Jövőre újabb nehézséggel kell szembenéznie az egészségügynek
Egy korábban elfogadott jogszabály szerint 2024. január 1-től nem lehet bérnővért alkalmazni az állami egészségügyben, csak kivételes esetben.
Egy új jogszabály szerint 2024. január 1-től nem lehet bérnővért alkalmazni az állami egészségügyben, csak kivételes esetben. Ez a szigorítás egész biztos, hogy kapacitáscsökkenéssel fog járni – mondta el Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak.
Nem tudni pontosan, hogy hány bérnővér dolgozik az egészségügyben: a KATA megszüntetése előtt a szakápolók 10-15 százaléka dolgozhatott ilyen formában, azóta valamelyest csökkent a számuk az érdekképviseleti vezető szerint.
A bérnővérek széles körű alkalmazása részben annak köszönhető, hogy az önként vállalt túlmunka magas költségekkel jár. Hétköznapokon az alapbér mellett 75 százalékos pótlékot, míg hétvégén akár 200 százalékos pótlékot is jelent. Ez azt eredményezi, hogy a dolgozókat nagyobb mértékben kell anyagilag kompenzálni, tekintettel arra, hogy szabadidejüket áldozzák fel a többletmunkáért.
Ugyanakkor sokak számára a bérnővérség vonzereje, hogy kötetlenebb, mint egy főállású foglalkoztatás. De a bérnővéreknek nem jár fizetett szabadság és betegállomány sem.
Balogh Zoltán egy konferencián arról beszélt, hogy manapság nagyságrendileg 130 ezren dolgoznak a szakellátásban, és 15 ezer ápoló kiesése akár egy napon belül bedönthetné a betegellátást, és összeomlana a rendszer, mert ennyi 60 év feletti dolgozik a kórházakban és a rendelőkben.
Pszichiáter a Magyar Orvosi Kamara új elnöke
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
