Egy rendkívül mérgező inváziós halfaj egyre gyorsabban terjed a Földközi-tengerben, ezért Görögország már pénzjutalommal ösztönzi a halászokat a kifogására.
- Egy rendkívül mérgező inváziós halfaj, az ezüstcsíkos gömbhal gyorsan terjed a Földközi-tenger keleti medencéjében.
- A görög kormány pénzjutalmat kínál a halászoknak a kifogott példányokért, hogy csökkentse a faj okozta gazdasági és ökológiai károkat.
- Az agresszív ragadozó erős állkapcsával károsítja a halászeszközöket, és természetes ellenség hiányában populációja folyamatosan növekszik.
- A gömbhal erősen mérgező, fogyasztása életveszélyes, mert szerveiben nagy mennyiségű tetrodotoxin található, amelyre nincs ellenszer.
- A szakértők szerint a lakosság tájékoztatása és a megelőzés kulcsfontosságú, mivel az inváziós faj várhatóan tovább fog terjedni a régióban.
Egy rendkívül agresszív, mérgező halfaj egyre nagyobb problémát okoz a Földközi-tenger keleti medencéjében. A betolakodó nemcsak a tengeri élővilágot veszélyezteti, hanem a halászok megélhetését is, ezért Görögország már pénzbeli jutalommal ösztönzi a kifogását.
A Földközi-tenger ökoszisztémáját az utóbbi években egyre több idegenhonos faj alakítja át, ám kevés közülük okoz akkora gondot, mint az ezüstcsíkos harcsa (Lagocephalus sceleratus). A különös külsejű ragadozó mára Görögország és Ciprus partvidékén is komoly fejfájást okoz, ezért a görög kormány példátlan intézkedést vezetett be: pénzt fizet minden kifogott kilogramm után.
Pénzzel próbálják visszaszorítani a veszélyes halfajt
A görög hatóságok kilogrammonként 5,33 eurós támogatást kínálnak azoknak a halászoknak, akik kifogják ezt az inváziós fajt. A program egyelőre a leginkább érintett szigeteken indult el, de várhatóan az egész görög partvidékre kiterjesztik.
A döntés hátterében az áll, hogy az ezüstcsíkos gömbhal egyre nagyobb gazdasági károkat okoz. Erős állkapcsával rendszeresen átharapja a halászhálókat, miközben felfalja a már csapdába esett zsákmányt is. Sok halász szerint egy-egy sikeres halászat után napokat kell a megrongálódott felszerelés javításával tölteni, ami jelentős többletköltséget jelent.
A klímaváltozás is hozzájárult a terjedéséhez
A szakemberek szerint a faj eredetileg a Vörös-tengerben él, ahonnan a Szuezi-csatornán keresztül jutott be a Földközi-tengerbe. Az úgynevezett lessepsi migráció már évtizedek óta ismert jelenség, azonban a melegedő tengervíz kedvez az ilyen trópusi fajok megtelepedésének és gyors szaporodásának.
Ennek következtében az ezüstcsíkos harcsa ma már több kelet-mediterrán ország partjainál rendszeresen előfordul, és természetes ellenség hiányában állománya folyamatosan növekszik.
Emberi fogakra emlékeztető fogsora van
A hal egyik legkülönösebb ismertetőjele a rendkívül erős, összeolvadt fogaiból álló csőrszerű állkapocs. Ez első pillantásra valóban emlékeztethet az emberi metszőfogakra.
Ezekkel a fogakkal könnyedén összeroppantja a kagylók és rákok kemény páncélját, de ugyanilyen egyszerűen átvágja a halászhálókat is. A kifejlett példányok akár 70–80 centiméteresre is megnőhetnek, így komoly erőt képviselnek.
Nemcsak harapása, hanem mérge is veszélyes
Az ezüstcsíkos gömbhal nem csupán agresszív ragadozó, hanem az egyik legmérgezőbb tengeri halfaj is. Bőrében, májában, petefészkében és más belső szerveiben nagy mennyiségben található tetrodotoxin, amely rendkívül erős idegméreg.
A méreg már kis mennyiségben is súlyos tüneteket okozhat: zsibbadást, izombénulást, légzési nehézséget, szédülést, súlyos esetben pedig halált is. A tetrodotoxinnak jelenleg nincs specifikus ellenszere, ezért a kezelés elsősorban intenzív tüneti ellátásból áll.
Éppen ezért ezt a halfajt nem szabad elfogyasztani, még akkor sem, ha hőkezelik, mert a méreg a főzés során sem bomlik le.
A turistáknak egyelőre nincs okuk pánikra
Bár a hírek elsőre riasztónak tűnhetnek, a görög hatóságok hangsúlyozzák, hogy a népszerű strandokon kijelölt fürdőterületeken nem jellemző a faj jelenléte. A problémát elsősorban a nyílt tengeren dolgozó halászok érzik meg.
Kréta egészségügyi és turisztikai szervezetei közös közleményben arra hívták fel a figyelmet, hogy az inváziós halfaj már évek óta jelen van a térségben, és a nyaralók számára nem jelent új veszélyhelyzetet.
Nem ez az egyetlen inváziós faj a Földközi-tengerben
A kutatók szerint a Földközi-tenger az egyik leggyorsabban átalakuló tengeri ökoszisztéma a világon. Az elmúlt évtizedekben több száz idegenhonos faj jelent meg benne, amelyek közül számos a Szuezi-csatornán keresztül érkezett.
A melegedő tengervíz, a nemzetközi hajóforgalom és az emberi tevékenység együttesen hozzájárul ahhoz, hogy ezek a fajok egyre könnyebben megtelepedjenek. Az ezüstcsíkos harcsa ennek az egyik legismertebb példája, amely jól mutatja, milyen gyorsan képes megváltozni egy tengeri élőhely.
Mit tegyen, ha ilyen hallal találkozik?
Ha búvárkodás vagy horgászat közben ilyen halat lát, érdemes biztonságos távolságot tartani, és semmiképpen sem szabad puszta kézzel megfogni. A kifogott példányokkal kizárólag megfelelő védőfelszerelésben ajánlott dolgozni, és fogyasztásuk minden esetben kerülendő.
A szakemberek szerint a lakosság tájékoztatása legalább olyan fontos, mint az állomány visszaszorítása, hiszen a faj terjedése várhatóan a következő években is folytatódni fog a Földközi-tenger térségében.
Tényleg gömbhallal tépnek be a delfinek? Valójában ez rejtőzik a különös viselkedés mögött
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
