Ahol a lét a tét (túlélőjátékok?)
Sok jó ember, kis villában is elfér? A luxusbörtön lakóinak kedélyállapota rendkívül ingatag. Sokszor búslakodnak, olykor kirobbanó a jókedvük. De mi lehet ennek az oka?
A bezártság érzését mindenki másképp dolgozza fel. Egy területileg és közösségileg is zárt csoport kedélyállapota akár apró dolgokkal is pillanatokon belül megváltoztatható, pozitív és negatív irányba is befolyásolható.
Négy fal között nap, mint nap
A megszokottól távol, mesterséges környezetben, sokszor a napi élethez képest ingerszegény helyzet, fokozott megterhelést jelent a személyek pszichés egyensúlyára. Efféle bezártsági érzés törhet rá külvilágtól viszonylag, vagy teljesen elszigetelt csoportokra (pl.: bentlakásos kollégium, házi őrizet, Való Világ).
Hiányzik számukra a megszokott, otthoni környezet, a megszokott napirend, a munkavégzés és a szabadidő elkülönülése. A család, párkapcsolat, barátok hiánya felerősödik. A hozzátartozók sokszor természetes támaszt, szociális hálót jelentenek a mindennapokban, így védenek a megterhelésekkel szemben. Egy zárt közegben senkinek sincs igazán személyes tere. Nem igazán tudnak egyedül lenni hosszabb ideig, akkor sem, ha igényük lenne rá. A nap 24 órájában sok másik emberhez kell alkalmazkodniuk.
Ingerszegény környezetért gazdag jövőt
A Való Villában például minden a nyílt színen zajlik, még ha akarnának sem tudnának magukba zárkózni, elbújni, visszavonulni. Ez egy folyamatos igénybevételt jelent a szervezet számára. Minél hosszabb ideig áll fenn egy ilyen helyzet, főleg, ha annak hosszát nem is tudja az egyén, az annál nagyobb stressz-hatást jelenthet. Hiszen a kényszerű együttélésből – olyanokkal, akikkel egyébként normális esetben nem is töltene időt – így sokkal több súrlódás is adódhat. A napi stresszterhelések pedig összeadódnak, hosszabb időszak alatt nagyobb eséllyel billentik ki a személyt.
Ha valaki eleve labilisabb, kevésbé terhelhető pszichésen, az hamarabb kibillen egy stresszes helyzetben, tehát az alapszemélyiség, énerő, stabilitás, személyiség terhelhetősége fontos szempont egy zárt közösségnél.
Még egy nagy túlélő"show"...
Kedves Olvasó! Az izgalmas cím mögé a szerkesztő csak egy mindenki által ismert helyzetet rejtett: a hosszútávú űrutazások problémáját...
Ez ugyan egyelőre félig sci-fi, félig valóság, de mindenesetre fel kell rá készülni mindazoknak, akik ebben részt vesznek majd (most csak egy Mars-utazásra gondoltunk). Találtam egy igen érdekes cikket erről, egy külön hírben fogok beszámolni róla, itt csak szerettem volna felkelteni az érdeklődést.
Egy bizonyos: minél hosszabb ideig tart egy kis csoport összezártsága, annál több megoldandó konfliktus adódik ebből... A cikk is ezt fogja bemutatni a pszichológus szemszögéből.
(a szerk.)
Mely tényezők befolyásolhatják egy bezárt ember kedélyállapotát?
Az eltöltött idő hossza, és ennek a hossznak a bizonytalansága nagymértékben hatással van a zárt közösségben élők hangulatára. Egy egyén kedélyállapota függ természetesen a társaságtól is, akivel össze van zárva. Sok jó ember, kis villában is elfér? Ha egy baráti közösségben éli mindennapjait a bezárt személy, könnyebben kezeli a rátörő hangulatingadozásokat, mivel barátai rögvest segítségére sietnek, ha búslakodik. Ha rivalizáló, egymással konfliktusban álló személyekkel kell összezárva töltenie minden napját, abban az esetben már jóval nehezebb a konfliktusmentes együttélés.
A napirend szintén meghatározza a közösség kedélyállapotát. Ha vannak közös tevékenységek, ahol együtt tudnak működni az összezárt egyének, (munkavégzés, sportprogramok, szórakozási lehetőségek) akkor gyorsabban telik az idő. Ha strukturálatlan az idő, nincsenek hasznos tevékenységek, akkor egy idő után kínszenvedés lesz egy újabb napra ébredni.
Akár kollégista, akár a Való Villában élő személyről legyen szó, az otthoniak hiánya komoly lelki gondot jelenthet esetekben ingerszegény, vagy felpörgetett, stresszes környezetben. Egy kis a családtól, partnertől kapott jel (ajándék, telefon, rövid személyes találkozás) nagy erőt jelenthet a bezárt személynek.Sok jó ember, kis villában is elfér? Az alapszemélyiség az egyik döntő tulajdonság, mely egy zárt közegben – a villában – a bezártság előtt lehetett stabil, ám a közegbe kerüléskor az egyén egy önmegismerő folyamaton megy keresztül.
Fény derül valódi terhelhetőségére, toleranciájára. Sokszor olyan helyzeteket okozhat egy-egy hirtelen kirohanás, amelyre maga a dühöngő sem számított magától. Ez komoly érzelmi terhet jelent számára, hogy egy addig biztosnak hitt higgadtsági szintet léphet túl, melyet például a kameráknak köszönhetően mindenki láthat.
Az egyén, illetve a csoport céljai szintén meghatározzák a kedélyállapotot. Ha a cél közös, akkor könnyebb egymást bátorítani. Mindenesetre egy biztos, mindig és minden körülmények között, legyen szó kollégiumról, táborról vagy éppen a tévérőll, akkor is a lét a tét!
