Őshonos sertésfajtát klónoztak Kínában
Egy négyezer éve Közép-Kínában őshonos sertésfajtát klónoztak Hunan tartományban, amivel a majdnem a kihalás szélén álló állatfajtát szeretnék megőrizni, és fokozatosan kiszorítani a kínai gazdaságokból az egyre dominánsabb külföldi ipari sertésfajtákat.
A Hsziangtan városi állattenyésztő állomás szerint a két klónozott, saceling fajtájú malac, amelyeket január 24-én hoztak világra béranyakoca révén, mérföldkövet jelent Kína évtizedes törekvésében, hogy a biotechnológia segítségével megőrizze az őshonos állatfajtákat, elősegítsék a kínai sertéshúsipart és a cukorbetegség kezelésére irányuló kutatásokat.
A térségben őshonos sertésfajta egykor Hunan tartomány híres párolt húsétele, a hongsaozsou alapanyaga volt, de a korábbi években majdnem eltűnt az iparból, miután a kínai gazdaságokban elsősorban a külföldről importált fajtákat használták.
A fajtát rendkívül értékes genetikai erőforrásnak tekintik, 2006-ban felvették Kína nemzeti állatgenetikai erőforrás-védelmi listájára is.
A sertésfaj genetikai erőforrásainak védelme érdekében indított a tenyésztőállomás, a Kínai Műszaki Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó szubtrópusi mezőgazdasági intézet kutatócsoportot 2024 júniusában, hogy szomatikus sejtklónozási kísérletbe kezdjenek.
A kísérletek során a saceling sertésekből származó fagyasztott fülszöveti sejteket használták fel fibroblaszt sejtek létrehozásához, amely sikeres embrióépítéshez, tenyésztéshez és beültetéshez vezetett.
Tan Hong, a tenyésztőállomás vezetője elmondta, hogy a január végén született két malac egészséges és a sacelingek jellegzetes tulajdonságait mutatják.
Jin Jü-lung, a kutatócsoport egyik vezetője szerint a kutatási eredmény azonban messze túlmutat a mezőgazdaságon; a sertések és az emberek közötti anatómiai, fiziológiai, immunológiai és genetikai hasonlóságoknak köszönhetően ideális modellek az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Emellett hasonló szervméretük és felépítésük a xenotranszplantációs kutatások elvégzéséhez is hozzájárulhatnak.
Vu Maj-seng, a város egyik kutatója felfedte azt is, hogy a 2005 óta tartó sertés és ember közötti xenotranszplantációs vizsgálatok azt találták, hogy a saceling sertés rendelkezik a legnagyobb biológiai biztonsággal, és a legjobb donor az ilyen átültetésekhez.
"A klónozott sertésfajta születése megkönnyíti a genetikai erőforrások hosszú távú megőrzését és élő helyreállítását, valamint értékes kísérleti modellt biztosít a kiváló minőségű helyi sertésfajták innovatív megőrzési módszereihez" - mondta Vu.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
