Az olivaolaj kedvező hatásai

#magas koleszterinszint #szabadgyökfogó
2009.01.01. Módosítva: 2015.11.04.

A zsírok elengedhetetlenek az élethez, úgy mint energiaforrások, és úgy is mint biológiai membránok, lipoproteinek, az idegrendszer, a retina és a bőr alkotóelemei.

Az olivaolaj kedvező hatásai

A zsírok elengedhetetlenek az élethez, úgy mint energiaforrások, és úgy is mint biológiai membránok, lipoproteinek, az idegrendszer, a retina és a bőr alkotóelemei. Azonban ha bizonyos zsírsavak nagy mennyiségben kerülnek fogyasztásra, károsan hatnak az egészségre. A zsírok és az olajok egészségre gyakorolt eltérő hatásának megértéséhez különbséget kell tenni annak zsírsavtartalma szempontjából: a szárazföldi állatok zsírja főleg telített zsírsavakból áll, míg a növényi olajokban túlsúlyban vannak a telítetlen zsírsavak.

A telítetlen kötés lehet egyszeres vagy többszörös, így beszélhetünk egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakról. Ez a fizikokémiai eltérés meghatározó, mivel a telített zsírsavak megemelik a koleszterinszintet a vérben, növelve az iszkémiás szívpanaszok és az agyvérzés kockázatát, és úgy tűnik, elősegítik néhány daganatos betegség, mint a vastagbélrák, emlőrák és prosztatarák kialakulását. A szintén többszörösen telítetlen omega-6-zsírsavakat is fenntartással kell kezelni, mivel túlzott mértékű fogyasztás esetén nem tekinthetők teljesen ártalmatlannak.

Az olívaolaj extra szűz változata 98-99%-ban trigliceridekből áll, az egyéb komponensek aránya 1-2%. A kisebb mértékben jelenlévő komponensekhez tartoznak az alfa-tokoferol, fenolvegyületek, karotinoidok, fitoszterinek, klorofill, továbbá számos aromás vegyület.

A telített és a többszörösen telítetlen zsírsavak mellett léteznek az egyszeresen telítetlen zsírsavak (olajsav) is, amelyekre jellemző, hogy egy kettős kötéssel rendelkeznek. Ezeknél a zsírsavaknál, amelyek az olívaolaj nyolcvan százalékát adják, nem lép fel a szabadgyökök által okozott peroxidatív folyamat. Nem növelik a koleszterinszintet, sőt, csökkentik azt, növelve a HDLszintet. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak a legújabb kutatások szerint közvetlenül gátolják az ateroszklerotikus lerakódások kialakulását azáltal, hogy inhibitor hatást fejtenek ki a betegség patogenezisében szerepet játszó adhezív molekulákkal szemben. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak védőhatását az utóbbi években többször is megerősítették a kutatások. Ugyanakkor önmagában az olajsav sem elégséges az olívaolaj védőhatásának a teljes mértékű bizonyítására, mivel a védőhatás az extra szűz olajban nagy koncentrációban együttesen jelenlévő antoxidánsok, mint az alfa-tokoferol (E vitamin), néhány karotinoid (béta-karotin, és lutein) és a nagy számban jelenlévő fenolvegyületek következménye.

A mediterrán diéta alappillérét jelentő olívaolaj és növényi olajok mindennapi fogyasztása – amely a hagyományok szerint ősi táplálék, ugyanakkor a "legmodernebb" táplálék is – magyarázatot adhat arra, hogy Olaszországban és a mediterrán vidéken miért fordulnak elő kisebb arányban a krónikus, nem fertőző betegségek, valamint miért tartozik Olaszország azon országok közé, ahol a lakosság élettartama a leghosszabbak közé tartozik.

Prof. dr. Publio Viola, Olasz Kultúrintézet, Budapest, A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének 2007. május 25–26. Jubileumi Konferenciája

Forrás: EgészségKalauz