Ezeket látta már?

Ilyen módszerekkel ösztönözhető gyógyulásra stroke után az agy

Kezelés
2024. szeptember 24. 20:04
stroke sztrók után gyógyulás rehabilitáció módszerek

A stroke nem csak a tünetek felismeréséről és a mentő hívásáról szól - a sérült agynak egy sor ösztönzésre van szüksége a gyógyuláshoz, regenerálódáshoz.

Sok szó esik a sztrók azonnali felismeréséről és mielőbbi ellátás életmentő mivoltáról. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy az érintett és családja életminőségét hosszabb távon a beteg rehabilitációja határozza meg, ráadásul a beteg kezelési költségeinek zöme (80-85%) is ekkor jelentkezik. Megfelelő rehabilitáció nélkül a szélütést szenvedett akár élete végéig rokkanttá vagy fogyatékossá válhat és sokszorosára nőhetnek a kezelési költségei is.

Hogyan változik a beteg személyisége stroke után?

Mit jelent az idegrendszer plaszticitása?

A stroke, szélütés sürgős orvosi vészhelyzet, mert minél előbb kap a beteg megfelelő ellátást, annál nagyobb lesz az esélye az életre és minél teljesebb felépülésre. Ez azonban nem csak a tünetek felismeréséről és a mentő hívásáról szól, sőt…!

Stroke vagy agyi infarktus - ez a különbség a kettő tünetei között!

Tegyük fel, hogy időben kiért a mentő, időben kórházba került az érintett, ahol megkapta a szakmailag megfelelő kezelést; sikeresen megmentették az életét. Az elhalt agysejteket nem lehet pótolni, de az agy képes a szomszédos területeken keresztül kompenzálni vagy átvállalni az elveszett funkciókat. Ezt a regenerálódási képességet nevezik az „idegrendszer plaszticitásának”. Azonban ahhoz, hogy a sérült agy teljes mértékben kihasználhassa ezt a képességét, ösztönzésre van szüksége, és lehetőleg minél hamarabb.

Az EUSI (European Stroke Initiative) jánlása a stroke-betegek rehabilitációjával kapcsolatban három dolgot szögez le.

  1. 1 Az első, hogy a rehabilitációnak korán kell megkezdődnie,
  2. 2 a második, hogy minden stroke-beteg rehabilitációra való alkalmasságát fel kell mérni,
  3. 3 és a harmadik, hogy a rehabilitációs team multidiszciplináris.

Sikert csak számos szakterület együttműködése hozhat. A rehabilitáció során a stroke-beteggel közvetlenül foglalkozhat orvos, nővér, gyógytornász/konduktor, fizioterapeuta, logopédus, pszichológus/neuropszichológus, ergoterapeuta, zeneterapeuta, szociális munkatárs, dietetikus, esetleg ortopéd műszerész, lelkész, apáca, egyéb szakemberek. A team fontos tagja maga az aktív beteg, akinek gyógyulási szándéka nélkül a program nem kivitelezhető, valamint a hozzátartozók támogató segítsége is elengedhetetlen!

A megfelelő ápolás az akut szaktól egészen az otthoni ápolásig döntően befolyásolja a betegség kimenetelét

A halálozási mutatókat nemcsak a kórelőzmények és a kórházi ellátás befolyásolják. Itt mutatkozhat meg a korai a rehabilitációnak (pl. mobilizálás elkezdésének és fenntartása) hiánya vagy nem megfelelősége, összességében a másodlagos prevenció kudarca.

A stroke utáni megfelelő rehabilitáció kulcstényező!

A gutaütést követően végzett rehabilitáció nagymértékben meghatározza a beteg hosszú távú állapotát, a beteg és közvetlen környezetének életminőségét. A stroke-rehabilitáció egyik fő célja annak elérése, hogy a beteg képes legyen ellátni magát, javuljanak a motoros funkciói, képes legyen helyzetváltoztatásra, illetve járásra (önállóan vagy segédeszközzel), valamint javuljon a beszédzavara, a kommunikációkészsége és kognitív funkciói.

A fizikai aktivitás és a beteg terhelhetősége a beteg egyedi tulajdonságaitól, betegségtörténetétől függ, de általánosságban elmondható, hogy a korai mobilizálás elősegíti a szövődmények elkerülését. A séta, a könnyű torna, a mobilizálás mindenképpen szükséges valamennyi beteg számára.

A megfelelő mozgáskészség visszanyerése tehát az egyik legfontosabb része a rehabilitációnak, ráadásul az strokeon átesett betegek egyharmada tapasztal akaratlanul megjelenő izommerevséget, izomgörcsöt, ami az érintettek 85 %-ánál érezhetően akadályozza a mozgást és a mindennapi életvitelt.

Ilyenkor, ellentétben az általános hiedelemmel, miszerint a feszes izomzat egyben erős is, gyenge az izomzat. Spaszticitás (állandósult, kóros izomösszehúzódás, ami akaratlan izommerevséget okoz) során összezsugorodva van az izomzat, ezért nem képes végrehajtani a mozdulatokat, ezáltal mégis gyenge, nem tud erősödni.

Mint már írtuk az erre irányuló rehabilitációt (is) rögtön az életmentés után meg kell kezdeni, itt a cél a mozgás visszanyerése, ahol lehetséges, a mozgás helyreállítása, illetve az izmok összehúzódásának vagy az izomzsugorodások megszüntetése. A stretchinget (izmok nyújtása), az izomerősítést, és a fizikoterápiát szükség szerint kiegészíthetik a fájdalomkezelés és az izmok mozgását helyreállító gyógyszeres kezelés is. Fontos, hogy a megfelelő rehabilitáció és kezelés elhanyagolása a végtagok kóros helyzetben történő rögzüléséhez is vezethet!

Stroke után kommunikációs zavarok: ezek a leggyakoribb problémák
Kapcsolódó cikk

Stroke után kommunikációs zavarok: ezek a leggyakoribb problémák

EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: egeszsegkalauz.hu
# Stroke # gutaütés # rehabilitáció # terápia # Kezelés # tünetei # fizikoterápia

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés