A Z generáció karrierje sokszor tanulásból, munkából és többszöri szakmaváltásból áll.
- A fiatalabb generációk karrierútja egyre kevésbé egyenes vonalú, a szakmaválasztás nem feltétlenül szól egy életre.
- A munkaerőpiac gyors változása miatt a folyamatos tanulás, új tudás megszerzése létfontosságúvá vált.
- A 25–34 évesek többsége már a munkába állás után is továbbtanul, új készségeket és specializációkat sajátít el.
- A diploma önmagában már nem jelenti a tanulás végét, a képzési formák rugalmasan kombinálhatók.
- A Z generáció karrierje sokszor tanulásból, munkából és többszöri szakmaváltásból áll, a legfontosabb készség maga a tanulás lesz.
Egy diploma, egy szakma, egy munkahely évtizedeken át – a fiatalabb generációk számára egyre kevésbé ez jelenti a klasszikus karrierutat. A munkaerőpiac gyors változása és az új szakmák megjelenése miatt a folyamatos tanulás egyre inkább a karrier természetes részévé válik. A TanfolyamGURU szerint a jövőben nem feltétlenül egyetlen szakma kiválasztása, hanem az új tudás gyors megszerzésének képessége jelenthet versenyelőnyt.
Egy szakma már nem feltétlenül egy életre szól
A korábbi generációk számára természetes életpályának számított, hogy az iskola befejezése után munkába álltak, és a megszerzett szakmában akár évtizedeken keresztül dolgoztak. A fiatalabb generációknál azonban egyre kevésbé egyenes vonalú a karrier.
Egy pályakezdő ma olyan munkaerőpiacra érkezik, ahol néhány év alatt új munkakörök jelenhetnek meg, más feladatokat pedig részben automatizálhatnak vagy teljesen átalakíthatnak. Emiatt egyre nehezebb 18-20 évesen olyan szakmát választani, amely változatlan formában egy teljes karrieren keresztül biztos megélhetést jelent.
A fiatal felnőttek többsége továbbra is tanul
A változás egyik fontos jele, hogy a tanulás sokaknál nem ér véget az iskola vagy az egyetem befejezésével. A KSH felnőttképzési adatai szerint a 25–34 éves korosztály 66,3 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben a vizsgált időszakban. A KSH felnőttképzési adatfelvétele nemcsak a hagyományos iskolarendszerű oktatást vizsgálja, hanem a felnőttek képzésben való részvételét és önálló tanulási tevékenységét is.
Ez azért is figyelemre méltó, mert a 25–34 éves korosztály jelentős része már túl van az első végzettség megszerzésén és belépett a munkaerőpiacra. A tanulás tehát ebben az életkorban már sok esetben nem az első szakma megszerzéséről, hanem a meglévő tudás bővítéséről, specializációról vagy akár egy új karrierút előkészítéséről szól.
- A fiatalabb generációknál egyre kevésbé érdemes úgy gondolkodni a szakmaválasztásról, mint egy egész életre szóló döntésről. Sokkal fontosabbá válik az alkalmazkodóképesség. Lehet egy stabil alapszakmánk, de mellette új készségeket, specializációkat vagy akár teljesen új szakmát is elsajátíthatunk. A tanulás így nem egy lezárt életszakasz, hanem a karrier folyamatos része lesz – mondta Szabó Andrea, a TanfolyamGURU oktatási szakértője.
Diploma után is jöhet egy új képzés
A rugalmasabb karrierút azt is jelenti, hogy a különböző képzési formák már nem feltétlenül egymás alternatívái. Egy diploma mellé is kerülhet szakmai képzés, rövidebb tanfolyam vagy egy speciális készséget fejlesztő program.
A cél sok esetben nem egy újabb többéves végzettség megszerzése, hanem egy konkrét, a munkaerőpiacon használható tudás elsajátítása. Valaki például az eredeti szakmája mellett digitális, kommunikációs vagy vállalkozási ismereteket tanulhat, míg más néhány év munkatapasztalat után dönthet úgy, hogy teljesen új területre lép.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2025-ben a 25–34 évesek 32,6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A diploma tehát továbbra is fontos karrieralap lehet, de önmagában nem feltétlenül jelenti a tanulás végét.
A karrierváltás is természetesebbé válhat
A szemléletváltással együtt a szakmaváltás jelentése is átalakulhat. Míg korábban egy teljes pályamódosítás sokszor kényszerhelyzetnek vagy rendkívüli döntésnek számított, ma egy új képzettség megszerzése tudatos karrierépítési lépés is lehet.
- A mai fiataloknak valószínűleg nem azt a kérdést kell feltenniük maguknak, hogy melyik az az egy szakma, amelyet egész életükben végezni szeretnének. Sokkal inkább azt, hogy milyen tudásra van szükségük a következő karrierlépésükhöz. Ha így tekintünk a képzésekre, a szakmaváltás sem kudarc vagy újrakezdés, hanem a szakmai fejlődés egyik természetes állomása – tette hozzá Szabó Andrea.
A jövő egyik legfontosabb készsége maga a tanulás lehet
A gyors technológiai változás miatt nehéz pontosan megjósolni, milyen munkakörök lesznek keresettek tíz vagy húsz év múlva. Az viszont egyre biztosabbnak látszik, hogy a munkavállalóknak pályájuk során többször is új tudást kell majd elsajátítaniuk.
Ebben a környezetben a karrierbiztonságot sem feltétlenül az jelenti, hogy valaki talál egy szakmát, amely mellett évtizedekig kitart. Sokkal inkább az, hogy képes felismerni a változásokat, és szükség esetén új készségekkel alkalmazkodni hozzájuk.
A TanfolyamGURU szerint ezért a fiatalok számára a képzések kiválasztásakor egyre fontosabb szempont lehet a rugalmasság, a gyakorlati használhatóság és az, hogy a megszerzett tudás hogyan illeszthető be a már meglévő tapasztalataik mellé.
A Z generáció karrierje így várhatóan kevésbé hasonlít majd egy előre kijelölt útra. Inkább egymásra épülő állomásokból állhat: tanulásból, munkából, továbbképzésből, specializációból és akár többszöri szakmaváltásból.
A Z generáció nem motiválatlan: ilyen valójában a mai fiatalok helyzete
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
