Kritikus állapotba kerülhet a Balaton: ez az, amit már most megtapasztalhat, ha a Balcsin nyaral

A szakértő szerint 30-32 C-foknál már olyan fehérjék denaturálódnak, amelyek bizonyos életközösségeket károsan érintenek. A„pocsolyahőmérséklet” az olyan egzotikus kórokozóknak is kedvezhet, mint a párkányi fürdőtragédia révén hírhedtté vált agyevő amőba.

2025 nyara valóságos figyelmeztető jel lett mindazok számára, akik eddig még nem érzékelték a klímaváltozás kézzelfogható hatásait Magyarországon. A Balaton vízminősége látványosan romlik, a Tisza vízszintje rekordközeli mélypontra süllyedt, a környezeti károk pedig már nemcsak a természetet, hanem a turizmust és az emberi egészséget is fenyegetik.

A mértéktelen aszály miatt villámgyorsan apadni kezdett a vízszint, és persze emiatt melegedni kezdett a víz, ami könnyen ökológiai katasztrófába torkollhat. Az algásodás máris problémát jelent, de a „pocsolyahőmérséklet” az olyan egzotikus kórokozóknak is kedvezhet, mint a párkányi fürdőtragédia révén hírhedtté vált agyevő amőba.

30-32 foknál már olyan fehérjék denaturálódnak, amelyek bizonyos életközösségeket károsan érintenek, és a táplálkozási lánc miatt természetesen a teljes életközösséget érinteni fogják. Tíz fokos hőmérséklet-emelkedéssel duplájára emelkedik a biokémiai reakciók sebessége, ez fogyasztja az oxigént, amit az élővilág egyre nehezebben tolerál

– mondta el Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádió YouTube-csatornáján.

Balaton, Tisza, és a klímaváltozás nyara – mit mondanak a tudósok, és mit tapasztalhatunk mi magunk?

A Balaton és a Tisza térségének problémái rávilágítanak arra, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a vízminőség javítása, az ökoszisztémák védelme és a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. A fenntartható vízgazdálkodás, a szennyezés csökkentése és a tudatos turizmus előmozdítása kulcsfontosságú a jövőbeni katasztrófák elkerüléséhez. Mi történik valójában a két legismertebb hazai víztestünkkel, milyen kutatások állnak a háttérben, és mit tehetünk egyénileg és közösségi szinten, hogy csökkentsük a károkat.

Balaton – a sekély tó nagy problémái

Ha az ember idén nyáron fürdőzni indul a Balatonhoz, nem biztos, hogy azt látja, amire emlékezett: tiszta, átlátszó vizet és élénk, fürdőző közösségeket. Helyette sokan zöldes elszíneződést, kellemetlen szagokat, sőt, akár habzó vízfelületet tapasztalhatnak. Ezek a tünetek nem egy egyszerű "természetes jelenség" részei, hanem egy súlyos ökológiai folyamat következményei: az algásodásé.

A Hun-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői műholdfelvételeken is jól láthatóan azonosították, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében nagymértékű algatömeg halmozódott fel. Ezek a mikroszkopikus algák – főként fonalas cianobaktériumok – oxigénhiányt okoznak a vízben, veszélybe sodorják a halakat és a vízi élővilágot, valamint bőr- és szemirritációt is kiválthatnak az embereknél, főként a gyermekeknél.

Mi okozza mindezt? Elsősorban az, hogy:

• emelkedik a vízhőmérséklet, ami kedvez a cianobaktériumok elszaporodásának,
• csökken a vízmélység, mivel a fokozott párolgás mellett kevés a csapadékutánpótlás,
• nő a tápanyagterhelés, elsősorban a mezőgazdaságból származó foszfátok és nitrátok révén.

Mindezek együttesen kedveznek az algák burjánzásának, amely zöldre festi a tavat, elzárja a napfényt a víz alsó rétegeitől, és gátolja a természetes öntisztulást.

Tisza – folyóként is bajban

A Tisza problémái legalább ilyen súlyosak, csak más arcot öltenek. A vízszint Szolnoknál már június végén veszélyesen megközelítette az eddig mért legalacsonyabb értékeket, a kisvízi meder alja szinte kilátszik, a folyó lassan csordogál, és egyre kevésbé képes ellátni a természetes ökológiai és mezőgazdasági szerepeit.

A vízhiány következtében:

• koncentrálódnak a szennyező anyagok – például a parajdi sóbányából származó oldat, amely mérgező sókoncentrációval jutott a folyóba,
• tömeges halpusztulás figyelhető meg,
• sivatagosodás jelei mutatkoznak a Tisza menti ártéri és mezőgazdasági területeken.

Ezek a folyamatok nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és közegészségügyi veszélyeket is rejtenek. A magas sótartalom például ivóvízbázisokat tehet használhatatlanná, és a vízi ökoszisztéma összeomlása akár rovarinváziókhoz is vezethet (például szúnyogok vagy legyek túlzott elszaporodásához).

Szivattyúk és rögtönzések: mik a jelenlegi válaszok?

A vízpótlás sürgőssége miatt több ponton is szivattyúkat helyeztek üzembe, hogy fenntartsák a vízszintet a Tiszán. Ezek azonban csak tüneti kezelések: nem tudják megoldani a problémák valódi gyökerét, amely a vízgazdálkodás hiányosságaiban, az éghajlati szélsőségekben és az emberi beavatkozás következményeiben keresendő.

Mit tanácsolnak a kutatók? – Néhány valódi megoldásötlet

A hazai és nemzetközi szakértők szerint a következő intézkedések szükségesek lennének:

• Fenntartható vízgazdálkodás: kevesebb beépített felület, több természetes vízmegtartás (lápos területek, erdők visszaállítása).
• Agrár-környezeti reform: a szennyező anyagok (például műtrágya) csökkentése és a vízvisszatartó mezőgazdasági gyakorlatok ösztönzése.
• Szennyvízkezelés javítása: különösen kisvárosok és nyaralóövezetek esetén, ahol a szezonális túlterhelés komoly gondot okoz.
• Lakossági szemléletformálás: hogyan takarékoskodjunk a vízzel otthon, és hogyan kerüljük a víztestek közvetlen szennyezését.

Mi mit tehetünk egyénileg?

Talán úgy érzi, egyetlen ember nem tud változtatni. De ha sokan odafigyelünk néhány dologra, az már valódi változást hozhat:

• Ne használjunk feleslegesen vizet a kert locsolásánál, autómosásnál.
• Ne öntsük lefolyóba az olajat, vegyszert, tisztítószert – ezek előbb-utóbb a természetbe jutnak.
• Ha nyaralás során algásodott vízbe botlik, ne fürödjön benne, és hívja fel mások figyelmét is.
• Támogassuk azokat az önkormányzati és civil kezdeményezéseket, amelyek a környezeti értékek védelmét célozzák.

Összefoglalva

A Balaton és a Tisza idén nemcsak a nyári vakáció színhelyei, hanem az éghajlati válság "élő laboratóriumai" is. Amit ott látunk, az nem csupán szezonális zavar – hanem jelzés arra, hogy változtatnunk kell a természethez való viszonyunkon. A víz – ez az alapvető, de gyakran magától értetődőnek vett természeti erőforrás – fogyóban van, és a mi felelősségünk, hogyan bánunk vele.

Figyelmébe ajánljuk

Életveszélyesek a rejtett víz alatti árkok a Balatonban: ilyen hullámokból ismerheti fel!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!