Három ok, amiért egyre több magyar keresné a gyógyulást külföldön
Egy új kutatás szerint a magyarok kétharmada külföldön keresné a gyógyulást egy súlyos betegség esetén. Három oka is vannak ennek véleménynek:
- 1 a fejlettebb technológia és korszerűbb kórházak,
- 2 az idehaza nem elérhető terápiák,
- 3 és a nagyobb tapasztalat a ritka betegségek kezelésében.
Már nemcsak a hazai magánegészségügy térnyeréséről beszélhetünk, hanem arról is, hogy egyre többen választanák a külföldi gyógykezelést – derült ki az NN Biztosító kutatásából. A 18-69 éves korosztály 67 százaléka szerint segítséget jelentene a külföldi gyógykezelés egy súlyos betegség esetén, és különösen a fiatalabbak, főleg a Z-generáció nyitott erre. A kutatás azt is megválaszolta, miért vonzó a külhoni gyógyulás lehetősége.
A Magyarországon élő 18–69 éves internethasználók 67 százaléka gondolja jó lehetőségnek, ebből 28 százalék kifejezetten nagy segítségnek tartaná a külföldi kezelések elérhetőségét az NN Biztosító kutatása* szerint. A felmérésben részt vevő válaszadók mindössze 14 százaléka utasítja el teljesen annak gondolatát, hogy az ország határain kívül gyógyuljon.
Miért mennének külföldre a magyar betegek?
A hazai egészségügyi ellátással szemben a legnagyobb előnyt a külföldi (javarészt nyugati országokban elérhető), fejlettebb technológia és a kórházak korszerű felszereltsége jelenti, amit közel minden második válaszadó (48%) említett. Sokan az innovatív, Magyarországon még nem elérhető terápiák miatt (39%) választanák a külföldi gyógykezelést, míg a válaszadók 29 százaléka azt hangsúlyozta, hogy külföldön nagyobb a tapasztalat bizonyos ritka betegségekkel kapcsolatban.
Súlyos félelmek
A külföldi gyógykezelés iránti nyitottság azzal párosul, hogy a magyar felnőttek 83 százaléka tart attól, hogy a következő 10–15 évben súlyos betegséggel kell szembenéznie. A legnagyobb félelmeket a daganatos betegségek (47%), a szív- és érrendszeri problémák (39%) és a mozgásszervi panaszok (35%) váltják ki. Akik már átestek valamilyen komolyabb betegségen, a kutatásban arról számoltak be, hogy a kezelésük, felépülésük nemcsak testi és lelki, hanem anyagi szempontból is súlyosan megterhelő volt: átlagosan 505 ezer forint közvetlen kiadással és további 610 ezer forint jövedelemkieséssel kellett a súlyos betegség ideje alatt számolniuk.
Akadályok
Bár sokan a külföldi kezelésekben látnák a gyógyuláshoz vezető biztosabb utat, a tetemes költség mellett bizonyos gyakorlati nehézségek is felmerülnek a külhoni ellátás lehetőségével kapcsolatban. A leggyakrabban felmerülő akadályt a megkérdezettek körében a kontrollvizsgálatokkal összefüggő többszöri utazás (40%) jelenti, amit a nyelvi és kommunikációs akadályok (37%), az utazással járó megterhelés és kockázat (34%), az adminisztrációs bonyodalmak (32%) és az utógondozás nehézkessége (30%) követnek.
„Az aggasztó egészségügyi statisztikákat és az egyre erősödő igényt látva teljesen új egészségbiztosítási termékekre van szükség az egészségbiztosítási piacon is. Már nemcsak a hazai magánellátás finanszírozására, hanem egyes súlyos betegségek esetén a külföldi gyógykezelésre szóló szolgáltatások iránt is egyre nagyobb a kereslet legyen szó rosszindulatú daganatos betegség kórházi kezeléséről, szívműtétről, idegsebészeti műtétről vagy épp élődonoros szervátültetésről. Az ilyen szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás választ ad a legfőbb aggályokra: fedezni tudja a kezelés és utazás költségeit, leveszi a szervezési és adminisztratív terheket is a biztosított válláról, sőt, a nyelvtudás hiánya sem lehet akadálya a gyógyulásnak” – mondja Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Amikor mégis külföld
A kisebb, gyorsan kezelhető problémák esetén a többség, a kutatás szerint, maradna az állami egészségügyben (65%). Az állami egészségügy kihívásai miatt a magánegészségügy egyre népszerűbb idehaza is, a magánellátást főleg diagnosztikai vizsgálatokra (51%) és kisebb műtétekre (45%) vennék igénybe. A külföldi gyógykezelés viszont akkor kerül előtérbe, amikor nagyobb műtétekről (11%) vagy súlyos, hosszabb lefolyású betegségekről (19%) van szó – vagyis amikor minden esély számít a gyógyulásra.
* A kutatás az NN Biztosító megbízásából készült. A felmérés reprezentatív a 18-69 éves magyar internetező felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. Az adatgyűjtés 2025 februárjában zajlott, 1000 fő részvételével online.
Így veheti igénybe magyarként az osztrák egészségügyi ellátást
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
