Az Egyesült Királyságban egy nyolchetes csecsemőt találtak holtan a kiságyában; a mentők már nem tudták megmenteni az életét.
Az Egyesült Királyságban egy mindössze nyolchetes kisfiút találtak mozdulatlanul a kiságyában. A mentők gyorsan a helyszínre érkeztek, megpróbálták újraéleszteni, de az életét már nem tudták megmenteni.
A kezdeti vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen külsérelmi nyomot vagy elhanyagolásra utaló jelet. A történet azonban itt nem ért véget.
Mit adott be a bébiszitter?
A későbbi toxikológiai vizsgálatok során a csecsemő szervezetében klórfeniramin nevű antihisztamint mutattak ki. A szakértők szerint nagy valószínűséggel ezt a készítményt a bébiszitter adta be a gyermeknek.
- A babát nyugtalannak és nyűgösnek írták le, aki gyakran felébredt éjszaka - mondta halottkém, Fiona Wilcox, majd hozzátette: - a klórfeniramint valószínűleg azért adták be, hogy elaltassák a babát.”
Ez a részlet különösen nyugtalanító, hiszen egyértelműen arra utal, hogy nem gyógykezelési célból, hanem a baba „megnyugtatása” érdekében történt a gyógyszer beadása.
Antihisztaminok: nem altatószerek csecsemőknek
Az antihisztaminokat elsősorban allergiás tünetek kezelésére alkalmazzák. A szervezetben a hisztamin hatását blokkolják, amely többek között gyulladást és duzzanatot okoz. Ugyanakkor sok ilyen készítmény – különösen az úgynevezett első generációs antihisztaminok – kifejezetten álmosító hatású.
Ez a hatás azonban csecsemők esetében veszélyessé válhat.
Szakmai ajánlások szerint egy év alatti gyermekeknek ezek a gyógyszerek általában nem adhatók, kivéve szigorú orvosi javallat mellett. Hat év alatt pedig kifejezetten kerülendők bizonyos hatóanyagok.
Wilcox professzor egyértelmű figyelmeztetést fogalmazott meg a Daily Mail-ben:
- A klórfenamin nyugtató hatású, és összefüggésbe hozható gyermekhalálozással, ezért ebben a korban nem szabad csecsemőknek adni. Majd hangsúlyozta, sohasem szabad gyermek elaltatására adni!
A vizsgálat hiányosságai: elszalasztott lehetőségek
Az ügy egyik legsúlyosabb tanulsága nemcsak maga a feltételezett gyógyszeradás, hanem az azt követő vizsgálat hiányosságai.
A hatóságok nem foglalták le a cumisüvegeket, nem kerestek gyógyszermaradványokat, és a bébiszittert sem hallgatták ki a kezdeti szakaszban. A lakást csak hónapokkal később vizsgálták át.
Wilcox professzor szerint úgy tűnik, ebben az esetben a rendőrséget megnyugtatta az otthoni környezet, és nem vizsgálták kellő alapossággal a lehetséges külső beavatkozásokat – például a nem megfelelő gyógyszeradagolást.
Ennek következtében végül nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy a bébiszitter által beadott gyógyszer okozta-e a halált, és az esetet hirtelen, váratlan csecsemőkori halálként zárták le.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
