Vérszegénység a rákkezelés alatt – miért alakul ki, hogyan ismerhető fel, és mit tehet ellene?

A daganatos betegséggel való szembenézés önmagában is nagy teher, ám sokak számára a kezelés közben jelentkező mellékhatások – például a vérszegénység – még tovább nehezítik a mindennapokat.

Fáradtság, amely nem múlik el alvással, a légszomj egy rövid séta után, szapora szívdobogás, ami egészen váratlanul tör elő. A rákkezelések során ezek a jelek gyakran nem egyszerűen a kimerültségből fakadnak: sok esetben a kezelés egyik leggyakoribb mellékhatását, a vérszegénységet jelzik.

A National Cancer Institute részletes áttekintése szerint a rákkezelés alatt álló betegek igen nagy arányban – akár 40–80%-ban – érintettek valamilyen fokú anémiában. A vérszegénység nem pusztán kellemetlenség: befolyásolhatja a kezelés hatékonyságát, az életminőséget, és akár a túlélést is. De miért alakul ki ilyen gyakran, és miért fontos, hogy időben felismerjük?

Miért vezethet vérszegénységhez a rák és maga a kezelés?

A vérszegénység hátterében legtöbbször több tényező áll egyszerre. A nemzetközi szakmai irányelvek – köztük az ASCO, az ASH és az ESMO ajánlásai – egyaránt hangsúlyozzák, hogy a rákos betegek anémiája szinte mindig multifaktoriális eredetű. Vagyis ritkán van egyetlen oka; sokkal inkább a betegség, a kezelés és a szervezet általános állapotának összetett hatása idézi elő.

1. A kemoterápia hatása a csontvelőre

A kemoterápiás gyógyszerek célja, hogy gátolják a gyorsan osztódó tumorsejteket. Csakhogy a csontvelőben képződő vérsejtek is gyorsan osztódó sejtek, így a kezelés átmenetileg visszafogja a vörösvértestek termelődését.

A Journal of Clinical Oncology egyik összefoglalója szerint bizonyos kemoterápiás protokollok esetében az anémia aránya akár az 50%-ot is meghaladhat.

2. A sugárkezelés következményei

Ha a sugárkezelés a csontvelőben gazdag területeket – például a medencét vagy a gerincet – érinti, akkor itt is csökkenhet a vérképzés. Egy 2022-es metaanalízis a Radiotherapy and Oncology folyóiratban arra jutott, hogy a csontvelőt érő sugárzás jelentősen növeli a későbbi vérszegénység esélyét.

3. A daganat gyulladást kelt – és ez blokkolja a vas felhasználását

A modern kutatások egyre többet foglalkoznak az úgynevezett krónikus betegséghez társuló anémiával, amelyet a daganat által kiváltott gyulladás okoz. A májban termelődő hepcidin hormon szintje ilyenkor megemelkedik, és a szervezet hiába rendelkezik akár elegendő vastartalékkal, azt nem tudja felhasználni új vörösvértestek képzésére. A Blood folyóirat 2023-as tanulmánya szerint ez a folyamat a rákos betegek nagy részénél kimutatható.

4. Vérzés, táplálkozási hiányok, felszívódási zavarok

Nem szabad megfeledkezni azokról a „hétköznapibb” okokról sem, mint a tartós, akár kis mennyiségű vérvesztés (például gyomor-bélrendszeri daganat esetén), a csökkent étvágy vagy a felszívódási problémák. Ezek különösen megterhelik a szervezet vas- és vitaminkészletét.

5. A vesefunkció szerepe – egy kevésbé ismert tényező

Kevesen tudják, hogy a vesék termelik az eritropoetint (EPO-t), azt a hormont, amely a csontvelőt vörösvértest-képzésre ösztönzi. Vesedaganat, időskor vagy a beteg általános állapota miatt csökkent vesefunkció esetén EPO-hiány alakulhat ki, és ez tovább mélyíti az anémiát. Az MD Anderson és a Memorial Sloan Kettering szakértői külön felhívják erre a figyelmet.

6. Újabb terápiák mellékhatása: immunterápia és célzott kezelések

A célzott gyógyszerek és immunterápiák forradalmasították az onkológiai kezelést – ám ritka, de fontos mellékhatásként vérszegénységet is okozhatnak. A Cleveland Clinic összefoglalói szerint egyes immunterápiák autoimmun hemolízist, míg bizonyos célzott kezelések a csontvelő működésének átmeneti zavarát idézhetik elő.

Milyen tüneteket ad a vérszegénység?

A legtöbb beteg kezdetben nem tulajdonít nagy jelentőséget a tüneteknek, hiszen a rákkezelés alatt természetesnek tűnhet a gyengeség. Ám az anémia jelei sokkal konkrétabbak:

• rendkívüli fáradtság, amely nem múlik pihenéssel
• terhelésre jelentkező légszomj
• szapora vagy szabálytalan szívdobogás
• sápadtság
• fejfájás, szédülés
• koncentrációs nehézség

A Supportive Care in Cancer 2024-es vizsgálata szerint a vérszegénység jelentősen rontja a betegek életminőségét, és növeli annak az esélyét, hogy a kezeléseket módosítani vagy késleltetni kelljen.

Miért olyan fontos, hogy az anémiát időben észrevegyük?

Az anémia nemcsak a közérzetet rontja – a daganatterápia hatékonyságát is befolyásolja.

A rosszul oxigenizált daganatszövet – amely hipoxiássá válik a vérszegénység miatt – kevésbé érzékeny a sugárkezelésre, és bizonyos kemoterápiás gyógyszerek is gyengébben hatnak ilyenkor. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ez akár a túlélési esélyeket is csökkentheti.

Ezért van az, hogy a modern onkológiai gyakorlat része a laborértékek rendszeres ellenőrzése, különösen a hemoglobin, a hematokrit, a vasraktárak és a B12-vitamin/Folsav szintje.

Hogyan kezelhető a vérszegénység a rákkezelés alatt?

A kezelés mindig személyre szabott, és az anémia okától függ. A nemzetközi irányelvek (NCCN, ASCO, ESMO, ASH) három fő pillért emelnek ki:

1. 1 a kiváltó ok felderítése,
2. 2 célzott korrekció,
3. 3 a beteg életminőségének javítása.

1. Vaspótlás – szájon át vagy intravénásan?

Ha a vasraktárak kimerültek, akkor a pótlás elengedhetetlen. A rákos betegek azonban gyakran jobban reagálnak az intravénás vasra, mert a gyulladásos állapotban a szervezet nem tudja megfelelően felszívni az étellel vagy tablettával bevitt vasat.

A Lancet Haematology 2023-as elemzése szerint a vas + eritropoetin kombinációja különösen hatékony lehet.

2. Eritropoetin-stimuláló szerek (ESA-k)

Ezek a készítmények közvetlenül serkentik a vörösvértestek képzését. Azonban szigorúan meghatározott esetekben alkalmazhatók, mert túlzott használatuk növeli a vérrögképződés kockázatát. Az ASCO–ASH közös ajánlásai szerint ESA-t elsősorban akkor alkalmaznak, ha a beteg kemoterápiát kap és a hemoglobinszint tartósan alacsony.

3. Vérátömlesztés

Súlyos tünetek esetén vagy nagyon alacsony hemoglobinnál ez gyors és hatékony segítség, ám nem tartós megoldás. Inkább „hidat” jelent addig, amíg a kezelés rendezni tudja az állapotot.

4. A kezelési terv módosítása

Sokszor szóba kerülhet a kemoterápia dózisának vagy ütemezésének finomhangolása, esetleg alternatív terápia alkalmazása. Ez mindig egyéni döntés, amelyet a kezelőorvos a beteg állapotának és a daganat típusának figyelembevételével hoz meg.

Mit tehet Ön a saját állapota javításáért?

A vérszegénység kezelésének része az orvosi ellátás, de a betegek mindennapi döntései is sokat számítanak.

• Táplálkozás: fogyasszon sovány húsokat, tojást, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonát, zöld leveles zöldségeket.
• Folyadék: a megfelelő hidratáltság csökkenti a fáradékonyságot és támogatja a keringést.
• Mozgás: könnyed séta vagy kímélő mozgásformák segítik az oxigenizációt – ezt több, daganatos betegeket vizsgáló kutatás is alátámasztja.
• Kommunikáció: minden tartósan fennálló fáradtságot, légszomjat vagy szédülést osszon meg kezelőorvosával. Sok beteg csak későn, már komoly panaszokkal kerül vissza a rendelésre, pedig az anémia időben felismerve jól kezelhető.

Érdemes egy rövid kérdéslistát is magával vinni az orvoshoz:

• Mennyi most a hemoglobinszintem?
• Szükségem lehet vaspótlásra?
• Mikor indokolt ESA-kezelés?
• Mi a következő lépés, ha romlanak az értékeim?

Összegezve

A rákkezelés alatti vérszegénység nem elkerülhetetlen „sorscsapás”, hanem olyan állapot, amely mögött jól felismerhető biológiai folyamatok állnak, és amelyre a modern orvostudomány hatékony válaszokat kínál. A kulcs az, hogy időben észrevegyük, megértsük a tüneteit, és közösen – a beteg és az orvos – olyan kezelési stratégiát válasszunk, amely a lehető legjobb életminőséget és gyógyulási esélyt biztosítja.

Kapcsolódó cikk

A vashiányos vérszegénység csak tünet! Ilyen betegségek okozhatják

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!