A vérvétellel történő laborvizsgálatok során a koleszterinvegyülethárom típusát, tehát a koleszterinszint három összetevőjét különböztetik meg: összkoleszterin, HDL- és LDL-koleszterin.
Az összkoleszterin a vérben található összes koleszterin mennyiségét jelenti, amely magában foglalja a low-density lipoprotein (LDL) koleszterint, a high-density lipoprotein (HDL) koleszterint és más koleszterinfrakciókat. A koleszterin egy zsírszerű anyag, amely létfontosságú a sejtek működéséhez, a hormonok termelődéséhez és az epesavak képződéséhez. Azonban, ha a koleszterinszint túl magas, növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Az összkoleszterin szintjét rendszeresen ellenőrizni kell, mert a kórosan magas értékek összefüggésbe hozhatók az érelmeszesedéssel, szívinfarktussal és stroke-kal. Az optimális értékek az életkortól, az egészségi állapottól és az egyéni rizikófaktoroktól függnek.
Az összkoleszterin szintjét mmol/l-ben mérik. Az irányadó értékek a következők:
Fontos azonban, hogy ne csak az összkoleszterin értékét nézzük, hanem az LDL és HDL arányát is, mivel az LDL a "rossz", a HDL pedig a "jó" koleszterin. Egészséges embereknél az összekoleszterin célértéke 5 mmol/l alatti, az LDL-koleszteriné 3 mmol/l alatti.
A koleszterinszintet több tényező is befolyásolhatja:
Az életmódváltás kulcsfontosságú a koleszterinszint szabályozásában:
A koleszterin a kedvezőtlen hatásai miatt vált ismertté, de a valósághoz az is hozzátartozik, hogy nagyon fontos a szervezet számára. Nélkülözhetetlen eleme az állati és emberi sejteknek, részt vesz a sejtmembránok alkotásában, és számos fontos vegyület, mint például a D-vitamin, az epesavak és a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormonok előanyaga.
Ha az összkoleszterinszintje magas, az fokozott szív- és érrendszeri kockázatot jelenthet, különösen akkor, ha az LDL-koleszterin is emelkedett. Ez hosszú távon érelmeszesedéshez vezethet, ami növeli a szívroham és a stroke kockázatát. Javasolt életmódváltás és szükség esetén gyógyszeres kezelés.
Igen, túl alacsony összkoleszterinszint is előfordulhat, különösen alultápláltság, súlyos májbetegségek vagy bizonyos genetikai rendellenességek esetén. Az alacsony koleszterinszint összefüggésbe hozható bizonyos neurológiai és mentális betegségekkel, de ritkán okoz komoly problémát.
Az életmódváltás hatása néhány hét vagy hónap alatt mérhető lehet, de tartós eredményekhez legalább 3-6 hónap következetes változtatás szükséges. Ha ez nem elég, orvosi beavatkozás is szóba jöhet.
Sok esetben az étrendi változtatások elegendőek lehetnek, különösen, ha a koleszterinszint csak enyhén emelkedett. Azonban genetikai tényezők vagy egyéb egészségügyi állapotok miatt néhány embernek gyógyszeres kezelésre is szüksége lehet.
Igen, a sztatinok és más koleszterincsökkentő gyógyszerek okozhatnak izomfájdalmat, emésztési panaszokat és ritkán májproblémákat. Az orvos rendszeresen ellenőrzi a májfunkciót és az izomenzimeket a mellékhatások minimalizálása érdekében.
Igen, a metabolikus szindróma szorosan összefügg a koleszterin- és vérzsírszintekkel. A szindróma egyik diagnosztikus kritériuma az emelkedett trigliceridszint, illetve az alacsony HDL („jó”) koleszterinszint. Ez azt jelenti, hogy a zsíranyagcsere-zavar a metabolikus szindróma központi eleme. Bár az összkoleszterin vagy az LDL („rossz”) koleszterin emelkedése nem tartozik közvetlenül a diagnosztikai kritériumok közé, gyakran társulhat a metabolikus szindrómához.
Igen, a májkárosodás összefügghet a magas koleszterinszinttel, mivel a máj kulcsszerepet játszik a zsírok és koleszterin anyagcseréjében, és bármilyen májműködési zavar felboríthatja ezt az egyensúlyt.
Igen, a veseelégtelenség összefügghet a magas koleszterinszinttel, mivel mindkettő befolyásolja az érrendszert és az anyagcserét. Krónikus veseelégtelenség esetén gyakori a diszlipidémia, amely magas LDL-koleszterint és alacsony HDL-koleszterint jelenthet, ami fokozza az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A vesebetegség maga is befolyásolja a zsíranyagcserét, a trigliceridek és a koleszterin szintjét, mivel a vese szerepet játszik a lipoproteinek lebontásában. Emellett a magas koleszterinszint súlyosbíthatja a vesekárosodást az érfalak károsítása és a véráramlás romlása révén.
Felhasznált források:
Jelentősen csökkenthető a súlyos szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása a familiáris hiperkoleszterinémia (FH) korai felismerésével és kezelésével.
A magas koleszterinszinttel küzdő sajtimádók fellélegezhetnek – a tudósok szerint nem szükséges teljesen kiiktatni a sajtot az étrendből.
A magas koleszterinszint napjainkban nem csupán az idősebb korosztály gondja: egyre több fiatalnál is kimutatják, leginkább a táplálkozási szokások és az életmód miatt.
A magas koleszterinszint alattomos: nem okoz tünetet, ugyanakkor közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és az érszűkületnek. Elmondjuk, mit tehet azért, hogy csökkentse a rizikót!