Akiről elfeledkezett a természet: a legidősebb magyar sportember
"Én a feleség vagyok, hívjon bennünket kérem tíz perc múlva újra, addigra már itthon lesz Sándor!" - válaszolt a tengerentúlról egy kedves női hang, amikor - San Franciscó-i idő szerint a kora reggeli órákban - Tarics urat kerestük Budapestről. Az ismétléskor aztán a vonal túlsó végén már személyesen a születésnapos ünnepelt jelentkezett, némiképp szabadkozva, amiért hiába próbálkoztunk elérni elsőre.
- Az újságokért mentem el a közeli postahivatalba, ahová nap mint nap ilyentájt eljárok, mert kell a mozgás, és ez a reggeli séta éppen megteszi kellő sporttevékenységnek - mondta Tarics Sándor, a 98. életévét szeptember 23-án betöltő építészmérnök, aki pár hete már nemcsak a magyar, hanem - miután 101 esztendősen örökre távozott az élők sorából Attilio Pavesi olasz kerékpáros - az egyetemes sport legidősebb olimpiai bajnoka is egyben.
Forrás: MTI
Az örökifjú sportember, az 1936-os berlini nyári ötkarikás játékokon aranyérmes férfi vízilabda-válogatott centere tavalyi - hasonló apropóból készült - beszélgetésünkkor úgy fogalmazott, hogy "úgy látszik, a természet elfeledkezett rólam". A helyzet szerencsére mit sem változott, az égiek "feledékenysége" tovább tart, merthogy Tarics Sándor változatlanul lenyűgözően gondolkodik, tiszta magyarsággal beszél, és általános kondíciója is rendben van.
- Orvosi problémáim nincsenek, jól látok, jól hallok, és csak óvatosságból viszek magammal sétapálcát, ha hosszabb gyalogútra indulok - így a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott, 1948-ban kivándorolt, hat évtizede az Egyesült Államokban letelepedett, a San Francisco központjától 30 kilométerre fekvő zöldövezetben, Belvedere-ben élő, nemzetközi hírű honfitársunk. Aki a hatvanas évektől mind sűrűbben látogatott haza, és idén is szeretett volna Magyarországra utazni különösképpen azért, mert ez évben volt 75 esztendeje, hogy mérnökké avatták. A jubileum alkalmából tartott budapesti ünnepségre azonban végül nem tudott eljönni. A gyémánt diploma átvételéről mégsem maradt le, az egykori alma mater mai irányítói postázták neki a tengerentúlra, és rendben meg is kapta az oklevelet, amelyet az 1936-os eredetihez hasonlatosnak, egyszersmind nagyon szépnek talált.
Pogácsás védjegy
A magyarságát máig rendületlenül őrző Tarics Sándor kiérkezése után több egyetemnek is professzora lett, dolgozott az ENSZ földrengésügyi szakbizottságában: a földrengésbiztos épületek tervezésével, az úgynevezett Tarics-pogácsás megoldással világhírre tett szert. Szóba kerülvén a közelmúltbeli, több tízezer ember halálát okozó japán természeti csapás, elmondta, hogy a szigetországban is számos épületet, intézményt építettek az ő módszerét felhasználva, a fukusimai atomerőműnél azonban más eljárást alkalmaztak.
- Úgy gondolom, az én módszerem segíthetett volna a nukleáris erőmű katasztrófájának elkerülésében, a földrengés okozta károsodás megakadályozásában - hangsúlyozta, felidézve, hogy annak idején Japánból is csapatostól érkeztek hozzá különböző szakmai csoportok, így nukleáris szakértők is, miután az Egyesült Államokban az első Tarics-féle többemeletes épület felépült, és kiállta az első igazi próbát, egy valóságos földrengést is.
A lengéscsillapítók alkalmazásán, a rezgésienergia-elnyelő alátámasztáson nyugvó megoldás kiötlője az első után megélhette újabb és újabb "saját" házak megszületését. Amerikától kezdve Japánon és Kínán át a föld számos táján több mint háromezer rengésbiztos épület, toronyház hordozza magán a magyar mérnök "pogácsás" védjegyét, azt a mechanizmust, amelynek révén sokkal lassúbb a kilengés, és amelyben a rengés okozta hullámokat csillapító-energiaelnyelő, "gumikrémmel töltött vassütemények" segítik a baj elhárítását, az építmény összedőlését. Próféta tudott lenni saját fogadott hazájában is: San Franciscóban vagy másfél tucat épület áll szó szerint is biztos "taricsos" lábakon, és alig néhány kilométerre van az otthona a híres Golden Gate hídtól, amelynek a feljáróit, az odavezető autópályák felhajtóit szintén az ő találmánya alapján védik.
Szorítani a magyarokért
Tarics Sándor az óhazához fűződő kapcsolataira kitérve büszkén említette, hogy a köztársasági elnökké választott Schmitt Pállal, az olimpiai bajnoktárssal a hatvanas évek óta kitűnő a kapcsolata, és nagy örömmel töltötte el, hogy ő lett az államfő. Magyarországon amúgy már nem élnek közvetlen rokonai, Erdélyben született felesége, továbbá fia és lánya, meg az unokák alkotják a hozzá legközelebb állókat. Velük készült megünnepelni egy San Franciscó-i étteremben a 98. születésnapját is, ugyanakkor szomorúan jegyezte meg, bizony fáj neki, hogy gyermekei sajnos nem beszélnek magyarul.
- Nehéz az anyanyelvet megőrizni, nincs kivel gyakorolni, még jó, hogy nekem itt van a székely feleségem, akivel jókat lehet veszekedni magyarul - nevette el magát, aztán gyorsan hozzáfűzte: soha nem perlekedtek még élete párjával.
Ami a terveit illeti, emlékeztettem rá, hogy a kútba esett idei hazautazás mellett tavaly még arról is beszélt: szeretne ott lenni a 2012-es londoni olimpián, hogy a helyszínen szoríthasson a magyarokért.
- Ez az álmom tovább él. Igen, 99 éves koromban jelen akarok lenni a nyári játékokon, ahogy ott lehettem a 2008-as pekingi olimpián is! - szögezte le Tarics Sándor, az egykori center, aki az ötkarikás elsőség mellett háromszoros főiskolai világbajnoknak is vallhatja magát.
Mint mondta, ehhez persze számít a Magyar Olimpiai Bizottság segítségére is, arra, hogy meghívják az eseményre, és akkreditációt is szereznek számára, hogy bejuthasson a versenyekre, köztük a címvédő magyar férfi vízilabda-válogatott mérkőzéseire.
- A mieink nagyon jók, Kemény Dénes érti a dolgát, és pici szerencsével a mi csapatunk megint megnyerheti az olimpiát - magyarázta. - Ha szabad ezt mondanom, külön is szorítok a Pekingben győztes nemzeti együttes egyik kiváló játékosának, Varga Daninak, aki egyik hazalátogatásom alkalmával nekem ajándékozta egyik magyar bajnoki aranyérmét. Gesztusa roppant jól esett, hiszen jómagam sosem voltam magyar bajnok...
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
