Meddig tolható ki a női termékenység?

Vizsgálat
2012. július 06. 16:32
Módosítva: 2015. november 04. 13:49

Egyre több tapasztalat gyűlik össze a petefészek-transzplantációról, amelynek segítségével kitolható a nők termékeny időszaka, és amelynek köszönhetően eddig már 28 gyerek született világszerte - hangzott el az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) Isztambulban rendezett konferenciáján.

Az eljárásban a fiatal, termékeny nő petefészkéből vesznek ki darabkákat, amelyeket fagyasztva tárolnak, majd amikor szükséges, műtéttel visszahelyezik. Így bármely életkorban vállalhat terhességet a nő, amíg általános fizikai állapota alkalmassá teszi a baba kihordására és a szülésre.

Meddig tolható ki a női termékenység?

Meddig tolható ki a női termékenység?

Forrás: freepress.hu


A változó kor ilyen módon való elhalasztása csökkenti a csontritkulás és a szívbetegségek kockázatát, növeli viszont a mell- és a méhrák kockázatát.

Az eddig így világra jött 28 baba édesanyja vagy saját, korábban lefagyasztott szöveteit kapta vissza, vagy ikertestvére petefészekszöveteit ültették be neki. A gyerekek többsége természetes úton fogant, termékenységet növelő szerek alkalmazása nélkül.

"Egy ma születő nőnek 50 százalék esélye van arra, hogy 100 évig él. Ez azt jelenti, hogy élete felét a menopauza után töltheti el" - mutatott rá Sherman Silber amerikai sebész, aki 11 nő petefészek-transzplantációs műtétjében vett részt a St. Louis-i (Missouri) St. Luke kórházban. A szakember szerint a lefagyasztott petefészekdarabból akár évtizedenként visszaültethetnek egy-egy szeletet, ami azt jelenti, hogy a nőknek nem kell a továbbiakban aggódva figyelniük biológiai órájukat.

Nyolc évvel ezelőtti beültetések után még aktívan működnek a petefészekszövetek, ezért a technikát a továbbiakban már nem kellene "kísérletinek" minősíteni - hangsúlyozta Silber a The Daily Telegraph brit napilapnak

Meddig tolható ki a női termékenység?

Meddig tolható ki a női termékenység?

Forrás: Medipress


Belgiumban egy nő azután szült, hogy egy évtizedre le volt fagyasztva petefészekszövete, Olaszországban pedig éppen most jött világra annak a nőnek a kislánya, akinek a szövetei hét évig vártak a fagyasztóban a beültetés előtt. Az eddigi rekord egy 12 év után visszaültetett lefagyasztott szelet.

Az első ilyen műtétet 2003-ban hajtották végre Belgiumban, a páciens, Oudara Touirat egy évvel később egészséges gyereket szült. A nő petefészkéből azért vettek ki szöveteket, mert Hodgkin-limfómája miatt kemoterápiát kellett kapnia.

2008-ban született lánya Susanne Butschernek, aki a világon elsőként kapott teljes petefészket egypetéjű ikertestvérétől. Nála 13 hónappal korábban, 39 évesen azért volt szükség a beavatkozásra, mert korai menopauzán esett át. Ezt követően természetes úton fogant meg kislánya, Maja.

A szakemberek emlékeztetnek arra, hogy a 21. században a nők jelentős hányada csak a harmincas éveiben vállal gyereket. Ha azonban a családban előfordult korai, 40 éves kornál előbb bekövetkező menopauza, akkor nagy a valószínűsége, hogy ez megtörténhet újra. A még fiatal és aktív petefészekszövet lefagyasztása és későbbi beültetése ilyenkor is megoldást jelenthet a jövőben.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás: MTI
# általános egészségügyi téma# Életmód# terhesség

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához

Címlapról ajánljuk

(function () {function callGoogleTag(doNotPersonalise) {var nonPersonalisedAds = typeof doNotPersonalise === 'boolean' ? Number(doNotPersonalise) : 1; var adPreview = ((document.location.search.match(/adPreview=[^&]+/g) || [])[0] || '').split('=').pop(); var pageUrl = ''; var pagePath = document.location.pathname.slice(0, 40); var pathArr = (document.location.pathname.match(/([^/]+)/gm) || []).reverse(); for (var i = 0; i < pathArr.length; i++) {if (pathArr[i].match(/^[0-9]+$/g) === null) {pageUrl = pathArr[i].slice(0, 40); break; }} if (window.googletag && window.googletag.cmd) {googletag.cmd.push(function () { googletag.pubads().setRequestNonPersonalizedAds(nonPersonalisedAds); googletag.pubads().collapseEmptyDivs(); googletag.pubads().setTargeting('pageUrl', pageUrl); googletag.pubads().setTargeting('pagePath', pagePath); googletag.pubads().setTargeting('adPreview', adPreview); googletag.enableServices(); }); }} if (typeof window['__tcfapi'] === 'function') {window.__tcfapi('addEventListener', 2, function (tcData, success) {if (success && (tcData.eventStatus === 'tcloaded' || tcData.eventStatus === 'useractioncomplete')) { callGoogleTag(false); window.__tcfapi('removeEventListener', 2, function (success) { }, tcData.listenerId); }}); } else { callGoogleTag(true); } })();