Így jelez a szív napokkal az infarktus előtt – Ön felismerné a tüneteket?

A szív előre jelez - tanulja meg felismerni a jeleket.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek épp annyi emberéletet követelnek, mint a rosszindulatú daganatok. 2020-ban több mint 32 000 ember halt meg szívbetegség miatt – ez 3,5-szer több, mint amennyi áldozatot a Covid-19 követelt. A koszorúér-betegségek, a szívritmuszavarok és a szívelégtelenség vezetik a listát, de a koronavírus-járvány nyomán a szívizomgyulladás előfordulása is nőtt.

Melyek az infarktus leggyakoribb tünetei?

A szívinfarktus fő oka a koszorúér-szűkület vagy -elzáródás, amit legtöbbször életmódbeli tényezők idéznek elő: túlsúly, magas koleszterinszint, mozgásszegény életmód, dohányzás, stressz, magas vérnyomás. A genetikai hajlam is fontos szerepet játszik.

A klasszikus tünetek közé tartozik:

• erős, nyomó mellkasi fájdalom,
• kisugárzás a karokba, állkapocsba vagy a bal lábba,
• hideg verejtékezés, hányinger, gyengeség.

Figyelem!

• Nőknél gyakori az atípusos tünet, például égő mellkasi érzés.
• Cukorbetegeknél előfordulhat teljesen tünetmentes infarktus.
• Refluxbetegség is képes infarktust „utánozni”.

Infarktust megelőző állapot: intő jelek

Az angina pectoris – terhelésre jelentkező nyomó mellkasi fájdalom – gyakran a közelgő infarktus előjele.

• Ha a fájdalom pihenésre megszűnik, inkább megelőző állapotról lehet szó.
• Ha tartós, az infarktus már bekövetkezett.

Hogyan lehet megelőzni a szívinfarktust?

Évente ajánlott kardiológiai szűrés:

• Laborvizsgálat (koleszterin, vércukor, gyulladásos markerek),
• EKG,
• Fizikális vizsgálat és anamnézis,
• Testarány- és testtömegindex-mérés.

Ha a panaszokat ezek nem magyarázzák, következő lépés lehet a terheléses EKG, amely mozgás közben vizsgálja a szív teljesítményét és a vérnyomást.

Korszerű diagnosztika: szív CT

Az új európai kardiológiai irányelvekben szerepel a szív CT, amely kontrasztanyagos mellkas-CT-vel vizsgálja a koszorúerek állapotát. Érzékenyebb, mint a terheléses EKG, és hasonló diagnosztikai értékű, mint a koszorúér-festés (angiográfia).

• Szűkület esetén azonnali beavatkozásra is sor kerülhet: érháló (stent) beültetése vagy bypass műtét.

Élet az infarktus után: a rehabilitáció kulcsa

Az infarktust átélt betegek számára kötelező a teljes életmódváltás:

• Dohányzás elhagyása,
• Mediterrán étrend,
• Rendszeres, mérsékelt testmozgás,
• Orvosa által előírt gyógyszerek szedése.

A rehabilitáció elengedhetetlen, hogy a beteg hosszú távon visszanyerje életminőségét. Nyugat-Európában elérhető ambuláns rehabilitáció Magyarországon még ritka, pedig a visszatérés sikeressége nagymértékben függ tőle.

Az utóbbi években a szívinfarktus korai felismerése terén jelentős előrelépések történtek. Nemcsak a diagnosztikai eszközök fejlődtek, hanem a biomarkerek és az AI-alapú kockázatbecslés is.

Új biomarkerek

A troponin szint meghatározása már régóta kulcsszereplő az infarktus diagnózisában, de ma már ultraérzékeny troponin tesztek állnak rendelkezésre, amelyek akár órákkal a tünetek megjelenése után kimutathatják a szívizom-károsodást.

Emellett kutatások zajlanak más fehérjék és gyulladásos markerek – például hs-CRP és NT-proBNP – bevonásáról, amelyek a krónikus koszorúér-betegség kockázatát is előre jelezhetik.

AI a kardiológiában

Mesterséges intelligencia alapú algoritmusok képesek EKG-adatokból korábban rejtett jeleket azonosítani, amelyek még a tünetek előtt utalhatnak közelgő szív-érrendszeri eseményre. Egyes rendszerek a háziorvosi praxisokban is bevezetésre kerülnek.

Otthoni monitorozás

Az okosórák és hordható EKG-eszközök folyamatos szívritmus-figyelést biztosítanak, és riasztást küldhetnek, ha ritmuszavart vagy kóros pulzusváltozást érzékelnek. Bár nem helyettesítik az orvosi diagnózist, fontos kiegészítő szerepük lehet a korai felismerésben.

Prevenciós trendek

A legfrissebb epidemiológiai adatok szerint a mediterrán étrend követése, az omega-3 zsírsavak rendszeres fogyasztása és a magas rostbevitel jelentősen csökkenti a szív-érrendszeri események kockázatát.

A stresszkezelés (mindfulness, jóga, légzőgyakorlatok) és a minőségi alvás szintén erős védőfaktor.

Rehabilitáció új szemléletben

Nyugat-Európában és az USA-ban terjed az online szívrehabilitáció, amely videós tréningekkel, dietetikai tanácsadással és pszichológiai támogatással segíti a betegeket. A kutatások szerint ezek az otthon végezhető programok javítják a terápiahűséget és a hosszú távú életminőséget.

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok

• Melyek a szívinfarktus leggyakoribb tünetei?
• Erős, nyomó mellkasi fájdalom, kisugárzás a karba, állkapocsba vagy bal lábba, hideg verejtékezés, hányinger. Nőknél gyakran égő mellkasi érzés, cukorbetegeknél tünetmentes is lehet.
• Mi az infarktust megelőző állapot?
• Az angina pectoris – terhelésre fokozódó, nyomó mellkasi fájdalom – gyakran infarktus előjele. Pihenésre enyhülhet, de figyelmeztető jel.
• Milyen vizsgálatok segítenek a megelőzésben?
• Éves kardiológiai kontroll: labor, EKG, fizikális vizsgálat, terheléses EKG, újabban szív CT.
• Hogyan előzhető meg az infarktus?
• Egészséges életmód, dohányzás elhagyása, testsúlykontroll, rendszeres mozgás, mediterrán étrend, stresszkezelés.
• Miért fontos az infarktus utáni rehabilitáció?
• Segíti a teljes felépülést, csökkenti az újabb esemény kockázatát, javítja az életminőséget.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!