Tényleg az agyvérzést kockáztathatja, aki ezt a népszerű édesítőszert fogyasztja?
Jól sejti, ha úgy hiszi, túlzó az állítás. Mutatjuk, mit tudunk valójában eddig erről az édesítőszerről.
Az utóbbi években az eritrit az egyik leggyakrabban használt cukorhelyettesítővé vált. Megtalálja fehérjeszeletekben, „cukormentes” üdítőkben, keto desszertekben, sőt még diétás rágcsálnivalókban is. Sokan úgy gondolják, hogy ez az édesítőszer biztonságos, hiszen természetes eredetű, kalóriamentes, és nem emeli meg a vércukorszintet.
De valóban ennyire ártalmatlan? Az elmúlt két év kutatásai árnyaltabb képet mutatnak.
Mi is az az eritrit?
Az eritrit (E968) egy cukoralkohol, amely természetes módon is előfordul a gyümölcsökben, például a szőlőben vagy a dinnyében, de az élelmiszeriparban többnyire kukoricából, fermentációs eljárással állítják elő.
A szervezetünk részben elő is tudja állítani – de csak kis mennyiségben. Az eritrit legfőbb előnye, hogy szinte nulla kalóriát tartalmaz, és nem emeli meg a vércukorszintet, ezért különösen népszerű a cukorbetegek és az inzulinrezisztenciával élők körében.
Miért került gyanúba?
2025 tavaszán a Journal of Applied Physiology folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely az eritrit hatását az agyi erekre vizsgálta laboratóriumi körülmények között.
A kutatók emberi agyi mikroér-endotélsejteket tettek ki olyan koncentrációjú eritritnek, amilyen egy pohár édesítős italt követően megjelenhet a vérben.
Az eredmények aggasztóak voltak:
- nőtt a sejtekben az oxidatív stressz (azaz a sejtkárosító szabad gyökök mennyisége),
- csökkent a nitrogén-monoxid-termelés, ami az erek tágulását segíti,
- ezzel párhuzamosan nőtt az endotelin-1 szintje, amely érszűkítő hatású,
- és csökkent a vérrögbontó enzimek aktivitása, ami elméletileg növelheti a trombózisveszélyt.
Ezek a változások mind a stroke (agyvérzés) kockázati tényezői, ezért a tanulmány komoly visszhangot keltett.
Fontos azonban megérteni: ez laboratóriumi vizsgálat volt, sejtkultúrákon – nem embereken. A biológiai mechanizmus gyanúját felveti, de nem bizonyítja, hogy az eritrit fogyasztása emberekben valóban növeli az agyvérzés kockázatát.
Mit mutatnak az embereken végzett kutatások?
Az eddigi megfigyeléses humán vizsgálatok is adtak okot az óvatosságra.
A Cleveland Clinic 2023-ban több mint 4000 résztvevőt követett, és azt találta, hogy azoknál, akiknek a vérében magasabb volt az eritrit koncentrációja, kétszer gyakoribbak voltak a súlyos szív- és érrendszeri események (például szívinfarktus vagy stroke).
Ez a megfigyelés azonban nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot: elképzelhető, hogy a magas eritritszint egy meglévő anyagcserezavar következménye, nem pedig a kiváltó oka.
A kutatók is hangsúlyozták, hogy az eritrit akár endogén módon, vagyis a szervezetben is képződhet, különösen akkor, ha valaki inzulinrezisztens vagy oxidatív stressznek van kitéve. Ez tehát egy biomarker is lehet – nem feltétlenül mérgező anyag.
Mi történt a klinikai vizsgálatokban?
A Cleveland Clinic 2024-ben egy kisebb, beavatkozásos vizsgálatot is végzett: egészséges felnőttek eritrittel édesített italt fogyasztottak, és a kutatók azt figyelték meg, hogy a vérlemezkék kissé hajlamosabbá váltak az összecsapzódásra – ami elméletileg növelheti a trombóziskockázatot.
Ugyanakkor egy másik, 5 hetes, BMJ Nutrition által közölt, randomizált vizsgálat nem talált semmilyen kedvezőtlen érfunkciós változást, még túlsúlyos résztvevőknél sem.
A kép tehát ellentmondásos.
Mit mondanak a hatóságok?
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023-ban újraértékelte az eritritet, és biztonságosnak minősítette a megengedett mennyiségig, főként az emésztőrendszeri panaszokat jelölve meg potenciális kockázatként, nem a keringési problémákat.
Az FDA továbbra is „általánosan biztonságosnak tekintett” (GRAS) státuszban tartja nyilván az eritritet.
A WHO 2023-as irányelvei pedig arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges és természetes édesítőszerek nem segítik tartósan a testsúlycsökkentést, ezért hosszú távú használatuk nem javasolt.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A tudomány jelenlegi állása szerint nincs ok pánikra, de az eritrittel kapcsolatban indokolt az óvatosság.
A laboratóriumi és megfigyeléses vizsgálatok jelzik, hogy nagy mennyiségben nem biztos, hogy teljesen ártalmatlan, különösen azoknál, akik már eleve érintettek érrendszeri vagy anyagcsere-problémákban.
A bizonyítékok viszont még nem elég erősek ahhoz, hogy azt mondjuk: az eritrit fogyasztása önmagában megnöveli a stroke-kockázatot.
Ellenben, ezek valóban megemelhetik a sztrók kockázatát
A stroke nem egyik pillanatról a másikra következik be. Hosszú évek alatt formálódik, a vérnyomás, a cukorháztartás, az életmód és az érfalak állapotának összjátékában. Egyetlen édesítőszer – akár az eritrit – nem okoz önmagában stroke-ot, de ha az alábbi kockázati tényezők jelen vannak, hozzájárulhat a rizikó növekedéséhez.
Magas vérnyomás – a legfőbb ellenség
A WHO és a Magyar Stroke Társaság is megerősíti: a tartósan magas vérnyomás a stroke leggyakoribb oka. A tartós nyomás fokozatosan károsítja az agyi erek falát, amelyek így merevebbé és sérülékenyebbé válnak. Egyetlen 10 Hgmm-es vérnyomás-emelkedés is 20–30%-kal növelheti a kockázatot. A vérnyomáscsökkentő terápia (akár életmóddal, akár gyógyszerrel) bizonyítottan felére csökkenti a stroke valószínűségét.
2. Cukorbetegség és inzulinrezisztencia
A tartósan magas vércukorszint károsítja az ereket és az idegeket, fokozva az érfalak gyulladását és az érelmeszesedést. A Lancet Diabetes & Endocrinology 2023-as áttekintése szerint a 2-es típusú cukorbetegeknél kétszeres a stroke kockázata. A rendszeres testmozgás, a stabil vércukorszint és a megfelelő étrend (pl. a mediterrán típusú) védő hatású.
3. Magas koleszterinszint és érelmeszesedés
A „rossz” LDL-koleszterin lerakódik az artériák falában, ezzel szűkíti az agyi ereket. Ha egy ilyen plakk megreped, és a helyén vérrög képződik, az elzárhatja az agyba vezető artériát – ez a klasszikus iszkémiás stroke mechanizmusa. A sztatinok (koleszterincsökkentők) a NEJM szerint akár 25–30%-kal mérsékelhetik a stroke-kockázatot, különösen veszélyeztetett csoportokban.
4. Dohányzás
A nikotin összehúzza az ereket és fokozza a véralvadást, miközben csökkenti a vér oxigéntartalmát. A Centers for Disease Control (CDC) adatai szerint a dohányosok stroke-kockázata kétszer-háromszor magasabb. A jó hír: már 2–3 hónappal a leszokás után jelentősen csökken a rizikó.
5. Elhízás és mozgáshiány
A túlsúly, különösen a hasi típusú elhízás megemeli a vérnyomást, a vércukrot és a vérzsírszintet – ezzel többszörösen növeli az érrendszeri terhelést. Egy 2024-es European Heart Journal vizsgálat szerint a legalább heti 150 perc közepes intenzitású mozgás 30–40%-kal mérsékli a stroke valószínűségét.
6. Szívritmuszavar, főként pitvarfibrilláció
A pitvarfibrilláció során a szív nem pumpál egyenletesen, és vérrögök alakulhatnak ki, amelyek az agyba sodródva elzárhatják az artériákat.
Ezért az ilyen betegek véralvadásgátló kezelést kapnak, ami bizonyítottan megelőzi a stroke-ot.
7. Krónikus stressz, alváshiány és alkohol
A stressz megzavarja a vérnyomás-szabályozást, fokozza az alvadékonyságot, és idővel a vérnyomás tartós emelkedéséhez vezet. A túlzott alkoholfogyasztás szintén károsítja az ereket, míg a mérsékelt mennyiségű vörösbor (napi 1–2 dl, maximum) a polifenolok révén védő hatású lehet, bár ez nem mindenkire érvényes.
8. Hormonális tényezők és menopauza
A nőknél a menopauza után az ösztrogénszint csökkenése csökkenti az érfalak rugalmasságát, ezért 50 éves kor felett a stroke-kockázat meredeken emelkedik. Bizonyos hormonális fogamzásgátlók (főként dohányzással együtt) szintén növelhetik a vérrögképződés esélyét.
9. Táplálkozás és sófogyasztás
A túlzott nátriumbevitel (sós ételek, késztermékek) növeli a vérnyomást. A Harvard School of Public Health szerint a napi 5 grammnál több só fogyasztása 25%-kal emeli a stroke valószínűségét. Ezzel szemben a káliumban gazdag étrend (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek) védő hatású.
Hogyan édesíthetünk biztonságosabban?
A legegészségesebb út a mértékletesség és a természetes édes ízekhez való visszatérés.
A finomított cukor és az ipari édesítőszerek helyett érdemes kipróbálni:
- gyümölcspüréket (érett banán, alma, datolya),
- sült sütőtököt vagy édesburgonyát sütikhez,
- kevés juharszirupot vagy sztíviát alkalomszerűen.
A cél nem az, hogy egyik anyagot „démonizáljuk”, hanem az, hogy visszaállítsuk a természetes ízérzékelésünket – és csökkentsük a szervezetet érő folyamatos édes inger terhelését.
A lényeg összegezve
Az eritrit tehát nem az „ördög édesítőszer”, de nem is teljesen ártalmatlan.
A tudományos közösség jelenleg vizsgálja a pontos hatásmechanizmusokat, és valószínű, hogy a válasz nem fekete-fehér: az eritrit biztonságos lehet kis mennyiségben, de a napi, többszörös, rejtett fogyasztás hosszabb távon problémákat vethet fel.
Addig is: az arany középút a legjobb recept – kevesebb édesítőszer, több természetes íz, és kiegyensúlyozott étrend.
Melyik édesítőszer nem káros? Minden, amit a cukorpótlókról tudni kell
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
