Bőrállapot-scannert rak a Google a mobilokba - így működik

2023.07.07.

bőrbetegség leégés napégés scanner google

A Google segíteni szeretne a lehetséges bőrbetegségek azonosításában, ezért új frissítést vezet be a Google Lens alkalmazásában.

Bár a Google új frissítése közel sem lesz olyan pontos, mint egy szakképzett orvos hivatalos diagnózisa, a Google reméli, hogy a Lens új frissítése elég információt tud majd adni az embereknek ahhoz, hogy felhívják a figyelmet rá, ha nem hallogatható az orvos felkeresése.

A Google Lens azután, hogy lefotóztuk a bőrünket és feltöltöttük a Lens-be, egy rakás olyan képet mutat majd, ami hasonlít a mi bőrükhöz. Így össze tudjuk hasonlítani, hogy a mi bőrünk mennyire hasonlít egy ismert bőrbetegséghez. Forrás: google

Nem csak a karokon, lábakon, arcon, hanem más testrészek esetében is működik az alkalmazás: legyen az akár egy dudor az ajkakon, a hajas fejbőrön, vagy egy foltról, vonalról a körmön. A funkció jelenleg az Egyesült Államokban érhető el.

Napégés, leégés tünetei és jelei

A napégés a bőr akut gyulladásos reakciója, melyet ultraibolya sugárzás okoz. A leégést a leggyakrabban napégésnek nevezzük, valójában nemcsak a Napból érkező sugárzás okozhat ilyen tüneteket, az minden olyan esetben bekövetkezhet, amikor a bőrünk fokozott UV-sugárzásnak van kitéve (pl. egy szoláriumban is).

A napégés tulajdonképpen gyulladásos reakció, ezért a gyulladásokra jellemző, tipikus tünetek erre a problémára is jellemzőek. A tünetek függnek attól, mennyi ideig és milyen mértékben volt kitéve a bőr a káros sugaraknak. A leégés elsődleges tünetei között találhatjuk:

a bőr kipirosodását, kivörösödését (ennek intenzitása egyénenként nagyon eltérő lehet)
a bőr duzzanatát
a viszketést
a hólyagok megjelenését
a bőr fokozott érzékenységét
a bőr érintésre meleg érzetű

A közvetlen bőrtünetek mellett jelentkezhet általános rosszullét, gyengeség, láz és hidegrázás, hányinger és hányás is.

Ezek a leggyakoribb fertőzés okozta bőrtünetek

Rühesség (scabies)

Leggyakoribb tünete az erős viszketés, amely éjszakánként rosszabbodik. A rühatkák az általuk érintett bőrterületen kiütéseket okoznak.

Herpesz (herpes simplex)

A bőrön és a nyálkahártyán apró, fájdalmas, folyadékkal telt hólyagos kiütések jelennek meg, amelyek maguktól eltűnnek, ám a vírus meghúzódhat az idegdúcokban, és időnként újraaktiválódik.

Bárányhimlő (varicella-zoster)

Igen fertőző, heveny vírusfertőzés, amely jellegzetes, viszkető, hólyagos kiütéssel és többnyire lázzal jár. Általában két héttel a fertőződés után jelentkeznek a betegség tünetei göbökkel, majd a jól ismert hólyagokkal. Megelőzése hazánkban kötelező védőoltással történik.

Övsömör (varicella-zoster)

A korábban lezajlott bárányhimlőt követő, hólyagos kiütéssel járó, 10-14 napig tartó megbetegedés. A betegség akár évtizedekkel a bárányhimlő lezajlását követően is kialakulhat. Az övsömör tünetei a láz, spontán fájdalom a bőrön (általában deréktájon vagy az arc bőrén), majd hólyagocskák csoportos megjelenése a fájdalom helyén. Előfordulhat hőemelkedés, a bőr túlérzékenysége, zsibbadás, hangyamászásérzés és viszketés. Az arc érintettsége esetén a bőrtünetek a szemre és a fülre terjedhetnek.

Majomhimlő

Főként állatról emberre terjedő (zoonózis) fertőző betegség, azonban az utóbbi időben emberről emberre történő terjedésére is számos példa van (cseppfertőzéssel, bőrelváltozás vagy annak hegének érintésével, testváladékkal, illetve a hólyagban lévő váladékkal). A majomhimlő okozta kiütések a legtöbb esetben 1-3 nappal az influenzaszerű tünetek után alakulnak ki, először az arcon jelennek meg, majd a test többi részére is átterjednek. Leggyakrabban a tenyéren és a talpon találhatóak meg, de megjelenhetnek a szájnyálkahártyán vagy a nemi szerveken és a végbél környékén is. A bőrelváltozások eleinte laposak vagy enyhén előemelkedhetnek, majd hólyagok alakulnak ki, melyek átlátszó vagy sárgás színű bennéket tartalmaznak. Ezután pörkök képződnek, melyek idővel leszáradnak és leesnek. A bőrelváltozások jellemzően erősen viszketnek. A majomhimlő a tünetek megjelenésétől kezdve a pörkök leszáradásáig fertőz.

Lárvajáratok okozta bőrkiütés (cutan larva migrans)

A horgasfejű galandféreg okozta fertőzés, amely a meleg, nyirkos talaj közvetítésével kerül a bőrbe. Leggyakrabban a lábfej, a lábszár, a farpofa és a hát érintett. A féregre jellemző hosszúságú, fonalszerű kiemelkedés jelentkezik a bőrön, amelynek a felszíne vörös, erősen viszket, sőt hólyagos is lehet. Az elváltozás a bőr alatt kialakuló csatornának megfelelő lefutású.

Skarlát (vörheny, scarlatina)

A Streptococcus pyogenes nevű baktérium okozta heveny, fertőző betegség. A skarlát betegség lázzal, torokfájással kezdődik, majd 1-2 nap elteltével jellegzetes kiütések jelennek meg először a nyakon és az arcon, majd a hónaljban, a lágyékon és a comb belső felszínén. Más kiütéses betegségekkel ellentétben a száj körül nincsenek kiütések, ez a terület feltűnően sápadt. A nyelv először lepedékes, majd duzzadt, vörös göbök jelennek meg rajta (málnanyelv). A kiütések halványodásával párhuzamosan, egy hónapon keresztül az arcon, a nyakon és a törzsön apró lemezes hámlás, míg a tenyéren és a talpon nagy lemezes hámlás tapasztalható.

Rózsahimlő (rubeola)

Fertőző gyermekkori megbetegedés, amelyet a rubeolavírus okoz. A vírus cseppfertőzéssel terjed, bejutva a szervezetbe a környező nyirokcsomókban telepszik meg, majd elárasztja a szervezetet a véráramon keresztül. A rózsehimlő betegség második szakaszában beindul a szervezet vírusellenes védekezési reakciója. Ekkor jelennek meg a kiütések, amelyek az arcon kezdődnek, és amelyek halványak, rózsás színűek, alig emelkednek ki a bőr szintjéből. A nyirokcsomók a nyakon, tarkón duzzadtak. A betegséget láz, torokfájás és ízületi fájdalom kísérheti.

Kanyaró (morbilli)

A kanyaró heveny vírusfertőzés, amely jellemzően kiütéssel, köhögéssel, lázzal, felső légúti huruttal, torokfájdalommal jár. A száj nyálkahártyáján ún. Koplik-foltok jelennek meg, amelyek szürkésfehér, homokszem vagy lencsényi nagyságú foltok vöröses udvarral. A foltok néha bevérezhetnek, 10-12 óra alatt, máskor 1-2 nap alatt elmúlnak, helyükön vöröses elszíneződés marad.

Kawasaki-betegség

elsősorban kisdedkorban jelentkező, ismeretlen eredetű, hirtelen fellépő lázas megbetegedés. A tünetcsoport a kiserek gyulladásával, elhúzódó lázzal, kiütésekkel, kötőhártya-gyulladással, nyálkahártya-gyulladással, a nyirokcsomók megnagyobbodásával jár. A bőrpírral társuló kiütések, csalánfoltok a lázas időszak első öt napján jelentkeznek. A Kawasaki-betegség heveny szakaszában szívburokgyulladás, szívizomgyulladás vagy szívbelhártya-gyulladás alakulhat ki. A harmadik-negyedik hét után a szív ereinek gyulladása, zsákszerű tágulása, trombózisa fordulhat elő, esetleg infarktus léphet fel, de a szív elégtelen működése miatt hirtelen halál is bekövetkezhet.