A szájüreg állapota nemcsak fogászati kérdés: bizonyos problémák hátterében allergiás, belgyógyászati vagy akár neurológiai folyamatok is állhatnak, míg egyes fogászati beavatkozásoknál a páciens más betegségeit és gyógyszereit is figyelembe kell venni.
Nagy érdeklődés mellett zajlott a Prima Medica Egészséghálózat hiánypótló szakmai napja 2026. október 3-án. A továbbképzésen elismert szakemberek osztották meg gyakorlati tudásukat és szemléletmódjukat, hangsúlyozva, hogy a szájüregi egészség összefüggéseket mutathat többek között a kardiovaszkuláris, belgyógyászati és egyéb szisztémás folyamatokkal. A cél az interdiszciplináris szemlélet erősítése, a látókör szélesítése volt.
Fogászati kezelésekkel kapcsolatos allergiás reakciók
Dr. Moric Krisztina, allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész, Allergiaközpont – Prima Medica: Moric doktornő témájának aktualitását a modern fogászat és implantológia robbanásszerű fejlődése adta. A félreértéseket tisztázandó, az előadó hangsúlyozta, hogy e tekintetben nincs „immunológiai szempontból semleges” anyag. Az allergiákról szólván, kiderült, hogy a fogászati ötvözetekre adott intraorális reakciók ritkák (kb. 1-2%), és diagnosztikájuk nehéz. Klasszifikációjukban megkülönböztethető az I. típusú (azonnali) túlérzékenység és a IV. típusú (késői) túlérzékenység, ami a leggyakoribb a fogászatban. Előadásának második részében dr. Moric Krisztina sorra vette a leggyakoribb fogászati allergéneket, így a fémeket, a polimereket és egyéb anyagokat.
A szájüregi tünet közt bemutatta a kontakt stomatitist, a lichenoid reakciókat, a cheilitis és perioralis dermatitist, a gingivitist és gingivahyperplasiat, valamint a nyelvgyulladást. A diagnosztikai protokollal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a bőrgyógyásznak és az allergológusnak ilyen esetben együtt kell működnie, a terápiában pedig a fogorvosnak van döntő szerepe. Konklúzióként hangsúlyozta az interdiszciplináris együttműködést és a prevenció kiemelt szerepét.
Gyógyszerallergiák előfordulása a fogászati gyakorlatban
Dr. Lukács Anita, allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus, Allergiaközpont – Prima Medica: míg az első előadás fókuszában a fogászati anyagok (fémek, műanyagok) álltak, addig Lukács doktornő a leggyakrabban alkalmazott farmakonokról, a helyi érzéstelenítőkről, az antiszeptikumokról, az antibiotikumokról és a fájdalomcsillapítókról beszélt. Kiemelte a különbséget az adverz gyógyszerreakciók és a gyógyszerallergia közt, bemutatva azt a folyamatot is, hogyan lesz a gyógyszerből allergén. Dr. Lukács ismertette a gyógyszerallergia tünettanát és az ehhez kapcsolódó akciótervet is, külön kiemelve az igen ritka anafilaxiás eseteket.
Szó esett a helyi érzéstelenítők két nagy csoportjáról, sőt azok segédanyagairól is allergia szempontból, gyakorlati tanácsokkal szolgálva a fogorvosoknak. Ugyanígy az antiszeptikumok és az antibiotikumok is sorra kerültek, a késői, IV. típusú reakciók ismertetésével. Érdekes témakör volt a fájdalomcsillapítók (NSAID) pszeudoallergiája és azon esetek bemutatása, amelyeknél keresztreaktív (nem immunmediált) intolerancia gyanúja áll fenn. Végezetül az allergiológiai kivizsgálás lépéseit mutatta be a szakértő.
Véralvadási zavar és a fogászati kezelések összefüggései
Prof. Dr. Blaskó György, belgyógyász, Trombózisközpont – Prima Medica: Blaskó professzor elöljáróban hangsúlyozta, mekkora kihívás elé állíthatja a véralvadási zavarral élő páciensek ellátása a fogászokat, szájsebészeket. Ahhoz, hogy a folyamatok átláthatóbbá váljanak, az előadó összefoglalta a véralvadás folyamatát, nagy hangsúlyt fektetve a vénás trombózis megértésére. A diagnosztizálás lépésein túl a lehetséges súlyos hosszútávú komplikációkra is felhívta a figyelmet, valamint kitért a vérzés problémájára is.
Az előadás másik nagy témakörét az alvadásgátolt betegeknél fellépő fogászati problémák jelentették. Blaskó professzor részletesen bemutatta a vérzékeny betegek ellátásának fő szabályait, hangsúlyozva, hogy akár vérzékenységben, akár antikoagulált thrombosisban szenvedő beteg jelentkezik, a fogorvosnak a haematologustól részletes leírást kellene kérnie az ellátás részleteiről. Fő szabályként elmondta, hogy az orális antikoaguláns kezelés felfüggesztése az általános fogászati gyakorlatban akkor is javasolt, ha potenciálisan invazív beavatkozásra kerülhet sor: gyökérkezelés, local anaeshesia, alveolaris blokád, mandubularis blokád, többszörös, főleg molaris extractio, kisebb sebészeti műtétek, biopsziák, valamint subgingivalis fogkőeltávolítás eseteiben.
Prosopalgia-előfordul-e a CRPS a fogászatban?
Dr. Gács Gyula, neurológus, pszichiáter, Neurológiai Központ – Prima Medica: előadásában Gács tanár úr egy esetbemutatáson keresztül mutatta be a CRPS jelenségét a hallgatóságnak. Egy nőbetegnél egy évekkel korábban gyökérkezelt jobb 7-es foga alatt tályogra utaló képletet azonosítva, a fogat sürgősséggel kihúzták. A foghúzás után 2 nappal a n. mandibuláris ellátási területén egy egész nap tartó, égő, zsibbadó, kellemetlen színezetű fájdalma kezdődött, amelyet hideg vizes zuhany csillapított átmenetileg, a szokványos fájdalomcsillapítók azonban egyáltalán nem.
A sebet ismételten feltárták, számos kezelést kipróbáltak, míg javulás nélkül került a beteg Gács doktorhoz, trigeminus neuralgia gyanújával. Hosszas fejtörés után a doktor úr a Complex Regional Pain Syndrome (CRPS) diagnózisát állította fel, amely a fájdalmak azon csoportja, amelyet az égő, folyamatos, súlyos, a látszólagos kiváltó okkal nem arányos mértékű fájdalmak jellemeznek és neuralgiánál használatos gyógyszerekkel kezelhetők. Konklúzióként pedig elhangzott, hogy a végtagoknál viszonylag gyakori, de egyébként ritka jelenségre gondolni lehet akár a fogászatban is.
Fogászati, szájsebészeti betegségek kardiológiai szövődményei
Dr. Jenei Zsigmond Máté PhD, kardiológus, belgyógyász, Kardioközpont – Prima Medica: előadásában Jenei doktor az endocarditis tüneteit, diagnosztizálását és profilaxisát mutatta be. Az endocarditisról tudható, hogy bár ritka betegség, de magas mortalitással jár, ezért fontos a korai felismerése. Tünetei a láz, hidegrázás, a sepsis, a bőrjelenségek, az immunológiai reakciók, a mikro- és makroembolizáció (stroke, pulmonalis abscessus, szívinfarktus, spondylodiscitis, mikroabscessus –Janeway laesio).
A diagnózishoz ezek mellett a képalkotók és a pozitív haemokultúra eredményeit is tekintetbe kell venni. Jenei doktor felsorolta azt is, mely rizikófaktoroknál szükséges éppen ezért a profilaxis, részletesen utalva a legfrissebb ajánlásokra. Így tehát szükséges a profilaxis műbillentyű, nem operált cianózissal járó veleszületett szívhiba és korábbi endocarditis esetén, de kell profilaxis szívbe ültetett eszköz, pacemaker/ ICD/CRT mellett. Gazdagon illusztrált előadásával dr. Jenei Zsigmond Máté nem csak elméletben, de gyakorlatban is igyekezett minél alaposabban tájékoztatni a hallgatóságot.
Gyógyszer okozta állcsontnekrózis
Prof. Dr. Dr. Piffkó József PhD, Arc-, állcsont- és szájsebész szakorvos, dento-alveolaris sebész szakorvos, Szegedi Tudományegyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika: a téma felvezetéseként a professzor különbséget tett a BRONJ (Bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaw) és a MRONJ (Medication-Related Osteonecrosis of the Jaw) közt, utóbbira, vagyis a gyógyszer okozta állcsont nekrózisra pontosítva a témát. Elmondta, hogy az antirezorptív és az antiangiogén gyógyszerek is járhatnak ilyen hatással, majd ismertette mindkét típus indikációit.
Az első csoportban a biszfoszfonát készítményeket nevesítette, hangsúlyozván azok óriási előnyeit is. Részletezte mi minden vezethet állcsont nekrózishoz, a radioterápiától, a szájsebészeti beavatkozásig (ostitis alveolaris), a pontatlan protézistől a parodontológiai folyamatokig. Bemutatta a hallgatóságnak a diagnosztika kritériumokat és a betegség klinikai képét is. Piffkó professzor négy fő rizikótényezőt is megnevezett, úgy, mint gyógyszerekkel kapcsolatos tényezők, lokális tényezők, demográfiai és szisztémás tényezők és genetikai faktorok. Illusztrációk és gazdag képanyag segítségével láthatóvá vált a nekrózis 5 stádiuma, majd a kezelési stratégiákra tért át az előadó. Az esetismertetések után a következő zárógondolatokat foglalta össze Piffkó professzor: a MRONJ elkerüléséhez döntőek a prevenciós lépések, vagyis a megelőző fogászati vizsgálat, szükség esetén radikális szanálás és az interdiszciplináris együttműködés. Ha pedig már kialakult, szoros fogászati kontroll szükséges, ugyanis nekrózisnál nincs végleges gyógyulás, csak jól kontrollált páciens.
Fogas kérdés: a fogcsikorgatás és a fogszorítás lelki háttere
Hoffer Katalin, pszichológus, Prima Medica Egészséghálózat: a nap záró előadásában a pszichológus a bruxizmus és a stressz kapcsolatát vette górcső alá, ami a fogászatban többek közt fogkopásban, izomérzékenységben, hypertrophiaban, állkapocs fájdalomban, fejfájásban, törött restaurációban és parafunkcióban mutatkozhat meg. Hangsúlyozta, hogy nem egyértelmű a kapcsolat az akut stressz és a bruxizmus közt, bár vannak erre utaló kutatások.
Elmondta, hogy a páciensek kevésbé vannak tisztában az ébrenléti bruxizmus jelenségével, amikoris a pszichés terhelés hatására növekszik az állkapocs aktivitás. Az alvási bruxizmus esetén pedig a spontán éjjeli szimpatikus idegrendszeri aktivitásra való válaszként jelenik meg a szorítás, csikorgatás, mint önmegnyugtató mechanizmus. A fogorvosok figyelmét arra is felhívta, hogy bár a páciens jellemzően nem mondja, hogy szorong, de a cél az, hogy ezt akár célzott kérdésekkel is felmérje a fogorvos. Amennyiben pedig úgy látja, érdemes pszichológushoz irányítani a klienst, ugyanis többféle intervenció is szóba jöhet a szorongás, a stressz kezelésére, főként a CBT, a vezetett meditáció, a szokás változtatás/életmódváltás, a pszichológiai tanácsadás, az önszabályozási technikák tanulása és gyakorlása. Zárásként Hoffer Katalin is a szakmai, jelen esetben fogorvos-pszichológus együttműködést hangsúlyozta.
Fáj a feje, amikor felébred? Az éjszakai fogcsikorgatás is okozhatja
- Fáj a feje, amikor felébred? Az éjszakai fogcsikorgatás is okozhatja
- Mi okozhat állandó feszülést az állkapocsban?
- Miért fáj a fejem reggel, ébredés után?
- Miben segíthet a Botox-terápia? Fogcsikorgatástól az arcidegzsábáig
- Nem is gondolná, mennyi minden múlik azon, hogy milyen a harapása
- Fájdalom az állkapocsban: ilyen, amikor pszichés oka van
Gyakori kérdések: hogyan hathat a rossz szájüregi állapot az egész szervezetre?
Valóban hatással lehet a fogaink és az ínyünk állapota az egész szervezetre?
Igen, a szájüreg egészsége és az általános egészségi állapot között többféle kapcsolatot is kimutattak. A szájban természetes körülmények között is rengeteg baktérium él, amelyek többsége nem okoz problémát. Ha azonban romlik a szájhigiéné, felszaporodhat a lepedék, fogszuvasodás, ínygyulladás, később pedig súlyosabb fogágybetegség alakulhat ki.
Különösen a tartós ínygyulladás és a fogágybetegség lehet fontos ebből a szempontból. Ilyenkor nem egyszerűen „rosszak a fogak”: a fogakat körülvevő szövetekben tartós gyulladás zajlik. A kutatások több betegség esetében találtak összefüggést a fogágybetegség és az általános egészségi állapot között. Fontos azonban különbséget tenni az összefüggés és az ok-okozati kapcsolat között: abból, hogy két betegség gyakrabban fordul elő együtt, még nem következik automatikusan, hogy az egyik közvetlenül okozza a másikat.
Hogyan juthatnak a szájban lévő baktériumok a szervezet más részeibe?
Gyulladt, vérző íny esetén a szájban élő baktériumok könnyebben bekerülhetnek a véráramba. Ez átmenetileg akár fogmosás, fogselymezés vagy bizonyos fogászati beavatkozások során is megtörténhet. Egészséges embereknél az immunrendszer rendszerint képes kezelni ezt, ezért önmagában a baktériumok átmeneti vérbe jutása általában nem okoz betegséget.
Bizonyos embereknél azonban nagyobb lehet a kockázat. Ennek egyik fontos példája a szívbelhártya-gyulladás, amely ritka, de súlyos fertőzés. Akkor alakulhat ki, amikor a véráramba került kórokozók megtapadnak a szív belső felszínének vagy billentyűinek bizonyos területein. Nem mindenkinél azonos ennek a veszélye: egyes szívbetegségek és korábbi szívbelhártya-gyulladás például jelentősen növelhetik a kockázatot.
Okozhat szívbetegséget egy rossz fog?
Nem lehet ilyen egyszerűen kijelenteni, hogy egy szuvas fog vagy ínygyulladás szívbetegséget okoz. A fogágybetegség és bizonyos szív- és érrendszeri betegségek között ugyanakkor találtak összefüggést. A lehetséges kapcsolat egyik magyarázata a szervezetben zajló gyulladás, de a kérdés ennél összetettebb.
A két betegségnek ráadásul közös kockázati tényezői is lehetnek. A dohányzás például a fogágybetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát egyaránt növelheti. A megfelelő szájápolás tehát az egészség fontos része, de nem helyettesíti a vérnyomás, a vércukor és a vérzsírok ellenőrzését, a dohányzás kerülését vagy a szívbetegségek egyéb ismert kockázati tényezőinek kezelését.
Mi köze a fogágybetegségnek a cukorbetegséghez?
A cukorbetegség és a fogágybetegség kapcsolata különösen fontos, mert a két állapot kölcsönösen befolyásolhatja egymást. A cukorbetegeknél gyakoribb és súlyosabb lehet a fogágybetegség, különösen akkor, ha a vércukorszint nincs megfelelően beállítva. A magas vércukorszint többek között ronthatja a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezését és a sebgyógyulást.
A kapcsolat azonban a másik irányban is működhet: a súlyos fogágybetegség megnehezítheti a vércukorszint megfelelő szabályozását. Ezért cukorbetegség esetén a rendszeres fogászati ellenőrzés nem pusztán a fogak megőrzése miatt fontos, hanem az általános betegségkezelés része is lehet.
Hatással lehet a rossz szájhigiéné a tüdőre?
Bizonyos esetekben igen. A szájban található kórokozók a légutakba kerülhetnek, és egyes embereknél szerepet játszhatnak légúti fertőzések, például tüdőgyulladás kialakulásában. Ennek különösen azoknál lehet nagyobb jelentősége, akik idősek, legyengült állapotban vannak, nehezen nyelnek vagy valamilyen okból fokozott a félrenyelés veszélye.
Ez nem azt jelenti, hogy egy szuvas fog automatikusan tüdőgyulladást okoz. A megfelelő szájhigiéné azonban a veszélyeztetett emberek ellátásában az általános egészségvédelem egyik fontos része lehet.
Befolyásolhatja a fogágybetegség a várandósságot?
A fogágybetegség és bizonyos kedvezőtlen terhességi kimenetelek, például a koraszülés és az alacsony születési súly között kutatások összefüggést találtak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogágybetegség minden esetben közvetlenül ezek okozója lenne, a kapcsolat pontos háttere továbbra is kutatások tárgya.
A várandósság önmagában is hatással lehet az ínyre. A hormonális változások miatt az íny érzékenyebbé válhat, könnyebben begyulladhat és vérezhet. Emiatt a terhesség alatt sem érdemes elhanyagolni a fogászati ellenőrzést. A szükséges rendszeres és sürgősségi fogászati ellátás várandósság alatt is igénybe vehető.
A vérző íny csak a túl erős fogmosás következménye?
Nem feltétlenül. A túl erős fogmosás valóban irritálhatja az ínyt, de a rendszeresen vérző íny az ínygyulladás egyik gyakori tünete is. Különösen érdemes fogorvoshoz fordulni, ha a vérzéshez duzzadt, vörös vagy érzékeny íny, tartós rossz lehelet, ínyvisszahúzódás vagy a fogak meglazulása társul.
A kezeletlen ínygyulladás egyes esetekben súlyosabb fogágybetegséggé fejlődhet. Ilyenkor már nemcsak az íny érintett, hanem károsodhatnak a fogakat rögzítő szövetek és a csont is. Előrehaladott állapotban a fogak meglazulhatnak, végül akár el is veszhetnek.
Lehet valakinek komoly fogágybetegsége akkor is, ha nem fáj semmije?
Igen. A fogágybetegség hosszú ideig viszonylag kevés panaszt okozhat, ezért könnyű figyelmen kívül hagyni. Nem feltétlenül jelentkezik erős fogfájás, miközben az íny alatt már zajlik a gyulladás, és a fogakat tartó csontállomány is károsodhat.
Figyelmeztető jel lehet a fogmosáskor jelentkező rendszeres vérzés, a tartós rossz lehelet, az íny visszahúzódása, a fogak között újonnan kialakuló rések vagy a fogak meglazulása. A rendszeres fogászati ellenőrzés többek között azért fontos, mert a fogorvos olyan elváltozásokat is felismerhet, amelyek még nem okoznak komoly panaszt.
Elég a napi kétszeri fogmosás ahhoz, hogy megelőzzük ezeket a problémákat?
A napi legalább kétszeri alapos fogmosás az alap, de önmagában nem feltétlenül elegendő. A fogkefe a fogak közötti területeket nehezebben éri el, ezért ezek tisztítására fogselyem vagy megfelelő fogköztisztító eszköz is szükséges lehet. A már megkeményedett fogkövet pedig otthoni fogmosással nem lehet eltávolítani, ehhez professzionális tisztítás szükséges.
A rendszeres fogászati ellenőrzés gyakorisága egyéni lehet. Akinél például fogágybetegség, szájszárazság vagy más kockázati tényező áll fenn, annak gyakoribb ellenőrzésre lehet szüksége. A dohányzás kerülése és cukorbetegség esetén a megfelelő vércukor-beállítás szintén hozzájárulhat az íny egészségének megőrzéséhez.
Mikor érdemes mindenképpen fogorvoshoz fordulni?
Nemcsak akkor érdemes időpontot kérni, amikor már fáj egy fog. A tartósan vérző vagy duzzadt íny, az íny visszahúzódása, a nem múló rossz lehelet, a genny megjelenése az íny körül, a rágáskor jelentkező fájdalom, illetve a meglazuló fogak mind olyan tünetek, amelyek kivizsgálást igényelnek.
A szájüreg állapota tehát nem kezelhető teljesen elszigetelten a szervezet többi részétől. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden rossz fog mögött általános betegség áll, vagy hogy egy ínygyulladás szükségszerűen szív- vagy más szervi betegséget okoz. A lényeg az, hogy a tartós szájüregi gyulladásokat érdemes kezelni, a rendszeres fogászati ellenőrzés pedig nemcsak a fogak megtartásában, hanem az általános egészség megőrzésében is szerepet játszhat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
