Egy új kutatás felfedezett egy eddig nem ismert organellumot az emlősök sejtjeiben.
Bemutatjuk az exkluzómát, az organellák családfájának legújabb tagját, amely szerepet játszhat az autoimmun betegségekben, és segíthet jobban megérteni a sejtmagok kialakulását. Az eddig nem ismert "mini szerv" plazmidoknak nevezett DNS-gyűrűkből áll. A felfedezéséért felelős csoport úgy véli, hogy szerepe lehet az autoimmun betegségekben, és segíthet jobban megérteni a sejtmagok kialakulását.
Az organellák a sejt speciális alegységei, olyanok, mint a sejt belső szervei, amelyek mindegyike saját fontos funkcióval rendelkezik. Az exkluzóma, a legújabb ilyen alegység, a sejtplazmában található rekesz. Ez azért szokatlan, mert a legtöbb sejtmaggal rendelkező sejtben - amelyeket eukarióta sejteknek nevezünk - a DNS a sejtmagban található, és kromoszómákba csomagolódik.
Ehelyett az exkluzómában plazmidokba szerveződik - kis, kör alakú DNS-szálakba, amelyek a kromoszómáktól függetlenül képesek szaporodni - általában baktériumokban és más mikroszkopikus szervezetekben találhatók. Az új organellumban jelen lévő plazmidok egy része a sejten kívülről származik, míg mások a telomerekből - a kromoszómák végén lévő védősapkákból - származnak. Az ilyen telomer gyűrűk gyakran előfordulnak rákos sejtekben.
Felfedezésük az exklomerumban tehát arra utal, hogy a sejtek képesek azonosítani az idegen vagy már nem szükséges DNS-t, és azt a sejtmagból kilökni, a sejtplazmában lerakva a sejten kívülről származó plazmidokkal együtt. Ily módon az exkluzóma védő funkciót tölthet be, őrzi a sejt genetikai integritását.
"Ez az egyik legfontosabb higiéniai funkció, amelyet a sejtek a kromoszómák védelme érdekében végeznek" - mondta Ruth Kroschewski, az ETH Zürich Biokémiai Intézetének munkatársa a közleményben. "Azok a plazmidok, amelyeket nem lehet elválasztani, elméletileg beágyazódhatnak a kromoszómákba. Valószínűbb, hogy a vírusok vagy baktériumok nukleáris plazmid génjei fehérjékké alakulnak át, ami megzavarja a sejt fiziológiáját."
Úgy tűnik, az exkluzóma segít megakadályozni ezt, de még nem világos, hogy milyen más szerepet tölt be, bár Kroschewski feltételezése szerint a sejtek immunológiai memóriájában is szerepet játszhat.
Ismeretes, hogy egy fehérje képes megkötni DNS-t a sejtplazmában, esetleg gyulladást okozó hírvivő anyagok felszabadulását váltja ki, ami beindíthatja az immunválaszt. Ha ez a fehérje az exkluzómában lévő plazmidokhoz kötődne, az egy gyulladást elősegítő jelátviteli kaszkádot eredményezhet, ami az organellum család legújabb kiegészítését jelenti az autoimmun betegségekben:
"Ez megkönnyítheti az autoimmun válaszokat, például a szisztémás lupus erythematosus esetében" - magyarázta Kroschewski.
Az exkluzóma némi hasonlóságot mutat a sejtmaggal, mivel mindkettő membránba burkolt DNS-t tartalmaz, és így utalhat az eukarióta sejtek sejtmagjainak evolúciós eredetére. Kroschewski szerint az exkluzívum sokkal egyszerűbb, és "olyan résekkel rendelkezik, amelyek a magburkon csak a kialakulás korai szakaszában láthatók".
"Talán az exkluzóma segytségével történhet meg az első kísérlet a sejtmag előállítására" - veti fel.
Egyelőre ezek az elméletek elméletek maradnak, de a csapat reméli, hogy további kutatásokkal talán sikerül választ kapniuk a titokzatos új organellumról, valamint biológiai és evolúciós szerepéről.
A tanulmány a Molecular Biology of the Cell című folyóiratban jelent meg .
Olvasta már?
- D3-vitamin és rákkockázat: nemcsak a dózis, az adagolás gyakorisága is számít
- Karikó Katalin kapta meg az élettani-orvosi Nobelt: így emlékszik vissza tanítványára a mestere
- Teljesen más jelek jósolják meg a nőknél a szívinfarktust - akár hónapokkal előre megsejthető a baj
Nők segítségét kéri a Semmelweis a világ legnagyobb endometriózis-kutatásához
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
