Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD és a tüdőrák új kezelési lehetőségeit, valamint a legfrissebb kutatási eredményeket mutatták be a szakemberek a Tüdőgyógyászati Konferencián a Debreceni Egyetemen.
- A Debreceni Egyetemen rendezett Tüdőgyógyászati Konferencián bemutatták az asztma, COPD és tüdőrák legújabb terápiás és diagnosztikai lehetőségeit.
- Az új, innovatív gyógyszerek és eszközök révén modern és hatékonyabb kezelések váltak elérhetővé a tüdőbetegségek területén.
- Kiemelték a tüdőrák alacsony dózisú CT-szűrésének fontosságát, valamint a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásának lehetőségeit.
- A háziorvosokkal való szorosabb együttműködés fontosságát, illetve a krónikus betegek menedzsmentjét hangsúlyozták.
- A konferencián nemzetközi együttműködésekről és kutatási eredményekről is szó esett, kiemelve a JARED programot, mely 14 ország részvételével zajlik a krónikus légzőszervi betegségek ellen.
A csütörtökön kezdődött kétnapos szakmai eseményen az intézmény szakemberei a korszerű betegellátás lehetőségeit, a megelőzés jelentőségét és az alapellátással való szorosabb együttműködés fontosságát is hangsúlyozták.
A légzőrendszert érintő fertőző betegségek, például a tüdőgyulladás vagy a TBC mellett többek között az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD, valamint a tüdőrák jelenti a legnagyobb kihívást a tüdőgyógyászatban.
A szakterület dinamikus fejlődésének, az új, innovatív gyógyszerek, eszközök megjelenésének köszönhetően egyre eredményesebb terápiákat alkalmazhatnak a szakemberek. A legújabb diagnosztikai és kezelési lehetőségek bemutatása volt az egyik központi téma az idei Debreceni Tüdőgyógyászati Kongresszuson.
Kiemelten foglalkoztunk a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD kezelésével, hiszen olyan új gyógyszerek váltak elérhetővé, amelyek már a betegség lefolyását is képesek befolyásolni. Fontos, hogy ezek a terápiák minél több beteghez eljussanak, hiszen jóval többen profitálhatnának belőlük, mint ahányan jelenleg eljutnak a centrumokba. A tüdőrák szintén állandó és kiemelt jelentőségű téma, különösen azért, mert sok beteg még mindig későn kerül be az ellátásba, pedig a tüdőrák korai stádiumban történő diagnosztizálásával és az időben megkezdett terápiával hatékonyabb a kezelés. A tüdőrákot az új terápiás megoldásokkal egyre inkább krónikus betegséggé sikerül alakítani.
– fejtette ki Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
Horváth Ildikó fontosnak tartja, hogy a tüdőrák alacsony dózisú CT-vizsgálaton alapuló szűrése mielőbb elérhetővé váljon. A szűrőprogram bevezetése ugyanis lehetőséget teremtene a kis méretű tüdőelváltozások korai felismerésére. A professzor hozzátette: jelentős potenciált látnak a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásában, a digitális ikermodellek mindennapi klinikai gyakorlatba történő bevezetésében, valamint a távkonzultációk infrastrukturális és működési feltételeinek továbbfejlesztésében. A digitális megoldások szerepe folyamatosan növekszik a betegoktatásban és a betegállapot nyomon követésében is.
A konferencián a Debreceni Egyetem szakemberei mutatták be a legkorszerűbb terápiás és diagnosztikai lehetőségeket. A kétnapos rendezvényen a tüdőgyógyász szakorvosok és szakdolgozók mellett a társszakmák képviselői, illetve háziorvosok vettek részt.
- Nagyon fontosnak tartom, hogy a háziorvosok minden évben eljönnek a szakmai eseményünkre, és a krónikus betegségek menedzsmentjével kapcsolatos tapasztalataikat is megosztják. A háziorvosokkal szoros együttműködésre törekszünk, hiszen közös érdekünk, hogy a betegek időben eljussanak hozzánk, és a klinikán kezelt páciensek az alapellátásban is megfelelő gondozásban részesüljenek – tette hozzá a klinikaigazgató.
A konferencia résztvevői a legfrissebb kutatási eredményeket is megismerhették és a nemzetközi szakmai kezdeményezésekről is tájékozódhattak. Többek között az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koordinálásával, a Debreceni Egyetem részvételével zajló Joint Action on REspiratory Diseases (JARED) programról is szó esett. Az Európai Bizottság által támogatott nemzetközi együttműködésben 14 ország 35 betegellátással, oktatással és kutatással foglalkozó intézete dolgozik együtt a krónikus légzőszervi megbetegedések megelőzésének és kezelésének eredményessége érdekében.
Nem múlik a köhögése? Ezeknél a tüneteknél forduljon orvoshoz
- Ezt a vitamint érdemes pótolni a megfázásos időszakban - nem csak a C-vitamin számít
- Elhúzódó száraz köhögés megfázás után: meddig normális?
- Nem tud elég mély levegőt venni? Ez az 5 leggyakoribb ok
- 1 éve folyik az orrom és hátracsurog a váladék - milyen irányba induljak el? Az orvos válaszol
- Nem múlik a köhögése? Ezeknél a tüneteknél forduljon orvoshoz
- Köhögőrohamra ébred éjjel? Ezek a módszerek segíthetnek
Gyakori kérdések a tüdőbetegségekről
Melyek a leggyakoribb tüdőbetegségek?
A leggyakoribb légzőszervi betegségek közé tartozik az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a tüdőgyulladás és a tüdőrák. Emellett jelentős egészségügyi problémát jelentenek a különböző tüdőfibrózisok, a hörgőtágulat, valamint egyes fertőző betegségek, például a tuberkulózis, más néven TBC. Ezek a betegségek eltérő módon károsítják a légzőrendszert. Míg az asztma elsősorban a légutak krónikus gyulladásával és változó mértékű beszűkülésével jár, addig a COPD tartós légúti áramláskorlátozottságot okoz. A tüdőrák esetében rosszindulatú sejtszaporulat alakul ki, amely kezelés nélkül továbbterjedhet a szervezetben.
Milyen tünetek utalhatnak tüdőbetegségre?
A tüdőbetegségek egyik leggyakoribb tünete a tartós köhögés, amely lehet száraz vagy köpetürítéssel járó. Figyelmeztető jel lehet a nehézlégzés, a terhelésre jelentkező fulladás, a sípoló légzés, a mellkasi fájdalom és a visszatérő légúti fertőzések is. Bizonyos betegségek esetén véres köpet, megmagyarázhatatlan fogyás, tartós fáradtság vagy hőemelkedés is jelentkezhet. Fontos tudni, hogy a tünetek önmagukban nem alkalmasak a pontos diagnózis felállítására, mivel például a köhögést fertőzés, allergia, reflux vagy akár gyógyszermellékhatás is okozhatja.
Mi a különbség az asztma és a COPD között?
Az asztma és a COPD egyaránt a légutakat érintő krónikus betegség, de kialakulásuk és lefolyásuk eltérő. Az asztmára jellemző a változó intenzitású légúti gyulladás és hörgőszűkület, amely megfelelő kezeléssel sok esetben jól kontrollálható. A tünetek időszakosan jelentkezhetnek, és allergének, fizikai terhelés vagy légúti fertőzések is kiválthatják őket. A COPD ezzel szemben általában fokozatosan kialakuló, tartós légúti áramláskorlátozottsággal jár. Legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás, de tartós légszennyezés, munkahelyi ártalmak és ritkább genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában. A két betegség tünetei átfedhetik egymást, és egyes betegeknél mindkettő jellemzői jelen lehetnek.
Gyógyítható a COPD, vagy csak a tünetei enyhíthetők?
A COPD jelenleg nem tekinthető véglegesen gyógyítható betegségnek, ugyanakkor megfelelő kezeléssel a tünetek csökkenthetők, a fellángolások gyakorisága mérsékelhető, és javítható az életminőség. A terápia alapját a hörgőtágító inhalációs gyógyszerek jelentik, amelyeket a beteg állapotától függően más készítményekkel egészíthetnek ki. Egyes betegcsoportokban újabb, célzott gyulladáscsökkentő kezelések is rendelkezésre állnak. A dohányzás abbahagyása kiemelten fontos, mert lassíthatja a tüdőfunkció romlását. A légzésrehabilitáció, a rendszeres, állapothoz igazított mozgás és a légúti fertőzések megelőzése szintén a kezelés fontos része.
Milyen új kezelések állnak rendelkezésre asztma esetén?
A súlyos asztma kezelésében az elmúlt években jelentős előrelépést hoztak a biológiai terápiák. Ezek a gyógyszerek az immunrendszer meghatározott gyulladásos folyamatait célozzák, így bizonyos betegeknél csökkenthetik az asztmás rohamok gyakoriságát és a szájon át szedett szteroidok iránti igényt. A biológiai kezelések azonban nem minden asztmás beteg számára szükségesek vagy megfelelőek. Alkalmazásukról a betegség súlyossága, a korábbi kezelések eredményessége és a gyulladásos jellemzők alapján döntenek. Az asztma kezelésének alapját továbbra is a megfelelő inhalációs terápia és a rendszeres orvosi ellenőrzés jelenti.
Melyek a tüdőrák korai tünetei?
A tüdőrák korai stádiumban gyakran nem okoz jellegzetes panaszokat, ezért sok esetben csak előrehaladottabb állapotban ismerik fel. Figyelmeztető tünet lehet a hetekig fennálló vagy megváltozó jellegű köhögés, a véres köpet, a fokozódó nehézlégzés, a mellkasi fájdalom, a rekedtség és a megmagyarázhatatlan fogyás. A visszatérő vagy nehezen gyógyuló tüdőgyulladás szintén indokolhat további vizsgálatokat. Ezek a panaszok azonban nem kizárólag tüdőrákra jellemzőek, ezért megjelenésük nem jelenti automatikusan rosszindulatú betegség fennállását. Tartós vagy romló tünetek esetén ugyanakkor fontos az orvosi kivizsgálás.
Hogyan lehet korán felismerni a tüdőrákot?
A tüdőrák korai felismerésében kiemelt szerepe lehet az alacsony dózisú mellkasi CT-vizsgálatnak. Ez a módszer olyan kisebb tüdőelváltozásokat is kimutathat, amelyek még nem okoznak tüneteket, és a hagyományos mellkasröntgenen nem feltétlenül láthatók. A nemzetközi ajánlások alapján az alacsony dózisú CT-vel végzett szűrés elsősorban meghatározott életkorú, jelentős dohányzási előzménnyel rendelkező embereknél lehet indokolt. A szűrés nem mindenki számára ajánlott, mivel álpozitív eredményekkel, további vizsgálatok szükségességével és túldiagnosztizálással is járhat. A megfelelő célcsoport kiválasztása ezért alapvető fontosságú.
Milyen új terápiák segíthetik a tüdőrákos betegek kezelését?
A tüdőrák kezelésében az immunterápia és a célzott gyógyszeres kezelések jelentős fejlődést hoztak. A célzott terápiák bizonyos, a daganatsejtekben kimutatható molekuláris eltérések ellen hatnak, míg az immunterápiák az immunrendszer daganatellenes működését segítik. A megfelelő kezelés kiválasztásához sok esetben molekuláris patológiai vizsgálatokra is szükség van. A műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia továbbra is fontos szerepet játszik, gyakran egymással vagy újabb gyógyszerekkel kombinálva. A korszerű kezelések egyes betegeknél jelentősen meghosszabbíthatják a túlélést, de az eredmény a daganat típusától, stádiumától és biológiai jellemzőitől is függ.
Milyen vizsgálatokkal állapíthatók meg a tüdőbetegségek?
A tüdőbetegségek kivizsgálása általában a tünetek és a kórelőzmény áttekintésével, valamint fizikális vizsgálattal kezdődik. A légzésfunkciós vizsgálat, különösen a spirometria, fontos szerepet játszik az asztma és a COPD felismerésében. A mellkasröntgen és a CT a tüdő szerkezeti eltéréseinek vizsgálatára alkalmas, míg a hörgőtükrözés során közvetlenül is megtekinthetők a légutak, és szükség esetén szövetminta vehető. Bizonyos betegségeknél vérvizsgálatok, mikrobiológiai mintavétel vagy speciális képalkotó eljárások is szükségesek. A vizsgálatok kiválasztása mindig a feltételezett betegségtől függ.
Milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a tüdőbetegségek felismerésében?
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kaphat a tüdőgyógyászati diagnosztikában, különösen a képalkotó vizsgálatok értékelésének támogatásában. Az algoritmusok segíthetnek a mellkasi CT-felvételeken látható tüdőgócok azonosításában, méretük követésében és bizonyos eltérések rendszerezésében. Emellett a légzésfunkciós adatok elemzésében és a betegségek kockázatának becslésében is alkalmazhatók. Fontos azonban, hogy ezek az eszközök nem helyettesítik a szakorvosi döntéshozatalt. A mesterséges intelligencia által adott eredményeket megfelelően ellenőrizni kell, és a klinikai alkalmazás előtt igazolni szükséges az adott rendszer megbízhatóságát.
Hogyan csökkenthető a krónikus tüdőbetegségek kialakulásának kockázata?
A megelőzés egyik legfontosabb eleme a dohányzás kerülése és a már kialakult dohányfüggőség kezelése. A passzív dohányfüst, a munkahelyi porok, a vegyi anyagok és a tartós légszennyezés szintén károsíthatják a légzőrendszert, ezért ezeknek a hatásoknak a csökkentése is fontos. A megfelelő védőoltások mérsékelhetik egyes súlyos légúti fertőzések kockázatát, különösen időseknél és krónikus betegeknél. A rendszeres testmozgás, a megfelelően kezelt alapbetegségek és a tartós légzőszervi tünetek időben történő kivizsgálása ugyancsak hozzájárulhat a tüdő egészségének megőrzéséhez. A megelőzés ugyanakkor nem jelent teljes védelmet, hiszen egyes tüdőbetegségek nem dohányzóknál és ismert kockázati tényezők nélkül is kialakulhatnak.
Mikor szükséges sürgősen orvoshoz fordulni légzőszervi panaszokkal?
A hirtelen kialakuló vagy gyorsan súlyosbodó nehézlégzés, az erős mellkasi fájdalom, a jelentős vérköpés, az ajkak elkékülése és a zavartsággal járó légzési nehézség sürgősségi ellátást igényel. Ilyen tünetek esetén azonnal mentőt kell hívni. Krónikus tüdőbetegségben szenvedőknél a megszokottnál erősebb fulladás, a köpet mennyiségének vagy jellegének megváltozása, illetve a lázzal járó állapotromlás fellángolásra vagy fertőzésre utalhat. Ezekben az esetekben mielőbbi orvosi vizsgálat indokolt, mert az időben megkezdett kezelés csökkentheti a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!