Egy szegedi gyógyszerész egyedülálló megoldása nemcsak a betegeknek jelent megoldást, de az államkasszának is sok pénzt spórolhat.
- Magyarország településeinek 47 százalékában nincs patika, így sokan nehezen jutnak gyógyszereikhez.
- Dr. Jánossy Kinga, a Gyógyszerész a Háznál program alapítója, a betegek otthoni ellátására kínál megoldást.
- A programban gyógyszerészek személyesen viszik ki a gyógyszereket, tanácsot adnak, és figyelik a terápia sikerességét.
- Ez különösen fontos idősek és mozgásukban korlátozott betegek esetén, mivel így elkerülhetők a gyógyszerhasználati hibák.
- A projekt évi 18 millió forintos állami megtakarítást hozhat 300 beteg után a terápiák helyes utánkövetésével.
A magyar települések 47 százalékában nincs patika, az ott élők kénytelenek autóba, buszra vagy vonatra szállni, ha ki szeretnék váltani a gyógyszereiket. Már ha tudnak, hiszen rengeteg olyan ember él, aki életkora vagy egészségügyi állapota miatt még a lakóhelyén működő gyógyszertárba sem tud eljutni. Világszerte szeptember 25-én ünneplik a gyógyszerészek napját – de mi lenne, ha a gyógyszerész nem csak a patika pultja mögött állva várná a beteget, hanem amikor szükséges, el is menne hozzá? Egy szegedi gyógyszerész kilenc éve erre a kérdésre keresi a választ.
- Mintegy 800 ezer magyar ember számára komoly nehézséget jelent, ha ki kell váltani az orvos által felírt gyógyszereket, mert a lakhelyükön nincsen patika. A települések 47 százaléka ilyen kistelepülés, ahol nem éri meg gyógyszertárat működtetni – hívja fel a figyelmet a gyógyszerészek világnapján Dr. Jánossy Kinga, a Gyógyszerész a Háznál elnevezésű, díjnyertes magyar egészségügyi innováció ötletgazdája és alapítója.
Rajtuk kívül rengeteg olyan ember él, aki kora vagy egészségügyi állapota miatt nem tudja kiváltani a gyógyszereit.
- Van olyan betegünk, aki Szegeden, egy tízemeletes panelházban lakik. Bár a ház egyik földszinti üzlethelyiségében egy patika működik, ő az állapota miatt oda sem tud lejutni – mondja a gyógyszerész, aki az elmúlt kilenc évben rengeteg tapasztalatot szerzett arról, milyen problémákat okozhat, ha egy beteg számára nehézséget jelent beszerezni a gyógyszert.
- Évek óta egy falusi patikában dolgozom, ahol megtapasztaltam, hogy az emberek a gyógyszertárban állva nem szívesen teszik fel a kérdéseiket, viszont négyszemközt igen. Elkezdtem egy olyan megoldáson gondolkodni, amely egyrészt segítséget nyújt azoknak, akik lakóhelyük, koruk vagy betegségük miatt nem tudnak elmenni a gyógyszertárba, ugyanakkor valóban élő kapcsolatot teremt a gyógyszerész és a beteg között – magyarázza.
Először a Kunbajaközeli tanyavilágban kezdte felmérni a helyzetet, ma pedig már több mint 300 Csongrád-Csanád megyei beteghez jár ki kollégájával együtt. Magukkal viszik a gyógyszereket, részletesen elmagyarázzák az alkalmazás szabályait, alaposan átnézik a különböző szakorvosok által felírt készítményeket, és hónapról hónapra figyelemmel követik a terápia alakulását. Mindezt ingyen, és természetesen a megfelelő szakmai, jogi és adatvédelmi szabályoknak megfelelően. Fontos ugyanis, hogy vényköteles gyógyszert kizárólag gyógyszerész vagy gyógyszertári szakasszisztens szállíthat ki, futár nem.
Ki ellenőrzi, hogy az idős beteg bevette-e a gyógyszert?
Dr. Jánossy Kinga tapasztalatai szerint az idős, beteg emberek esetében különösen fontos lenne a gyógyszerész szerepe. Ha a rokon, a szomszéd vagy a szociális gondozó váltja ki a készítményeket, nem mindig jut el az alkalmazás helyes módja a beteghez, máskor veszélyes gyógyszer-kölcsönhatások vagy egészen banálisnak tűnő félreértések okoznak gondot, amelyekre a patikában nem derül fény.
- Egy szociális szakember jelezte, hogy az idős bácsi, akihez kijár, szédül, kifejezetten tompának érzi magát. Kiderült, hogy izomlazítót szed, amit érdemes este bevenni, mert könnyen okozhat szédülést, tompultságot. Ő azonban ezt nem tudta, reggel vette be, és egész nap szédült, el is esett – említ egy példát, kiemelve: ha az idős beteg mellett a gondozón kívül van egy gyógyszerész, aki hónapról hónapra felhívja a figyelmet arra, melyik gyógyszer mire való, hogyan kell szedni, ilyen nem fordul elő.
- Ez jól mutatja, milyen hasznos, ha a szociális szakember és a gyógyszerész együtt dolgozik: így nemcsak a beteg jár jobban, hanem az egész ellátórendszer is. A mostani gyakorlat azonban a problémát csak szociális kérdésként kezeli, miközben a szükséges szakértelem hiányában többet árthat, mint amennyit segít – mondta a szakgyógyszerész.
300 beteg utánkövetése évi 18 millió forintos megtakarítást jelent
Világszerte szeptember 25-én ünneplik a gyógyszerészek világnapját – arról azonban kevés szó esik, mennyi pénzt tudnának spórolni a szakemberek az államnak, ha lenne lehetőségük utánkövetni a betegek gyógyszeres terápiáját.
Pedig az elmúlt években több ilyen kutatás készült, szakemberek azt vizsgálták meglévő, a világ különböző pontjairól származó felmérések alapján, hogy csökkenti-e a gyógyszerköltségeket, ha a beteg ellátásában a gyógyszerészek hangsúlyosan jelen vannak. Az eredmények egyértelműen alátámasztották ezt.
Jánossy Kinga kísérletet tett arra, hogy számszerűsítse a gyógyszerészi tanácsadás és felügyelet valódi értékét a hazai körülmények között. Úgy számol, itthon 300 betegenként körülbelül évi 18 millió forintot lehet megspórolni azzal, ha a gyógyszerészek utánkövetik a betegek terápiáját.
- A nem megfelelően szedett gyógyszerek, az előírt hatást ki nem váltott terápiák, valamint a káros gyógyszer-kölcsönhatások miatt az állami egészségbiztosító jelentős forrásokat veszít, hiszen a támogatott gyógyszerek nem hasznosulnak, a betegek állapota pedig romlik – magyarázza.
Fontos változás: gyökeresen átalakul a gyógyszertámogatási rendszer
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
