Megdöbbentő, de igaz: a gyógyvíz nem mindig tesz jót – mutatjuk, mikor kell azonnal kijönni!

Ez a legveszélyesebb tévhit, amit a gyógyfürdőkben még mindig sokan elhisznek – pedig könnyen baj lehet belőle!

A legtöbben a gyógyvízre ezzel az egyszerű logikával gondolnak: ha rövid ideig jót tesz, akkor hosszabb ideig még jobbat. Csakhogy a testünk nem így működik, és ez a logika könnyen felülírhatja a kellemes fürdőzés élményét. Magyarországon minden gyógymedencénél kötelező feltüntetni, mennyi ideig ajánlott benne tartózkodni, sőt az órát is kihelyezik, hogy könnyebb legyen figyelni az idő múlását. Ennek ellenére sok vendég még mindig félvállról veszi az ajánlást.

Sokan úgy gondolják, hogy minél tovább üldögélnek a gyógyvízben, annál nagyobb „adag” jótékony hatást kapnak.

A motivációk érthetők: egy napi belépő ára mellett sokan szeretnék „kimaxolni” az élményt, és kellemetlennek érzik 20–30 perc után kiszállni a vízből. Mások egyszerűen nem hiszik el, hogy egy felső korlát valóban fontos lehet, vagy úgy vélik, a megadott idő csak óvatos becslés.

Pedig a túlságosan hosszú gyógyvizes fürdőzés nemcsak hatástalanabb, de akár kifejezetten kellemetlen is lehet

A gyógyvizekben található ásványi anyagok bőrön át és belégzéssel is a szervezetbe kerülhetnek. Kis mennyiségben valóban jót tesznek, ám a „túladagolás” – igen, ilyen is létezik – fürdőfáradtsághoz vezethet. Ilyenkor ahelyett, hogy csökkennének a panaszok, a már meglévő fájdalmak felerősödhetnek, sőt rosszullét is jelentkezhet.

A meleg víz önmagában is komoly élettani hatással bír: ellazítja az érfalakat, ami csökkenti a vérnyomást. Ezért érezhetünk bágyadtságot, álmosságot a vízben ülve. Hosszú fürdés esetén azonban a vérnyomás annyira leeshet, hogy szédülés vagy akár ájulás is kialakulhat – különösen idősebbeknél, szív-érrendszeri betegséggel élőknél vagy kiszáradás esetén.

Mindez nem azt jelenti, hogy egy egész napos belépővel mindössze egyetlen 20 perces fürdést élvezhetne

A szakmai ajánlások szerint bátran vissza lehet térni a gyógymedencébe akár több alkalommal is, csupán a szünetekre kell figyelni. A két fürdőzés között legalább 30–60 perc pihenő javasolt, hogy a keringés és a szervezet egyensúlya helyreálljon. Akik valamilyen krónikus betegséggel élnek vagy rosszabb általános állapotúak, nyugodtan rövidíthetik is a javasolt időt – a gyógyhatás nem az időtartam maximalizálásán múlik.

Mit tehet, ha kevésnek érzi a 20–30 percet?

A gyógyfürdők többségében találhatóak hűvösebb termálmedencék vagy alacsony ásványianyag-tartalmú medencék is, ezekben általában nincs időkorlát. Egy másik praktikus módszer, ha időnként átmegy egy kevésbé meleg, nem gyógyvizes medencébe. Így hosszabb ideig maradhat vízben, mégis kíméli a keringését és elkerüli a túlmelegedést.

A gyógyfürdők ajánlásai nem önkényes szabályok

A korlátozások célja nem a vendégek visszatartása, hanem épp ellenkezőleg: hogy a fürdőzés valóban kellemes és jótékony élmény maradjon. A gyógyvíz akkor segít a legtöbbet, ha tiszteletben tartjuk a szervezetünk jelzéseit – és a szakemberek által meghatározott időkereteket.

A gyógyvíz hatásai azonban nem csupán az időtartamtól függenek

A különböző ásványi anyagok összetétele – például a kén, a nátrium-hidrogénkarbonát, a jód vagy a radon – más-más élettani folyamatokat befolyásol. A kénes víz például kifejezetten jó lehet ízületi panaszokra és bizonyos bőrproblémákra, de erősebb illata és intenzívebb hatása miatt érzékenyebb embereknél fejfájást okozhat, ha túl sokáig maradnak benne. A jódos víz fokozhatja az anyagcserét, és kedvezően hathat a pajzsmirigyre, de akinek pajzsmirigy-túlműködése van, annak érdemes óvatosnak lennie. A radonos vizek kis dózisban gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek, de a szakemberek itt is szigorú időkereteket határoznak meg a biztonság érdekében.

Sokszor az is félreértést okoz, hogy a gyógyvíz nem mindenki számára ugyanazt a hatást nyújtja

Az, hogy valaki mennyire bírja a meleget, milyen a vérnyomása, milyen gyógyszereket szed, vagy mennyire hidratált a szervezete, mind-mind befolyásolja, hogyan reagál a test a vízben töltött időre. Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek például tovább lazíthatják az érfalakat, így az érintettek még érzékenyebbek lehetnek a hirtelen vérnyomásesésre. A cukorbetegeknek is érdemes óvatosnak lenniük, mert a meleg víz fokozhatja a perifériás értágulatot, ami némileg megváltoztathatja a vércukorszint alakulását.

A gyógyvíz nem egyenlő a termálvízzel

A termálvíz egyszerűen meleg forrásból származó víz, míg a gyógyvízhez az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) minősítése szükséges, amely igazolja a víz bizonyított gyógyhatását. A két kategória gyakran keveredik a köztudatban, pedig nagyon eltérő az ásványianyag-tartalmuk és így a hatásuk is. Sok termálmedencében akár órákig is lehet üldögélni kockázat nélkül, míg a gyógyvizeknél a koncentrált ásványi anyagok miatt sokkal szigorúbb időkereteket határoznak meg.

Keveset beszélünk róla, de a gyógyvizes fürdőzés önmagában is fizikai terhelést jelent a szervezet számára

A meleg vízben gyorsul a pulzus, a szívnek nagyobb munkát kell végeznie, a vérkeringés jelentősen átrendeződik. Különösen igaz ez a mellkasmagasságig érő vízben, ahol a víznyomás megemeli a központi keringésre nehezedő terhelést. Emiatt az idősebbeknél vagy szívbetegséggel élőknél már egy rövidebb fürdőzés is elegendő a kívánt gyógyhatás eléréséhez. Ha túl hosszúra nyúlik, a keringési rendszer nehezebben alkalmazkodik, és jöhet a hirtelen gyengeségérzés, fejfájás, szédülés vagy hányinger.

A biztonságos fürdőzés része az is, hogy a gyógyvízbe nem célszerű éhgyomorra vagy éppen tele hassal bemenni. Az éhgyomorra történő fürdőzés fokozhatja a vérnyomás-ingadozást, míg a bőséges étkezés utáni az emésztőrendszer terhelését növeli meg. A legjobb, ha könnyű étkezés után, megfelelő folyadékpótlással indulunk a medencébe. A hidratáció különösen fontos, hiszen a meleg vízben a szervezet fokozottan izzad, még akkor is, ha ezt nem érezzük.

A fürdőzés utáni regenerációt sem szabad alábecsülni

Sokaknak megnyugtató rutinjuk, hogy a medencéből kiszállva röviden lezuhanyoznak, majd felöltözve pihennek kicsit. Érdemes kerülni a hirtelen felállást vagy gyors mozdulatokat, hiszen a vérnyomás ekkor még ingadozhat. A meleg víz által okozott értágulat miatt a szervezetnek idő kell ahhoz, hogy visszaálljon a normál keringési viszonyokra. A pihenőszakaszok tulajdonképpen ugyanúgy a gyógyító folyamat részei, mint maga a fürdés.

A gyógyfürdőkben gyakran találkozhatunk úgynevezett kúraszerű kezelési javaslatokkal is

Ezek általában 10–15 alkalmas programot jelentenek, melyek során a vendég meghatározott ideig, rendszeresen veszi igénybe a gyógyvizet. A kúrák hatékonyságát számos vizsgálat igazolja: így érhető el az ízületi gyulladás, a krónikus derékfájdalom vagy akár a stressz okozta izomfeszülés jelentős javulása. A kúra lényege éppen a fokozatosság és a rendszeresség, nem pedig a túlzás. A napi 20–30 perces, megszakított fürdőzésekből összeálló kezelési sorozat sokkal többet ér, mint egyetlen hosszú, kimerítő fürdés.

A gyógyvíz mennyire terheli a bőrt?

Jogos a kérdés, hiszen az ásványi anyagok mellett gyakran magas a víz hőmérséklete is. Érzékeny bőrűeknél a hosszabb tartózkodás valóban irritációt okozhat: kiszáradhat a bőr, viszketés vagy bőrpír jelentkezhet. Emiatt érdemes a gyógyfürdőzés után gyengéden lemosni a bőrt langyos vízzel, majd hidratáló krémmel visszapótolni a nedvességet. A kénes és magas sótartalmú vizek különösen száríthatnak, így ezeknél a bőr utóápolása még nagyobb jelentőségű.

A gyógyvíz nemcsak a testre, de a lélekre is hat

A meleg vízben való lebegés, a csendes pihenő, a lassú mozdulatok mind hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez. Azonban a túlmelegedésből fakadó rossz közérzet – fejfájás, fáradékonyság, ingerlékenység – könnyen elronthatja ezt az élményt. Ha valaki az ajánlott idő több mint kétszeresét tölti bent, gyakran éppen a fürdőzés pozitív hatásait veszti el. Ezért fontos felismerni: a kevesebb sokszor több.

Ezért figyeljen a lépteire, ha kijön a gyógyvízből

Van még egy gyakorlati tényező, amelyet ritkán említünk, pedig sok kellemetlenséget lehet vele megelőzni. A meleg vízben az izmok és ízületek ellazulnak, ami jóleső érzés, de a túlzott lazulás miatt könnyebben megbicsaklik a láb, amikor kilépünk a medencéből. A szervezet reakcióideje ilyenkor lassabb lehet, ezért érdemes kapaszkodva, óvatosan lépdelni, különösen nedves, csúszós felületeken. A fürdők statisztikái szerint a legtöbb kisebb baleset nem a medencében, hanem a medence mellett történik – éppen a túlzott ellazultság miatt.

Összegezve a lényeg

• A gyógyvíz tehát valóban ajándék, de mint minden természetes „gyógyszer”, ez is akkor működik a legjobban, ha megfelelően, tudatosan használjuk.
• segíthet oldani a fájdalmakat,
• csökkentheti a gyulladást,
• lazíthatja a feszült izmokat,
• javíthatja a közérzetet
• és támogathatja a mozgásszervi panaszok kezelését.

Kapcsolódó cikk

Minden, amit a fürdőkúráról tudni kell: így hatnak a gyógyvizek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!