Az otthoni hospice ellátásban részesülő betegek közül mindössze 5 jut olyan szolgáltatóhoz, ahol a teljes szakmai team elérhető.
- Magyarországon naponta átlagosan 140 beteg hal meg, akinek szüksége lenne hospice ellátásra, de közülük csak 11-en részesülnek otthoni hospice ellátásban.
- Az otthoni hospice ellátásban részesülő betegek közül mindössze 5 jut olyan szolgáltatóhoz, ahol a teljes szakmai team elérhető.
- 2025-ben a szolgáltatók mindössze 21%-a jelentett valamennyi előírt szakmából ellátási tevékenységet, és csupán az ellátások 42%-ában működött multidiszciplináris team.
- A kutatás szerint nem állnak rendelkezésre pontos adatok az ellátás minőségéről, mivel hiányoznak az adminisztratív nyilvántartások, dokumentációs auditok és rendszeres szakmai ellenőrzések.
- A jelentés javasolja, hogy vezessenek be országos benchmarking-folyamatot és kötelezővé tegyék az ellátási naplók rögzítését az EESZT-ben a minőség javítása és átláthatóság érdekében.
Magyarországon naponta átlagosan 140 olyan beteg hal meg, akinek állapota indokolhatná a hospice ellátást, közülük azonban mindössze 11-en részesülnek haláluk előtt otthoni hospice ellátásban. Az ellátottak közül pedig csupán 5 beteg kerül olyan szolgáltatóhoz, ahol rendelkezésre áll a jogszabályban előírt teljes szakmai team – állapítja meg Szöllősi Melinda, az ELTE Szociológia Doktori Iskola Társadalom- és Szociálpolitika Program doktorjelöltjének új kutatási jelentése.
A közelmúltban számos közéleti megszólalás foglalkozott a hazai hospice ellátórendszer működésével és felülvizsgálatának szükségességével, a téma pedig a Parlamentben is napirendre került. Szöllősi Melinda új kutatási jelentése, amely A magyarországi otthoni hospice ellátás politikai gazdaságtana címmel jelent meg az ELTE Digitális Intézményi Tudástárában (EDIT), az élénk szakmai és közéleti párbeszéd tükrében különösen aktuális.
„A téma empirikus vizsgálata kiemelten fontos, hiszen az otthoni hospice ellátás tényleges működéséről rendelkezésre álló pontos adatok nélkül az eutanázia kérdése is elsősorban filozófiai és etikai szempontból értelmezhető” – hangsúlyozza a kutató.
A kutatás KSH-adatokra, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános és kutatási célra kikért adataira, valamint a szolgáltatók közül a gazdasági társaságok kötelező beszámolóira támaszkodik.
Eredményei szerint 2025-ben 5.974 beteg kapott otthoni hospice ellátást, közülük 4.035-en haltak meg az ellátás időtartama alatt. Ez napi átlagban 11 beteget jelent. A kutató számításai szerint ugyanakkor naponta mintegy 140 olyan beteg hal meg Magyarországon, akinek szüksége lenne hospice ellátásra.
A jelentés arra is rámutat, hogy 2025-ben a szolgáltatók mindössze 21 százaléka jelentett valamennyi előírt szakmából ellátási tevékenységet. Az országos otthoni hospice ellátás 42 százalékában állt rendelkezésre a teljes multidiszciplináris team, míg az ellátás 58 százalékában ez nem teljesült. A rendelkezésre álló adatokból végzett vetítés alapján a naponta otthoni hospice ellátásban részesülő 11 beteg közül átlagosan 5 kerül olyan szolgáltatóhoz, ahol a jogszabályban előírt szakmai team legalább elérhető. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a team minden tagja ténylegesen részt vesz az adott beteg ellátásában.
A kutatásból az is kiderül, hogy a jelenlegi adminisztratív adatok alapján nem lehet pontosan megállapítani, hogy a betegek milyen minőségű ellátást kaptak, mikor kerültek be a rendszerbe, milyen gyakran látogatta őket a szolgáltató, illetve részt vett-e az ellátásukban orvos és a team többi tagja. Az ellátórendszer teljesítményének értékeléséhez ezért rendszeres szakmai ellenőrzésekre és dokumentációs auditokra lenne szükség.
Szöllősi Melinda szerint nagy szükség lenne egy gyors, országos benchmarking-folyamat bevezetésére, valamint arra, hogy az ellátási naplókat kötelező legyen feltölteni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). Ezek az intézkedések ugyanis új jogalkotás és jelentős többletfinanszírozás nélkül is javíthatnák az adatok megbízhatóságát, az ellátás átláthatóságát, minőségét és a betegek hozzáférési esélyeit.
Méltóság az élet végén: országos kutatás mérte fel a hospice-ellátás társadalmi megítélését
- A jogosultak alig 8 százaléka részesül otthoni hospice ellátásban
- „A beteg szeme elárulja, mi fog történni” – mit lát egy hospice munkatárs a halál előtti órákban?
- Miről beszéljünk az utolsó napokban? Így törjük meg a csendet a haldokló ágya mellett
- Méltóság az élet végén: országos kutatás mérte fel a hospice-ellátás társadalmi megítélését
- Mi történik a halál előtt? Jelek, hogy valaki már indulni készül
- Új korszak a daganatos betegek ellátásában: komplex palliatív központ épül a Korányiban
Gyakran ismételt kérdések az otthoni hospice ellátásról
Mi az otthoni hospice ellátás?
Az otthoni hospice ellátás olyan egészségügyi és szociális támogatást nyújt, amelynek célja az élet végén járó, jellemzően gyógyíthatatlan, előrehaladott állapotú betegek életminőségének javítása. Az ellátás a tünetek enyhítésére, a beteg komfortjára és a hozzátartozók támogatására is kiterjedhet.
Hány beteg részesült otthoni hospice ellátásban Magyarországon 2025-ben?
A kutatási jelentés szerint 2025-ben 5974 beteg kapott otthoni hospice ellátást Magyarországon. Közülük 4035 beteg halt meg az ellátás időtartama alatt.
Hány betegnek lenne szüksége hospice ellátásra naponta Magyarországon?
A kutatás számításai szerint naponta mintegy 140 olyan beteg hal meg Magyarországon, akinek állapota indokolhatná a hospice ellátást. Ehhez képest átlagosan mindössze 11 beteg részesül naponta otthoni hospice ellátásban.
Hány beteg jut teljes szakmai teamhez az otthoni hospice ellátásban?
A jelentés alapján a naponta otthoni hospice ellátásban részesülő mintegy 11 beteg közül átlagosan 5 beteg kerül olyan szolgáltatóhoz, ahol legalább elérhető a jogszabályban előírt teljes szakmai team. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a team valamennyi tagja ténylegesen részt is vesz az adott beteg ellátásában.
Milyen szakemberekből áll az otthoni hospice multidiszciplináris team?
A hospice ellátás szakmai teamje több különböző terület szakembereinek együttműködésére épülhet. A cél az, hogy a beteg testi, lelki, szociális és egyéb szükségletei összehangoltan jelenjenek meg az ellátásban. A kutatás azt vizsgálta, hogy a szolgáltatóknál rendelkezésre állnak-e a jogszabályban előírt szakmai kompetenciák.
A magyarországi otthoni hospice szolgáltatók hány százalékánál érhető el a teljes szakmai team?
A jelentés szerint 2025-ben a szolgáltatók mindössze 21%-a jelentett valamennyi előírt szakmából ellátási tevékenységet. Országos szinten az otthoni hospice ellátások 42%-ában állt rendelkezésre a teljes multidiszciplináris team.
Mit jelent az, hogy multidiszciplináris hospice team?
A multidiszciplináris team azt jelenti, hogy a beteg ellátásában több különböző szakmai terület képviselői működhetnek együtt. Ez azért fontos, mert az életvégi ellátásban nem kizárólag az orvosi vagy ápolási szempontok számítanak, hanem a beteg és családja komplex szükségletei is.
Megállapítható a jelenlegi adatokból, hogy milyen minőségű hospice ellátást kapnak a betegek?
A kutatás szerint nem lehet pontosan megállapítani az ellátás minőségét a jelenlegi adminisztratív adatok alapján. Hiányoznak többek között olyan részletes adatok, amelyekből megállapítható lenne, mikor került be a beteg az ellátásba, milyen gyakran látogatták, illetve ténylegesen részt vett-e az ellátásban az orvos és a szakmai team többi tagja.
Miért fontosak a dokumentációs auditok és a szakmai ellenőrzések?
A rendszeres szakmai ellenőrzések és dokumentációs auditok segíthetik annak vizsgálatát, hogy az ellátás a szakmai és jogszabályi követelményeknek megfelelően történik-e. Emellett megbízhatóbb képet adhatnak az ellátás tényleges működéséről és minőségéről.
Mi az EESZT szerepe az otthoni hospice ellátásban?
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) a kutatási jelentésben azért jelenik meg, mert a szerző javaslata szerint az ellátási naplók kötelező rögzítése az EESZT-ben javíthatná az adatok megbízhatóságát és az ellátás átláthatóságát. Ez pontosabb képet adhatna arról is, hogy ténylegesen milyen szolgáltatásokat kapnak a betegek.
Mi az a benchmarking az egészségügyben?
A benchmarking olyan összehasonlító értékelési folyamat, amelynek során az egyes szolgáltatók vagy ellátási területek teljesítményét egységes szempontok alapján vizsgálják és hasonlítják össze. A kutatási jelentés egy országos benchmarking-folyamat bevezetését javasolja az otthoni hospice ellátás átláthatóságának és minőségének javítására.
Milyen problémákra hívja fel a figyelmet a kutatási jelentés?
A jelentés többek között az otthoni hospice ellátáshoz való hozzáférés korlátozottságára, a teljes szakmai team hiányára, valamint az ellátás minőségének mérését nehezítő adat- és ellenőrzési hiányosságokra hívja fel a figyelmet.
Milyen intézkedésekkel javítható az otthoni hospice ellátás átláthatósága?
A kutatás többek között egy országos benchmarking-folyamat bevezetését, az ellátási naplók EESZT-ben történő kötelező rögzítését, rendszeres szakmai ellenőrzéseket és dokumentációs auditokat javasol. Ezek az intézkedések a jelentés szerint új jogalkotás és jelentős többletfinanszírozás nélkül is javíthatják az adatok megbízhatóságát és az ellátás átláthatóságát.
Ki készítette a kutatási jelentést az otthoni hospice ellátásról?
A kutatási jelentést Szöllősi Melinda, az ELTE Szociológia Doktori Iskola Társadalom- és Szociálpolitika Program doktorjelöltje készítette. A jelentés címe: A magyarországi otthoni hospice ellátás politikai gazdaságtana.
Milyen adatokra támaszkodott a kutatás?
A kutatás a KSH adatait, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános és kutatási célra kikért adatait, valamint az otthoni hospice szolgáltatók közül a gazdasági társaságok kötelező beszámolóit használta fel.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
