Melyik állati zsiradék a legegészségesebb? Egy orvos meglepő választ adott: nem, nem a vaj az!
A szakértő szernt az egyik ismert állati zsiradék hasonló koleszterin-indexszel rendelkezik, mint az olívaolaj. Úgy is emlegetik, mint az olívaolaj távoli rokonát az állati zsírok között.
Sokan rajonganak az állati zsírok jellegzetes ízéért, legyen szó egy illatos vasárnapi sült csirkéről vagy egy gazdag húslevesről. De vajon melyik állati zsiradék számít a legegészségesebbnek, ha már használjuk őket a konyhában? Dr. Xiao Jiajian táplálkozási szakértő meglepő választ ad: nem a vaj, és nem is feltétlenül a disznózsír kerül az élre, hanem a baromfizsírok – a csirke-, kacsa- és libazsír.
Miért hasonlít a baromfizsír az olívaolajra?
Dr. Xiao kiemeli, hogy a baromfizsírok zsírsavösszetétele meglepően kedvező. A csirkezsír például 65–70%-ban telítetlen zsírsavakat tartalmaz, túlnyomórészt olajsavat és linolsavat – éppen úgy, ahogyan az olívaolaj is. Ez a magas telítetlen zsírsavtartalom az oka annak, hogy a csirkehúsleves tetején megdermedő aranyszínű zsírréteg jóval kevésbé aggasztó, mint azt sokan gondolnák.
A koleszterinindex sem mindegy
Ha valaki állati zsírokkal főz, nem árt figyelembe venni azok koleszterinterhelését sem. A szakértő szerint a baromfizsírok 35–38 közötti "koleszterinszint-növelő indexszel" rendelkeznek, ami kedvezőbb a disznózsírénál (40–45), és jóval alacsonyabb a vajénál (47–50). Ez az egyik oka annak, hogy a csirke- és kacsazsír egészségesebb alternatívát jelent, különösen olyanok számára, akik tudatosan figyelnek a szív- és érrendszeri kockázatokra.
Azért csak óvatosan ezzel a „koleszterinindexszel”
A közösségi médiában gyakran emlegetett úgynevezett „koleszterinszint-növelő index” valójában nem létezik a modern táplálkozástudományban. A koleszterinre gyakorolt hatást nem lehet egyetlen számmal leírni, mert az függ:
- a zsír telített zsírsavtartalmától,
- az étrend egészének összetételétől,
- az egyéni anyagcserétől és genetikai adottságoktól.
A telített zsírsavak fogyasztása valóban összefügg a magasabb LDL-koleszterinszinttel, és ebből következően a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával. A baromfizsírok ebben a tekintetben valóban valamivel kedvezőbbek, mint a vaj vagy a disznózsír, hiszen kevesebb telített zsírt tartalmaznak.
Ha mégis vajat használna…
A vaj teljes száműzése nem feltétlenül szükséges – de nem mindegy, milyen vaj kerül a kosárba. Dr. Xiao hangsúlyozza, hogy a fűvel táplált tehenek vajában több az omega–3 zsírsav, a CLA (konjugált linolsav) és a K2-vitamin, mint a gabonával etetett állatok vajában. Ezek a tápanyagok fontosak lehetnek a szív- és csontanyagcserében, így tápérték szempontjából a „grass-fed” vaj jóval előnyösebb választás.
Mi tehát az elméleti sorrend?
Ha valaki ragaszkodik az állati zsiradék jellegzetes ízéhez, a szakértő szerint így érdemes rangsorolni:
- 1 Baromfizsírok – csirke, kacsa, liba: magas telítetlen zsírsavtartalom, kedvező koleszterinindex.
- 2 Disznózsír – mérsékelten jobb választás, mint a vaj, de nem olyan előnyös, mint a baromfizsír.
- 3 Vaj – a legkevesébé kedvező a koleszterinindex alapján, ám fűvel táplált tehenektől származó vaj formájában értékesebb tápanyagtartalommal bírhat.
Ételek, melyeket kerüljön, ha magas a koleszterinszintje
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
