aki szerint napjainkban a gyakoribb rákos megbetegedések a népesség magasabb élettartamával magyarázhatók.

"Az ókori Egyiptomban legfeljebb 30-40 éves korig éltek az emberek, így a rákos megbetegedésre hajlamos egyének sokkal korábban hunytak el valamilyen más ok miatt, mintsem a daganat kifejlődhetett volna szervezetükben" - érvelt Szalima Ikram.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: MTI
# Daganatos betegségek # genetikai betegségek # prosztatarák

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés