Parlagfűből tea? Inkább ne! – Ezt mindenképp tudnia kell, mielőtt csészébe öntené a gyomnövényt
Bármennyire is csábítónak tűnik egy természetes „csodaszer”, a parlagfű tea fogyasztása veszélyes lehet – különösen, ha Ön allergiás.
A parlagfűről szinte mindenkinek az allergia jut eszébe, nem véletlenül: hazánk egyik legagresszívabb allergén növénye, amely évről évre emberek százezreinek keseríti meg a nyarát és őszét. Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban tűnik fel különböző alternatív egészségügyi fórumokon egy meghökkentő állítás: hogy a parlagfűből készült tea nemhogy ártalmas, hanem éppenséggel gyógyít. De vajon mi igaz ebből? Ez az, amit mindenképpen tudnia kell, mielőtt megkóstolná ezt a kockázatos „főzetet”.
Mi is pontosan a parlagfű, és miért olyan veszélyes?
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) egy Észak-Amerikából származó, invazív növény, amely az elmúlt évszázadban Európa-szerte elterjedt – Magyarországon különösen sok gondot okoz. A növény pollenje a nyári-őszi allergiaszezon fő bűnöse, egyetlen példány akár egymilliárd pollenszemcsét is kibocsáthat egyetlen szezon alatt. Ezek a mikroszkopikus szemcsék komoly immunválaszt váltanak ki az arra érzékenyeknél: orrfolyás, tüsszögés, könnyezés, köhögés, sőt súlyosabb esetben asztmás roham is jelentkezhet.
A parlagfű-allergia az utóbbi években nem csökkent, hanem egyre több embert érint – és a melegedő klíma miatt a szezonja is meghosszabbodott. A pollenkoncentráció már július végén elkezd emelkedni, és gyakran még októberben is meghaladja a figyelmeztető szintet.
Honnan jött az ötlet, hogy teát készítsünk belőle?
Az alternatív gyógyászatban időről időre felbukkan egy-egy meghökkentő növényi „csodaszer” – most épp a parlagfű az, amelyre sokan immunerősítő, gyulladáscsökkentő, sőt antihisztamin‑szerű hatást tulajdonítanak. Egyes vélemények szerint a növény tea formájában fogyasztva „megtanítja” az immunrendszert, hogy ne reagáljon túlzottan a pollenre.
Csakhogy ez így nem állja meg a helyét. Semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a parlagfűből készült tea enyhítené az allergiás tüneteket, vagy bármilyen más egészségügyi előnnyel járna. Ellenben annál több adat szól a lehetséges kockázatok mellett.
Veszélyek, amelyeket nem szabad félvállról venni
- 1 Erős allergén anyagokat tartalmaz. A parlagfű minden része – nemcsak a pollenje – tartalmazhat olyan fehérjéket, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki. Allergiásként elfogyasztani a növényt olyan, mintha tüzet oltana benzinnel.
- 2 Toxikus hatások is felléphetnek. A parlagfűben található egyes vegyületek – például az ambrozin és más szeszkviterpén-laktonok – laboratóriumi vizsgálatokban mutattak ugyan gyulladáscsökkentő hatást, ám toxikus tulajdonságaik is ismertek. Ezekről nincsenek megbízható humán toxikológiai adatok, különösen nem teaként való fogyasztás esetén.
- 3 Nincs szabályozva a gyűjtés és előkészítés. A vadon nőtt parlagfű sokszor szennyezett környezetből származik: utak mentén, iparterületeken, erősen szennyezett talajon nő, így a növény nehézfémeket vagy növényvédőszer-maradványokat is tartalmazhat. Ezek feldolgozása és eltávolítása laikus körülmények között lehetetlen.
- 4 Nem történt humán klinikai vizsgálat. A legnagyobb probléma mégis az, hogy sem teakeverék, sem étrend-kiegészítő formájában nem létezik olyan tudományosan kontrollált vizsgálat, amely igazolná a parlagfű biztonságos emberi fogyasztását vagy jótékony hatását allergia ellen.
Csalántea: valóban működhet?
Ezzel szemben van olyan természetes szer, amely valóban hatékonynak bizonyult a klinikai vizsgálatokban is: a csalántea. Egy kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban például az allergiás rhinitiszben szenvedő résztvevők 58 %-a számolt be tünetcsökkenésről csalánkivonat alkalmazása után, míg a placebo-csoportnál ez az arány csak 37 % volt.
A csalánban található hatóanyagok – például a kvercetin és a klorogénsav – természetes antihisztaminként viselkednek, enyhítve az orrdugulást, tüsszögést és szemviszketést. Ezenkívül antioxidáns tulajdonságuk is van, ami szintén segíthet az allergiás gyulladásos folyamatok csökkentésében.
Adagolásként napi 1-2 csésze csalántea ajánlott, vagy 300–500 mg standardizált kivonat kapszula formájában. Természetesen ez sem csodaszer, de biztonságosan alkalmazható kiegészítője lehet a hagyományos kezeléseknek.
Mit tehet még természetesen?
Ha szeretné az allergiás tüneteit csillapítani, de nem nyúlna feltétlenül gyógyszerhez, az alábbi lehetőségek megbízhatóbb választások lehetnek:
- Kvercetin: természetes flavonoid, amely csökkenti a hisztamin-felszabadulást. Megtalálható hagymában, almában, bogyós gyümölcsökben – vagy étrend-kiegészítőként is szedhető.
- C-vitamin: enyhe természetes antihisztamin hatású, különösen napi 500–1000 mg dózisban.
- Probiotikumok: az immunrendszer szabályozásán keresztül javíthatják az allergiás tünetek toleranciáját.
- Pollenszűrős légzésvédő maszk vagy autószűrő használata, valamint ablakzárás pollencsúcs idején.
- Allergénspecifikus immunterápia (AIT): allergológus szakorvos által végzett hosszútávú kezelés, amely fokozatosan csökkenti az érzékenységet a parlagfű pollenre.
A végső konklúzió: ne próbálja ki a parlagfűteát!
Bármennyire is csábítónak tűnik egy természetes „csodaszer”, a parlagfű tea fogyasztása veszélyes lehet – különösen, ha Ön allergiás. A jelenlegi tudományos ismereteink alapján nincs bizonyíték a hatékonyságára, ugyanakkor komoly kockázatokat hordoz.
Ha természetes megoldást keres, válassza inkább a csalánteát, vagy konzultáljon orvosával a C-vitamin, kvercetin és más biztonságos kiegészítők alkalmazásáról. A tudományos alapokon nyugvó, jól szabályozott kezelések hosszú távon sokkal többet érnek, mint a veszélyes próbálkozások.
Veszélyes tévhit kering a parlagfűről - nehogy ön is bedőljön neki
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
