Miközben nemzetközi szinten évek óta alig változik a mentális jóllét megítélése, Magyarországon tovább romlott a helyzet.
STADA Health Report 2026* mentális egészséggel kapcsolatos főbb megállapításai:
- Magyarországon harmadik éve romlik a mentális egészség megítélése: 2024-ben 48, 2025-ben 44, 2026-ban már csak 43 százalék értékelte jónak mentális egészségét. A nemzetközi átlag idén 64 százalék.
- Magyarországon mérték a legalacsonyabb értéket a húsz vizsgált ország közül. A lista élén Románia (84%), Bulgária (78%) és Szerbia (74%) áll.
- A magyar 18-24 évesek mindössze 27 százaléka érzi jónak mentális egészségét, ami szintén a legalacsonyabb arány a húsz ország között. A bolgár fiatalok körében 81, a román fiatalok körében pedig 79 százalék ez az arány.
- A magyar fiatalok körében erősebb az igény a mentális egészség támogatására: 36 százalékuk az egészségügy három legfontosabb fejlesztendő területe közé sorolta ezt, szemben a teljes magyar lakosság 18 százalékával.
Az október 10-i mentális egészség világnapja alkalmából közzétett STADA Health Report 2026 adatai alapján különösen figyelemre méltó a fiatal felnőttek helyzete: a 18-24 éves magyaroknak mindössze 27 százaléka érzi úgy, hogy mentálisan jól van. A húsz vizsgált ország egyikében sem mértek ilyen alacsony arányt ebben a korosztályban.
Október 10-én, a mentális egészség világnapján világszerte nagyobb figyelem irányul arra, hogyan érezzük magunkat lelkileg. A STADA Health Report több éve követi a lakosság egészséggel kapcsolatos attitűdjeit, az adatokból Magyarország esetében kedvezőtlen tendencia rajzolódik ki.
Míg a vizsgált országokban az elmúlt három évben gyakorlatilag változatlan maradt azok aránya, akik jónak ítélik saját mentális egészségüket – 2024-ben 65, 2025-ben és 2026-ban egyaránt 64 százalék –, Magyarországon ugyanez az arány 48-ról előbb 44, majd 43 százalékra csökkent. Így míg 2024-ben 17 százalékpont választotta el a magyar eredményt a nemzetközi átlagtól, idén már 21 százalékpont a különbség.
Az eltérés akkor is szembetűnő, ha a skála másik végét nézzük. A vizsgált országokban átlagosan 9 százalék értékeli kimondottan rossznak a mentális egészségét, Magyarországon azonban több mint minden ötödik ember, 22 százalék nyilatkozott így. A kifejezetten jó mentális állapotról beszámolók aránya jóval alacsonyabb nálunk: míg nemzetközi szinten 21 százalék mondja azt, hogy nagyon jó a mentális egészsége, Magyarországon mindössze 10 százalék.
A saját mentális egészségüket jónak értékelők aránya a 20 vizsgált országban – teljes lakosság (STADA Health Report 2026)
1. Románia – 84%
2. Bulgária – 78%
3. Szerbia – 74%
4. Üzbegisztán – 73%
5. Svájc – 71%
6. Litvánia – 70%
7. Franciaország, Olaszország – 69%
8. Egyesült Királyság – 65%
9. Írország – 63%
10. Ausztria – 61%
11. Kazahsztán, Németország – 60%
12. Belgium – 59%
13. Portugália, Spanyolország – 57%
14. Lengyelország – 56%
15. Csehország – 53%
16. Szlovákia – 50%
17. Magyarország – 43%
A fiatal felnőttek vannak a legnehezebb helyzetben
A magyar eredmények mögött jelentős életkori különbségek húzódnak meg. A legkedvezőbben a 35-44 évesek ítélik meg mentális egészségüket: 52 százalékuk mondja azt, hogy jól van. Az 55-69 évesek körében 48, a 45-54 éveseknél 43, a 25-34 éveseknél pedig 42 százalék ez az arány.
A vizsgált korcsoportok között a legfiatalabbak és a legidősebbek azonban ennél lényegesen alacsonyabb arányban értékelik jónak a mentális egészségüket: a 70 év felettieknek 31 százaléka, a 18-24 éveseknek pedig mindössze 27 százaléka. Vagyis a fiatal felnőttek körében még az egyébként is alacsony, 43 százalékos magyar átlagnál 16 százalékponttal kevesebben érzik úgy, hogy mentálisan jól vannak.
Életkori sajátosság?
A saját mentális egészségüket jónak értékelők aránya a 20 vizsgált országban – 18-24 évesek (STADA Health Report 2026)
1. Üzbegisztán – 83%
2. Bulgária – 81%
3. Románia, Svájc – 79%
4. Szerbia – 68%
5. Litvánia – 67%
6. Írország – 57%
7. Spanyolország – 55%
8. Belgium, Kazahsztán – 54%
9. Olaszország – 52%
10. Franciaország – 51%
11. Ausztria – 49%
12. Csehország, Egyesült Királyság, Szlovákia – 45%
13. Lengyelország – 44%
14. Németország – 43%
15. Portugália – 39%
16. Magyarország – 27%
A fiatalok kedvezőtlenebb mentális jólléte több vizsgált országban is megfigyelhető: a húsz ország többségében a 18-24 évesek az országos átlagnál kisebb arányban értékelik jónak mentális egészségüket. Az országok közötti különbségek ugyanakkor jelentősek, és arra is találunk példát, hogy a fiatalok az országos átlagnál kedvezőbben ítélik meg saját mentális állapotukat.
Magyarország helyzete azért különösen figyelemre méltó, mert a vizsgált országok között nálunk a legalacsonyabb mind az országos érték, mind a fiatal felnőttek eredménye. A 18-24 éves magyarok 27 százalékos értéke a következő legalacsonyabb eredménynél 12 százalékponttal alacsonyabb: Portugáliában a fiatalok 39 százaléka érzi jónak mentális egészségét. Németországban 43, Lengyelországban 44, Csehországban és Szlovákiában 45, Ausztriában 49 százalék ez az arány. Romániában is elmarad a fiatalok eredménye az ország átlagától, de ott eleve a legmagasabb az átlag (84%), és a fiatal felnőttek 79 százaléka számol be jó mentális egészségről, azaz közel háromszor annyi fiatal van jól, mint Magyarországon.
Három vizsgált országban pedig éppen fordított a helyzet. Bulgáriában a 18-24 évesek 81 százaléka értékeli jónak mentális egészségét, szemben a 78 százalékos országos átlaggal. Svájcban a fiatalok 79 százalékos eredménye 8 százalékponttal haladja meg az országos értéket, Üzbegisztánban pedig 83 százalékuk érzi magát mentálisan jól, miközben az országos átlag 73 százalék.
„A magyarok mentális egészsége összességében is aggodalomra ad okot, a fiatal felnőttek helyzete pedig különösen kedvezőtlen. Ugyanakkor biztató, hogy a 18-24 évesek körében jóval erősebben jelen van az igény a mentális egészség támogatására: 36 százalékuk sorolta ennek fejlesztését az egészségügy három legfontosabb feladata közé, szemben a teljes lakosság 18 százalékával. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok már felismerik a mentális egészség támogatásának fontosságát. Az egészségügy feladata, hogy erre nagyobb hangsúlyt kapó megelőzéssel és könnyen elérhető mentális egészségügyi támogatással válaszoljon” – tette hozzá dr. Váradi György.
*A kutatásról:
A STADA Health Report 2026 a STADA megbízásából a Human8 által készített reprezentatív online tanulmány. A kutatás anonim módon zajlott 2026 februárja és márciusa között.
Mintanagyság: körülbelül 20 000 válaszadó Európa-szerte és azon túl is az alábbi 20 országból: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Kazahsztán, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Üzbegisztán.
A felmérés reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.
Ez a 7 gyakori mondat arra utalhat, hogy valaki elégedetlen az életével
- A depresszió egyik árulkodó jele lehet, ha ez a 4 dolog hirtelen elmarad
- Ezért nem akarunk néha találkozni a régi osztálytársainkkal - a pszichológia szerint ennek nyomós oka van
- Nem akar puszit adni? Nem árulkodik, hanem segítséget kér? 6 történet, amit minden felnőttnek látnia kellene
- Nem a szociális akkumulátora merül le – ez történik valójában, amikor elfárad az emberektől
- Ismer valakit, aki baj esetén mindig másra mutogat? Ez állhat a viselkedése mögött
- A gyermekkori traumák három generáción át is nyomot hagyhatnak – ezt mutatja egy új magyar kutatás
Gyakori kérdések a depresszióról
Mi a depresszió?
A depresszió nem egyszerűen rosszkedvet vagy átmeneti szomorúságot jelent, hanem olyan állapot, amely tartósan befolyásolhatja a hangulatot, a gondolkodást, az alvást, az étvágyat, az energiaszintet és a mindennapi tevékenységek elvégzését. Az érintett elveszítheti az érdeklődését olyan dolgok iránt is, amelyek korábban örömet okoztak neki.
A tünetek súlyossága nagyon különböző lehet. Van, aki továbbra is képes dolgozni és ellátni a napi feladatait, miközben jelentős belső nehézségekkel küzd, másnál a depresszió olyan súlyossá válhat, hogy a legegyszerűbb teendők elvégzése is komoly erőfeszítést igényel.
Honnan lehet tudni, hogy valaki csak rosszkedvű, vagy depressziós?
Mindenkinek lehetnek rosszabb napjai, és egy veszteség, csalódás vagy nehéz élethelyzet természetes módon járhat szomorúsággal. Depresszió esetén azonban a tünetek tartósabbak, és jelentősen befolyásolhatják a mindennapi életet.
A depresszió diagnózisánál fontos szempont, hogy a tünetek jellemzően a nap nagy részében, szinte minden nap jelen vannak legalább két héten keresztül. Nemcsak a lehangoltság lehet jellemző: az érdeklődés és az örömérzés elvesztése ugyancsak alapvető tünet lehet.
A diagnózist azonban nem érdemes önmagunknak felállítani. Ha a hangulati változás tartós, megnehezíti a munkát, a tanulást, az emberi kapcsolatokat vagy a mindennapi feladatokat, érdemes szakemberhez fordulni.
Milyen testi tünetei lehetnek a depressziónak?
A depresszió nem kizárólag lelki tüneteket okozhat. Jelentkezhet fáradtság, energiahiány, alvászavar, étvágy- vagy testsúlyváltozás, valamint különböző testi panaszok is. Egyesek nehezebben alszanak el, éjszaka többször felébrednek vagy túl korán ébrednek, mások éppen a megszokottnál jóval többet alszanak.
A mozgás és a beszéd is lelassulhat, de ennek ellenkezője, nyugtalanság és fokozott feszültség is előfordulhat. A depresszióhoz olyan testi fájdalmak vagy panaszok is társulhatnak, amelyekre nem mindig található egyértelmű fizikai magyarázat. Éppen ezért előfordul, hogy valaki először nem is hangulati problémával, hanem például tartós fáradtság vagy más testi panasz miatt fordul orvoshoz.
Lehet valaki depressziós akkor is, ha látszólag jól működik?
Igen. A depresszió nem mindenkinél ugyanúgy látható kívülről. Valaki továbbra is eljárhat dolgozni, találkozhat másokkal, elláthatja a családját, sőt akár vidámnak is tűnhet, miközben jelentős depressziós tüneteket él át.
Ezért nem lehet pusztán a külső viselkedés alapján eldönteni, hogy valaki depressziós-e. A „hiszen mindig mosolyog” vagy „rendesen végzi a munkáját” nem zárja ki a problémát.
Mi okozza a depressziót?
Általában nincs egyetlen olyan ok, amely minden esetet megmagyarázna. A kialakulásában biológiai, öröklött, pszichológiai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.
A kockázatot növelhetik például bizonyos megterhelő vagy traumatikus életesemények, súlyos vagy tartós betegségek, illetve a családi halmozódás. Egyes gyógyszerek és testi betegségek szintén okozhatnak a depresszióhoz hasonló tüneteket. Emiatt a kivizsgálás során az orvos szükség esetén ezek lehetőségét is mérlegeli.
Örökölhető a depresszió?
A családi halmozódás növelheti a depresszió kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy akinek depressziós közeli hozzátartozója van, annál biztosan kialakul a betegség.
Nem egyetlen „depressziógén” határozza meg, hogy valaki megbetegszik-e. Az öröklött hajlam mellett az életkörülmények, a megterhelő események és számos más tényező is befolyásolhatja a kockázatot.
Elmúlhat a depresszió magától?
Előfordulhat, hogy a tünetek idővel enyhülnek, de nem érdemes arra építeni, hogy a depresszió biztosan magától rendeződik. Kezelés nélkül hosszabb ideig fennmaradhat, súlyosbodhat, illetve jelentősen ronthatja az életminőséget.
A megfelelő kezelés sok embernél jelentős javulást eredményezhet. Minél súlyosabbak vagy tartósabbak a tünetek, annál fontosabb szakember segítségét kérni.
Hogyan állapítják meg, hogy valaki depressziós?
Nincs egyetlen vérvizsgálat vagy képalkotó vizsgálat, amely önmagában kimutatná a depressziót. A diagnózis alapja a tünetek, azok időtartamának és súlyosságának, valamint a mindennapi életre gyakorolt hatásuknak a részletes felmérése.
Az orvos arra is kíváncsi lehet, hogyan alszik az érintett, megváltozott-e az étvágya, mennyi energiája van, képes-e koncentrálni, illetve hogyan változott az érdeklődése és a hangulata. Bizonyos esetekben laborvizsgálatra is szükség lehet, hogy kizárjanak olyan testi problémákat, amelyek depresszióhoz hasonló panaszokat okozhatnak.
Hogyan kezelhető a depresszió?
A kezelés az állapot súlyosságától, a tünetektől és az egyéni körülményektől függ. A legfontosabb kezelési lehetőségek közé tartozik a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés, amelyeket bizonyos esetekben együtt alkalmaznak.
A pszichoterápia során az érintett szakember segítségével dolgozhat többek között a gondolkodási és viselkedési mintákon, a nehéz élethelyzetek kezelésén és a problémamegoldási stratégiákon. Többféle pszichoterápiás módszer létezik, ezek közül az egyik gyakran alkalmazott megközelítés a kognitív viselkedésterápia.
A súlyos vagy más kezelésekre nem megfelelően reagáló depresszió esetén további kezelési lehetőségek is szóba kerülhetnek, amelyekről pszichiáter dönthet.
Mennyi idő alatt hatnak az antidepresszánsok?
Az antidepresszánsok hatása általában nem az első tabletta bevétele után jelentkezik. A javuláshoz több hétre lehet szükség, és előfordulhat, hogy az alvás, az étvágy vagy az energiaszint hamarabb kezd javulni, mint maga a hangulat.
Nem minden gyógyszer válik be mindenkinél egyformán. Előfordulhat, hogy az orvosnak módosítania kell az adagot, vagy más készítményt kell választania. Az antidepresszánst nem ajánlott saját döntés alapján hirtelen abbahagyni, mert ez kellemetlen tüneteket okozhat, és a depressziós panaszok visszatérésének veszélyét is növelheti.
Függőséget okoznak az antidepresszánsok?
A depresszió kezelésére használt antidepresszánsok nem ugyanúgy okoznak függőséget, mint például az alkohol, a nikotin vagy bizonyos nyugtató hatású szerek. Ugyanakkor a szervezet alkalmazkodhat a gyógyszerhez, ezért hirtelen elhagyásakor megvonásszerű tünetek jelentkezhetnek.
Ezért a gyógyszer csökkentését vagy elhagyását az orvossal egyeztetve, általában fokozatosan érdemes végezni. Az, hogy valakinek hosszabb ideig szüksége van antidepresszánsra, önmagában nem jelenti azt, hogy függővé vált.
Segíthet a testmozgás a depresszióban?
A rendszeres fizikai aktivitás kedvezően hathat a hangulatra, az alvásra és az általános közérzetre, ezért a depresszió kezelésének hasznos kiegészítője lehet. Már a séta vagy más mérsékelt intenzitású mozgás is jó kiindulópont lehet, különösen akkor, ha valaki korábban keveset mozgott.
Fontos azonban, hogy súlyos depresszió esetén ne a sport legyen az egyetlen „kezelés”, és ne úgy tekintsünk rá, mintha pusztán több mozgással minden esetben meg lehetne oldani a problémát. A depresszió valódi betegség, amely megfelelő szakmai segítséget igényelhet.
Visszatérhet a depresszió?
Igen. Van, akinél életében csak egy depressziós időszak jelentkezik, másoknál azonban később ismét visszatérhetnek a tünetek. A korábbi depressziós epizódok száma és súlyossága is befolyásolhatja a kiújulás kockázatát.
Ezért akkor sem feltétlenül ér véget minden teendő, amikor valaki már jobban érzi magát. Az orvos javasolhatja a kezelés folytatását a tünetek megszűnése után is, és fontos lehet megtanulni felismerni azokat a korai jeleket, amelyek a depresszió visszatérésére utalhatnak.
Mit tegyünk, ha egy hozzátartozónk depressziós?
Fontos lehet meghallgatni, komolyan venni a panaszait és segítséget nyújtani abban, hogy szakemberhez forduljon. Nem mindig segítenek az olyan mondatok, mint a „szedd össze magad”, „gondolkodj pozitívan” vagy „másoknak rosszabb”. A depresszió tüneteit az érintett nem egyszerűen akaraterővel kapcsolja ki.
Gyakorlati segítséget is lehet kínálni: időpontfoglalást, elkísérést az orvoshoz vagy segítséget a mindennapi feladatokban. Ha az érintett arról beszél, hogy nem akar élni, kárt tenne magában, vagy öngyilkossági gondolatai vannak, azt mindig komolyan kell venni, és azonnali segítséget kell kérni.
Mikor kell sürgősen segítséget kérni?
Azonnali segítségre van szükség, ha valakinek öngyilkossági gondolatai vannak, konkrét terve van arra, hogy kárt tegyen magában, vagy közvetlen veszélyben van. Ilyen helyzetben nem érdemes egyedül hagyni az érintettet, és sürgősségi segítséget kell kérni.
A depresszió kezelhető állapot, és megfelelő segítséggel jelentős javulás érhető el. Nem szükséges megvárni, amíg a tünetek elviselhetetlenné válnak: ha a lehangoltság, az érdeklődés elvesztése, a fáradtság vagy más panaszok legalább két hete tartanak és befolyásolják a mindennapi életet, érdemes orvoshoz vagy mentális egészséggel foglalkozó szakemberhez fordulni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
